A legújabb makrogazdasági adatok némileg elmaradtak a várakozásoktól, mind az ipari termelés, mind az infláció üteme az előrejelzések alatt maradt. Aggodalomra ugyanakkor nincs ok a gazdaság növekedése miatt, a nyári megingás után újra beindul a termelés, és az infláció is megindul a célérték felé, így a jegybank sincs lépéskényszerben.
Az év során többször látott két számjegyű gyarapodástól jócskán elmaradó, 3,4 százalékos növekedést mutatott júliusban az ipari termelés, és váratlanul 0,7 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest is – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A mostani a második leggyengébb ipari adatnak számít idén, és ugyan a KSH a részleteket csak később hozza nyilvánosságra, minden bizonnyal a legnagyobb húzóerőt jelentő autógyártás torpant meg. – Az ipari termelés lassulását átmenetinek tekintjük, és a következő hónapokban gyorsulhat az ipari termelés dinamikája, mivel a tavalyi alacsony bázist az okozta, hogy a Suzuki leállt két korábbi modelljének gyártásával – mondta az adatról Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Tegnap tette közzé az augusztusi inflációs adatot is a KSH, ami az iparhoz hasonlóan alacsonyabbnak bizonyult a vártnál. Miután tavaly technikailag defláció alakult ki, idén februártól már nulla közeli, de pozitív irányú infláció volt. Júliushoz képest azonban 0,6 százalékos csökkenés következett be, így a ráta nullára süllyedt. Az élelmiszerárak egy év alatt 0,9 százalékkal emelkedtek, 3,9 százalékkal kerültek többe a dohánytermékek és a szeszes italok, dohányáruk. A legnagyobb drágulás az elmúlt hónapok gyenge mezőgazdasági kibocsátása miatt alakulhatott ki, ennek az iparágnak a visszaesése okozta, hogy a második negyedévben csalódást keltően 3 százalék alá esett vissza a gazdasági növekedés üteme. A második negyedévi GDP-adat és annak a lehetősége, hogy nem igazolódnak be a kedvező ipari előrejelzések, a Magyar Nemzeti Bank számára is némileg új helyzetet teremt.

William Jackson, a Capital Economics elemzője szerint a lassuló infláció önmagában nincs érdemi hatással a monetáris tanácsra, mivel jelentős részben külső hatások, elsősorban az üzemanyagárak meredek esése miatt csökkent a mutató. Ezért és a gazdasági növekedés jelenleg várható lassulása miatt a londoni elemzőház úgy számol, hogy idén és a jövő év egészében is marad az 1,35 százalékos alapkamat. Az inflációs előrejelzésekben nagyobb szórás látszik a különböző elemzések között. – Véleményünk szerint nem látunk újra deflációt idén Magyarországon, hiszen az év hátralévő részében fokozatosan gyorsulhat az infláció, és decemberre elérheti akár a 2 százalékot is, míg az éves átlag 0,2 százalék lehet – kommentálták az adatokat Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste elemzői. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint decemberre ennél is magasabb, 2,5-3 százalékos szintre gyorsulhat a pénzromlás üteme elsősorban azért, mert a közüzemi díjak központi csökkentésnek hatásával az idén már nem kell számolni. Az is tényező a felpörgő infláció mögött, hogy az augusztusi adatban még nincs benne a gyenge mezőgazdasági idény miatt várható drágulás.

Suppan várakozása szerint az ipartól is látványos visszapattanásra lehet számítani, olyannyira, hogy előrejelzése szerint az év második felében egyes hónapokban újra két számjegyű növekedésnek lehetünk majd tanúi. A tartósan magas ipari bizalmi indexek, valamint a rendelésállomány biztató alakulása továbbra is viszonylag gyors növekedést támaszt alá – mondta. Ennek alapján az év egészére a Takarékbank 7,5 százalékos ipari bővüléssel számol, ami mindössze egy tizeddel maradna el a tavalyitól. Jövőre azonban a kedvező forgatókönyv szerint is csak 5,5 százalék lehet az ipari bővülés, többek azért, mert az új uniós források lehívása lassan indul be, lezárul a jegybank gazdaságélénkítő programja, ami bizonytalanságot szülhet majd a banki hitelpiacon, emiatt a gazdaság növekedésének lassulására kell számítani.