A 2014-2020 közötti európai uniós források az utolsó lehetőséget jelentik a magyar gazdaság számára ahhoz, hogy felkészüljön a 2020 utáni időszakra, amikor várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken Pakson.
Csepreghy Nándor a Széchenyi 2020 fejlesztési médiahajó elnevezésű találkozón hozzátette: a következő hét év legfontosabb kérdése, hogy "ki tudjuk-e jelölni azokat a fókuszpontokat, amelyekre érdemes forrásokat közvetlenül fordítani, és meg merjük-e nevezni azokat az ágazatokat, szereplőket, akik első körben nem lehetnek a támogatások haszonélvezői".

Utalt arra, hogy 2007 és 2013 között az uniós források 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, 2014 és 2020 között a Magyarország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százaléka jut ugyanerre a célra. A pályázóknak a munkahelyteremtéshez vagy a versenyképesség növeléséhez kell hozzájárulniuk - mondta a Tolnai Népújság és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség közös rendezvényén, mintegy félszáz vállalkozó és polgármester előtt.

Kifejtette: ma Magyarországon 5,8 millió ember inaktív és 4,2 millió ember dolgozik, közülük egymilliónyian az állami szférában. 2020-ig a kormány úgy szeretné ötmillióra emelni a munkahelyek számát, hogy közben jelentősen csökken a közszférában foglalkoztatottak aránya. A vállalkozások versenyképességét beruházási támogatásokkal, a bürokratikus akadályok lebontásával és a költségek racionalizálásához nyújtott támogatással kívánják elősegíteni.

"Vannak olyan ágazatok, amelyek első körben nem részesülhetnek a forrásokból, például a szolgáltató szektor. A kormány azért helyezi előtérbe a termelői szektort, mert ennek fejlesztésével a gazdaság külpiaci jelenlétét erősíteni tudja, amely ezután keresletet idéz elő a szolgáltatói szektorban" - mondta.

Csepreghy Nándor szerint az ipari forradalomhoz hasonló gazdaságpolitikai ciklusváltás zajlik a XXI. század elején. Ahogy az ipari forradalom idején a gőzgép elterjedésének köszönhetően a mezőgazdaságból az iparba kerültek át dolgozók, most a digitalizáció és az automatizálás fog rengeteg olyan munkahelyet megszüntetni, amelyeket olcsó és képzetlen munkaerő tölt be.

A kormány egyik legfontosabb döntése, hogy háromszorosára emelte az innovációra fordítható forrásokat, így 700 milliárd forintot lehet majd erre költeni - jegyezte meg. "Ettől reméljük elérni, hogy Magyarország termelési központtá válhat akár a gyógyszeriparban, az autóiparban vagy az informatikai szektorban; ez visszaadhatja a régió legdinamikusabban fejlődő gazdaságának pozícióját, amit 2002-ben elveszítettünk " - jegyezte meg.

Forrás: MTI