A korábbiaknál kettővel több, tizenhat bemutatót tart most kezdődő, 133. évadjában a Szegedi Nemzeti Színház - közölte Gyüdi Sándor főigazgató pénteken a csongrádi megyeszékhelyen.
Hat színmű, három balettprodukció, egy klasszikus operett, két gyermekdarab - melyek közül az egyik zenés mű - és négy opera szerepel a 2015-2016-os premierek között - mondta a direktor az évadnyitó társulati ülésen.
A főigazgató úgy fogalmazott, a mai közönség frusztráltabb, így nem feltétlenül mélyen a lelkébe hatoló előadásokat vár a színháztól, inkább eltávolodni akar a mindennapok nyűgétől. Ezért jobban a könnyedebb műfajok felé fordul a színház és ez a repertoárt is kell, hogy befolyásolja. Gyüdi Sándor hangsúlyozta, a szegedi teátrum ugyanazzal az igényességgel nyúl ezekhez a darabokhoz is, mint minden máshoz.
Az előadások sora este a Nyitány gálával kezdődik. Az első premiert pedig a magyar dráma napján, szeptember 21-én tartják, Zalán Tibor Szása i Szása című művének stúdiószínházi változatát láthatja ekkor a közönség a Szent-Györgyi Albert Agórában.
A Kisszínházban az első bemutató két egyfelvonásos lesz szeptember 25-én: a Gogol Kártyások című művéből készült Játékosok és Genet Cselédekje Bodolay Géza rendezésében. Október 2-tól láthatja a szegedi közönség Mozart A varázsfuvola című operáját Alföldi Róbert rendezésében. Ősbemutató Egressy Zoltán a válásról írt műve, a Szimpla szerda október 30-án a Kisszínházban, november végétől pedig Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátéka is szerepel a műsoron Kubik Anna vendégszereplésével Bagó Bertalan rendezésében.
Az intézmény gazdálkodásáról szólva a főigazgató kifejtette, az állami támogatás kissé csökken, a város felelősséggel kezeli a színházat, szűkülő forrásai miatt azonban nem képes növelni a forrásokat.
A gazdaság előrelépésével a kultúra nem tud lépést tartani - mondta Gyüdi Sándor, megjegyezve, a jó világ, ami a kultúrára több pénzt ad, még nincs olyan közel.
A főigazgató szerint a hazai színházi közélet polarizált, szekértáborokra oszlik, de vannak jó jelek is: a szakmai párbeszéd erősödni látszik, különösen a vidéki intézmények tudnak egymással szót érteni. Elmondta, a vidéki nemzeti színházak direktorai új szervezetet hoznak létre, hogy jobban artikulálni és érvényesíteni tudják intézményeik érdekeit.
Az ünnepségen ketten kapták meg az örökös tag címet, Vajda Júlia opera-énekesnő, aki 1969-ben - még gyermekként - lépett először a szegedi színpadra és Rácz Tibor színművész, aki 64 esztendeje, a Pillangókisasszonyban, gyermekszereplőként mutatkozott be a szegedi színházban.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések