Egyre több celeb kötelezi el magát a lúgosító diéták mellett: Beyoncé, Victoria Beckham vagy éppen Jennifer Aniston is ezt a módszert választotta: szerintük az ilyen étrendtől nem csak fogyni lehet, hanem a gyulladást is csökkenti, sőt a rákot is megelőzi. De vajon mi igaz mindebből?
A lúgosító étrendek hívei szerint, ha túl sok fehérjét, cukrot, koffeint vagy erősen feldolgozott ételeket fogyasztunk, testünk pH-értéke kileng, szervezetünk "elsavasodik", ez pedig hízáshoz és betegségekhez vezet. Az elmélet szerint ez ellen úgy lehet védekezni, ha friss zöldségeket és gyümölcsöket, valamint más, szintén lúgosító ételeket fogyasztunk: ilyenek a szójaalapú ételek, egyes diófélék, magvak. Ezzel párhuzamosan fokozatosan el kell hagynunk étrendünkből a savasító ételeket: a húsokat, halakat, tejtermékeket, feldolgozott ételeket, fehér cukrot, fehér lisztet és a koffeint.
Az az ötlet, hogy megcélozzunk egy ideális pH-szintet, korántsem új, az elmúlt évtizedekben sokszor felmerült. A gond abban rejlik, hogy testünk étrendünktől függetlenül megtartja pH-szintjét, erre ugyanis több mechanizmust tart fent. Már csak azért is, mert szervezetünk különböző részei esetében más és más a megfelelő pH-érték. Így például a gyomor normális esetben 1,35 és 3,5 között mozog, savasnak kell lennie az emésztés érdekében. A vérünknek ezzel szemben enyhén lúgos kémhatásúnak kell lennie, 7,35 és 7,45 között.
A lúgosító diétákat propagálók ezzel szemben akár naponta többször is ellenőrzik vizeletük pH-szintjét, hogy meggyőződhessenek arról: testük nem savasodott el. Ez idő- és pénzkidobás, hiszen sem az étrend, sem pedig az anyagcsere-folyamatok nem befolyásolják a vizelet pH-értékét, az elfogyasztott táplálék pedig nincs hatással a vér pH-szintjére. A vizelet savasságának vagy lúgosságának sincs semmi köze ahhoz, hogy mennyit hízunk, milyen gyulladás van szervezetünkben vagy hogy állunk a rákkal.
Mindez mégsem jelenti azt, hogy a lúgosító diétának nincs értelme. Azzal, hogy növényi alapú táplálkozásra sarkall, valamint azt javasolja, hogy kevesebb cukrot együnk, segíthet a fogyásban és jobb egészségi állapot elérésében - de korántsem a pH-értékek miatt. Azoknál ugyanis, akik kiegyensúlyozott, növényi étrenden élnek, kevesebb eséllyel jelentkeznek krónikus betegségek, valamint bizonyos típusú rákok. Azt azonban nem tudni, hogy ez pusztán az étkezésnek köszönhető, vagy más életmódbeli tényezők is közrejátszanak.
Ami pedig testsúlyunkat illeti, a teljes kiőrlésű magvakban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend jó kezdet lehet egy egészségesebb életmód eléréséhez - de még ekkor is figyelnünk kell arra, mennyit eszünk, a rendszeres testmozgásról nem is beszélve. Hogy Victoria, Beyoncé vagy Jennifer jól néz ki, az nem a lúgosító étrend miatt van.
Az az ötlet, hogy megcélozzunk egy ideális pH-szintet, korántsem új, az elmúlt évtizedekben sokszor felmerült. A gond abban rejlik, hogy testünk étrendünktől függetlenül megtartja pH-szintjét, erre ugyanis több mechanizmust tart fent. Már csak azért is, mert szervezetünk különböző részei esetében más és más a megfelelő pH-érték. Így például a gyomor normális esetben 1,35 és 3,5 között mozog, savasnak kell lennie az emésztés érdekében. A vérünknek ezzel szemben enyhén lúgos kémhatásúnak kell lennie, 7,35 és 7,45 között.
A lúgosító diétákat propagálók ezzel szemben akár naponta többször is ellenőrzik vizeletük pH-szintjét, hogy meggyőződhessenek arról: testük nem savasodott el. Ez idő- és pénzkidobás, hiszen sem az étrend, sem pedig az anyagcsere-folyamatok nem befolyásolják a vizelet pH-értékét, az elfogyasztott táplálék pedig nincs hatással a vér pH-szintjére. A vizelet savasságának vagy lúgosságának sincs semmi köze ahhoz, hogy mennyit hízunk, milyen gyulladás van szervezetünkben vagy hogy állunk a rákkal.
Mindez mégsem jelenti azt, hogy a lúgosító diétának nincs értelme. Azzal, hogy növényi alapú táplálkozásra sarkall, valamint azt javasolja, hogy kevesebb cukrot együnk, segíthet a fogyásban és jobb egészségi állapot elérésében - de korántsem a pH-értékek miatt. Azoknál ugyanis, akik kiegyensúlyozott, növényi étrenden élnek, kevesebb eséllyel jelentkeznek krónikus betegségek, valamint bizonyos típusú rákok. Azt azonban nem tudni, hogy ez pusztán az étkezésnek köszönhető, vagy más életmódbeli tényezők is közrejátszanak.
Ami pedig testsúlyunkat illeti, a teljes kiőrlésű magvakban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend jó kezdet lehet egy egészségesebb életmód eléréséhez - de még ekkor is figyelnünk kell arra, mennyit eszünk, a rendszeres testmozgásról nem is beszélve. Hogy Victoria, Beyoncé vagy Jennifer jól néz ki, az nem a lúgosító étrend miatt van.
0 Megjegyzések