Az összes uniós pályázat kiírása 2017 júniusáig olyan versenyelőnyt nyújt a hazai szereplőknek, amelyre nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban sem volt még példa - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek.
A döntés célja, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek az ország exportképességét növelik vagy új munkahelyeket teremtenek - hangsúlyozta.
Míg a 2007-2013-as fejlesztési ciklus teljes keretösszegének mindössze 16 százalékát pályázhatták meg a vállalkozások, most az ország rendelkezésére álló 12 ezer milliárd forint 60 százalékára nyújthatnak be a gazdasági szereplők tervezett fejlesztéseket - ismertette.
A maradék 40 százalékot ugyan az állam használja fel, de az is a gazdaságfejlesztést szolgálja - tette hozzá. Példaként említette, hogy 2020-ig az összes megyei jogú várost bekapcsolják a gyorsforgalmi úthálózatba, ami lehetővé teszi, hogy az infrastruktúra hiánya ne legyen a fejlesztés akadálya.
A kormány elsődleges célja nem a források "elégetése", hanem a vállalkozások számára elérhetővé tétele. A gyors kiírások nem jelentenek egyet azzal, hogy olyan projektek kaphatnának támogatást, amelyek nem felelnek meg a munkahely-teremtési vagy exportorientált elvárásoknak - fogalmazott Csepreghy Nándor.
A gyorsított pályáztatás oka, hogy a kormány el akarja kerülni az előző ciklus zárásának kedvezőtlen tapasztalatait, amikor a pénzügyi zárás utolsó évét is projekt-végrehajtási feladatokkal kell tölteni, a kifizetések zárása helyett - jelezte.
A magyar vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy a térség többi országának vállalkozásaihoz képest sokkal gyorsabban juthassanak hozzá az uniós forrásokhoz - hangsúlyozta.
Az európai uniós források a magyar vállalkozóké. Ezekkel a forrásokkal a kormánynak csak két dolga van, minél hatékonyabban és minél gyorsabban eljuttatni a vállalkozásokhoz - emelte ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések