A fájdalom nagysága nem mérhető objektíven, mivel van, akinek alacsonyabb, másnak magasabb a fájdalomküszöbe, ezen kívül a fájdalom nagyságát befolyásolja még a páciens pszichés állapota is.
A fájdalom jellemzésénél az erősségén kívül még fontos megemlíteni a fájdalom helyét, jellegét (égő, csípő, lüktető, hasogató stb.), kísérő tüneteit és azt, hogy mi befolyásolja, mivel csillapítottuk eddig.

Vizuális analóg skála

Ez egy egydimenziós fájdalommérő skála, gyakorlatilag egyetlen vízszintes tengely, amelyen a betegnek be kell jelölnie a fájdalom mértékét. Egyik végpontja az "egyáltalán nem fáj", másik pedig az "elviselhetetlenül fáj" felirat.

Numerikus skála

Lényegében ugyanaz, mint a vizuális analóg skála: 0-tól 10-ig kell meghatároznia a betegnek a fájdalmát, a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nincs fájdalom, a 10-es pedig azt, hogy a fájdalom elviselhetetlen.

Kategória skála

Ez a módszer megközelítő tájékozódásra alkalmas, hiszen mindössze négy fokozat van rajta: nincs fájdalom, enyhe fájdalom, közepes fájdalom és erős fájdalom közül választhat a páciens.

Faces pain scale

Szintén egydimenziós fájdalommérő skála, kisgyermekeknél alkalmazható. Nullától tízig osztályozható a fájdalom, azonban a skálán nem számok, hanem kis arcok találhatóak, a nagyon mosolygóstól a síró arcig.

Ritchie-index

A Ritchie-index egy félig objektív módszer a fájdalom mérésére, főleg mozgásszervi megbetegedések okozta fájdalmat mérnek vele. Lényege, hogy az orvos nyomást gyakorol az izomzat, az ízületek és az inak bizonyos pontjaira, miközben figyeli a páciens reakcióit. Egy pontot ad, ha a beteg nem érez fájdalmat, kettőt, ha a beteg maga mondja, hogy fáj, hármat, ha a beteg mondja, és az arcán is látszik a fájdalom és négyet, ha ezeken kívül az adott testrészt el is húzza.

Multidimenziós fájdalommérő skálák

Ezek a skálák már valamivel bonyolultabbak, hiszen nem számszerűsíteni kell a fájdalmat, hanem azt is meg kell adni, milyen jellegű. Ilyen például a McGill kérdőív, az Initial Pain Assessment Tool és a Brief Pain Inventory. A McGill kérdőív esetében a fájdalmat bizonyos szempontok alapján kell osztályozni, például hogy mennyiben zavarja az alvást vagy a páciens mindennapi tevékenységét és milyen a jellege. A Brieg Pain Invetory lényege, hogy a páciens értékelje fájdalom intenzitását akkor, amikor az a legrosszabb és a legjobb volt, illetve jelenlegi állapotában is.