Minden nyolcadik embert érint a krónikus légúti megbetegedés, az asztma. Érdemes közelebbről is megismerned a panaszok mögött rejlő tényeket - írja a VS.
Az asztma az egyik leggyakrabban előforduló légzőrendszeri megbetegedés. Kínzó tünetei addig fokozódhatnak, hogy megakadályoznak mindennapi tevékenységeidben, és jelentősen rontják az életminőséged. A korai felismeréssel és a megfelelő kezeléssel azonban teljes tünetmentességet érhetsz el. Fontos lépést teszel panaszaid csökkentése felé, ha a kevésbé ismert kérdésekre is megkeresed a választ.
Miért támad rohamszerűen az asztma?

A betegség hátterében többféle ok húzódhat meg: az öröklött tényezők és a környezeti ártalmak egyaránt felelőssé tehetők. A legfőbb tünet, a nehézlégzés, fulladásérzés és köhögés nem állandó jelenség, hanem rohamokban jelentkezik, majd tünetmentes időszakok következnek. Ennek oka, hogy a hörgők görcsös összehúzódása és a nyákképződés közvetlen ingerek hatására fokozódik. A panaszok gyakrabban jelentkeznek az éjszaka folyamán, fekvő helyzetben. A megerőltető testmozgás, a szennyezett levegő, az időjárás-változás, a stressz és a vírusfertőzések egyaránt hozzájárulnak a roham megjelenéséhez. Érdemes megfigyelned és feljegyezned, nálad milyen tényezők vezetnek hozzá. Így kevésbé ér váratlanul, és ha a kiváltó helyzetet nem tudod elkerülni, időben segít a tüneteket csillapító gyógyszer.

Mi a különbség az asztma és a más okból kialakuló köhögés között?

A tartósan fennálló köhögésnek számtalan oka lehet. Panaszaid alapján felismerheted, mikor érdemes asztmára gyanakodnod. Az elhúzódó vírusfertőzéseket, a krónikus hörghurutot kisebb-nagyobb megszakításokkal, de csaknem szüntelenül fennálló köhögés kíséri. Az asztmára a rohamokban jelentkező fulladásérzés, nehézlégzés és köhögés jellemző. Ilyenkor nem tapasztalsz náthát, lázat és végtagfájdalmakat. A panaszok nem enyhülnek az erőltetett köhögés hatására, sőt kezelés hiányában egyre fokozódnak. A vírusfertőzést nem kíséri nehézlégzés, hiszen ilyenkor a hörgőket irritálja a váladék, de a betegség nem jár görcsös összehúzódással és szűkülettel.

Mindenképp fordulj orvoshoz, ha tartós, rendszeres vagy rohamokban támadó köhögést tapasztalsz. A sípoló légzés, a fulladás érzése tovább fokozza a gyanút, hogy utolért az asztma.

Miért érzel fenyegető fulladást?

Egészséges légzés esetén a vérben lévő szén-dioxid a léghólyagocskákba kerül, majd kilégzéskor távozik. Asztmás megbetegedésnél a hörgők görcse akadályozza az elhasznált levegő kiáramlását a tüdőből. Bár fulladásérzést tapasztalsz, valójában nem a lélegzetvétel, hanem a kilégzés jelenti a gondot. Szervezeted szapora légzéssel próbál több oxigénhez juttatni, ám a hörgők szűkülete miatt ez eredménytelen marad. Az oxigénhiány és a szén-dioxid visszatartása kimerültséghez, majd tudatzavarhoz vezethet. Az ijesztő tünetek ellenére nem kell a fulladástól tartanod, mert – bár a legsúlyosabb esetekben eszméletvesztés is bekövetkezhet – éppen ekkor fognak a hörgők ellazulni, és ismét oxigénhez jutsz. Természetesen nem szabad megvárni ezt az állapotot, legyen kéznél a rohamokat szüntető hörgőtágító szer!

Asztma vagy allergia?

A két betegségnek nemcsak a tünetei hasonlók, de gyakran együtt járnak, és a fennálló pollen- vagy élelmiszer-allergia hajlamossá tehet rá, hogy idővel kifejlődjön az asztma. Fontos, hogy az asztma kezelése nem azonos az allergia kezelésével. Ha igazolt allergiában szenvedsz, ne hanyagold el a megfelelő kezelést, mely antihisztamin-terápiából és az óvintézkedések betartásából áll. Kiegészítésként természetes megoldásokat is alkalmazhatsz. Bár a szénanátha is járhat köhögéssel, ez még nem jelenti, hogy allergiás asztmával kell szembenézned. Csak akkor érdemes erre gyanakodnod, ha az asztma egyéb, jellegzetes tüneteit is tapasztalod. Ha egy időben allergiában és asztmás megbetegedésben is szenvedsz, különösen figyelj az allergének távoltartására, mert a velük való találkozás közvetlen asztmás rohamhoz vezethet. Ne feledkezz meg az asztmád kezeléséről sem!

Reflux, asztma vagy mindkettő?

A nem megfelelően záródó nyelőcső és az emiatt visszaáramló gyomorsav gyakran okoz asztmára emlékeztető tüneteket. Bár a két betegség oka és kezelése eltérő, mégis felfedezhető köztük összefüggés. Ha már kialakult az asztma, nagyobb a valószínűsége a reflux jelentkezésének. Az erőltetett köhögés és a hörgőtágító gyógyszerek hatására kissé elernyednek a nyelőcső záróizmai, így felbukkanhatnak a refluxos panaszok. Ez természetesen nem ok arra, hogy elhanyagold a gyógyszeres kezelést! Megfelelő életmódváltó lépésekkel könnyen kiküszöbölheted, hogy a gyomorsav a garatba kerüljön.

A jelenség fordítva is fennáll, vagyis a reflux is hajlamosíthat az asztmás roham kialakulására. A nyelőcsőbe kerülő gyomorsav irritálja a légutakat és a tüdőt, és az inger hatására előállhat a hörgők görcsös összehúzódása. Ezért reflux esetén is alkalmazd a megfelelő gyógyszeres kezelést és az orvosi javaslat alapján összeállított étrendet! Így mindkét betegséggel tünetmentesen élhetsz együtt.

Forrás: Filantropikum.com