Szerbiában a hatályos jogszabályok szerint mindenki annyi pálinkát főz, amennyit akar, csupán a forgalmazást korlátozzák. A belgrádi vezetés azonban úgy döntött: ideje ezen a téren is „előbbre lépni”. Elkészült az égetett szeszek és tömény alkoholos italok készítését és forgalmazását szabályozó  törvény tervezete, amely a készítői szerint összhangban van az uniós elvárásokkal.



 Amikor Belgrád megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, már tudni lehetett, hogy a következő években ez számos kihívás elé állíthatja a pálinkafőzőket Szerbiában, azon belül a Vajdaságban is. Most még saját részre mindenki annyi pálinkát főzhet, amennyit akar, de ha eladásra szánja, akkor céget kell alapítani, és technológust is alkalmazni kell. Ötezertől harmincezer dinárig (12 ezer–75 ezer forint) büntethető az, aki otthon főzött pálinkáját árulja, de nem szerepel a pálinkafőzést nyilvántartó regiszterben.

Szerbiát sokan tekintik a pálinka, elsősorban a szilvapálinka Mekkájának. Az ország brandje a sligovica, a minőségi szilvából készült pálinka, a szerb szilvapálinka márkanevet le is védte. Az országban mintegy 244 ezer hektáron termesztenek szilvát, a 49 millió szilvafáról átlagosan 600 ezer tonna termést takarítanak be, ezzel a világon az első helyen áll. Az össztermés kétharmadából pálinka készül. A sligovica – vagy eredeti nevén sljivovica – nemzeti italnak számít. Mivel azonban a lepárlás többnyire az érvényben lévő előírások és törvények megkerülésével zajlik, az ország évi 200 millió euró adóbevételtől esik el.

Az új törvény szerint a jövőben a kistermelők legálisan eladhatják a saját készítésű pálinkájukat az arra szakosodott, bejegyzett cégeknek. Szerződéses viszonyt kell létesíteniük, a feldolgozó az alapján átveheti, illetve további feldolgozásnak vetheti alá a terméket, amit ebben az esetben félkész termékként kezelnek. A mezőgazdasági minisztérium illetékesei szerint az ország kötelezettséget vállalt, hogy fokozatosan összehangolja az ide vonatkozó szabályozást az uniós előírásokkal, ezért kell új törvényt alkotni. Bár a szerbiai mindennapokban ennek nem látni jelét, de a statisztikák szerint az európai országok közül csak Romániában nagyobb az egy főre jutó alkoholfogyasztás. A szerb fiatalok 19, a felnőtt férfiak átlagosan 27 liter tiszta alkoholt fogyasztanak egy év alatt, a nők pedig körülbelül 10 litert – áll az Egészségügyi Világszervezet alkoholfogyasztásról és alkoholizmusról szóló jelentésében.

Az európai uniós országokban létezik egy könnyített jogszabályi háttér, amely az őstermelőket felmenti bizonyos keretek alól. Szerbiában most kezdtek el dolgozni ezen a szabályozáson, de amíg el nem készül, be kell tartani a házilag készített termékekre vonatkozó, meglehetősen kusza keretrendszert. A fogyasztói szokások is változnak közben. Amíg ugyanis hosszú ideig pálinkából fogyasztották a legtöbbet, 2005-ben a mérleg nyelve átbillent a sör oldalára. A tölgyfa hordókban érlelt, aranysárga színű, illatos szilvapálinka azonban továbbra is népszerű. A délszláv háborút megelőző időszakban évente másfél millió litert szállítottak belőle a világ számos országába, az export jelenleg is meghaladja az az évi egymillió litert.