Az októberben esedékes lengyelországi parlamenti választások előtt folyamatosan növekszik az ellenzéki pártok - a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), a Szolidáris Lengyelország (SP) és az Együtt Lengyelország (PR) - választási koalíciójának fölénye a többi párt felett – derül ki két, csütörtökön közzétett felmérésből.


Mindkét felmérés szerint a parlamenti képviselői mandátumokra összesen csak három tömörülés - a PiS-SP-PR koalíciója, a jelenleg kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO), valamint a független Pawel Kukiz mozgalma - tenne szert, amennyiben júliusban tartanák meg a választásokat.

A GfK Polonia közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a PiS-SP-PR koalíciója a voksok 47,1 százalékát nyerné el. A PO 30,3 százalékos kedveltséget élvez. A kisebb kormánykoalíciós párt, a Lengyel Parasztpárt (PSL) nem jutna be a parlamentbe, mivel csak 3,7 százalékát kapná meg.

Az öt százalékos választási küszöb felett a független Pawel Kukiz mozgalma végezne 10,5 százalékos támogatottsággal. Ez azonban 4,6 százalékos visszaesést jelent a mozgalom júniusi eredményéhez képest. A májusi elnökválasztás első fordulójában a szavazatok váratlanul magas, 20,5 százalékos arányát elnyerő punk-rock énekes a Kukiz’15-nek elnevezett mozgalmát kedden jegyezte be a lengyel országos választási bizottságnál (PKW).

A másik, az Estymator közvélemény-kutató által készített csütörtöki felmérést a Newsweek hetilap tette közzé. Eszerint a PiS-SP-PR koalíciójára a lengyelek 43 százalékára szavazna, a PO a voksok 29, a Kukiz pedig 9 százalékát nyerné el. A PSL az ötszázalékos küszöb határán egyensúlyoz.

Az Estymator felmérési eredményei megegyeznek a két héttel ezelőttivel. A májusi elnökválasztás után a felmérések általában a PiS folyamatos erősödését mutatják. Az elnökválasztást – az ezt megelőző felmérésektől eltérően – Andrzej Duda, a PiS jelöltje nyerte meg.

A lengyel politikai megfigyelők többször is rámutattak arra, hogy a lengyelországi pártok és politikusok kedveltségét felmérő, választásokat megelőző közvélemény-kutatások eltértek a valódi választási eredményektől. Ez történt a tavaly őszi helyhatósági választások, valamint az idei elnökválasztás esetében. A közvélemény-kutatók felmérései nem egyszer egymáshoz képest is lényegesen eltérnek. A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy a közvélemény-kutatók többsége a lakosságszámhoz képest aránylag kis – csak ezer fős – mintával dolgozik, és a csak telefonos, nem személyes rákérdezés útján jut válaszokhoz.

Forrás: MTI