Megnyugtató a szexológustól hallani: a fantáziánk miatt nem kell, hogy bűntudatunk legyen.


Soha, senkinek nem tudnám elmondani, milyen képek jelennek meg előttem szex közben. Még így, ismeretlenül, név nélkül sem, annyira idegen tőlem az, amire ilyenkor gondolok. A legijesztőbb, hogy ezt a képet, vagy talán inkább történetet, egyre finomítom, apró részletekkel egészítem ki. Ha ezt megpróbálom kiiktatni a fejemből, képtelen vagyok eljutni a csúcsra. Negyvenes éveiben járó, vezető beosztásban dolgozó nő vagyok. Lehet, hogy egy szörnyeteg lakik bennem, amit a való életben sikerül elnyomnom magamban? Még senkitől nem hallottam hasonlót. Vagy lehet, hogy csak azért, mert más is titkolja?

A szakértő a következő választ adta a kérdésre: "Ahogy tanárnőm mindig mondta, a fantáziánk miatt nem kell, hogy bűntudatunk legyen! Szinte minden ember - igen, a nők is! - szoktak fantáziálni. Persze ezek a vágyképek témáikban, jellegükben nagyon különbözőek lehetnek. Fantáziaképeink mindig ránk jellemzőek, sokszor ezek jelentik a kulcsot legbenső érzelemvilágunkhoz. Egy emberről a fantáziavilága sokkal többet elárul, mint a viselkedése.

Bizonyára nem véletlen, hogy a nők fantáziaképei az engedelmességgel és a brutalitással kapcsolatosak, a férfiak szívesebben álmodnak az erőszakról és a fölényről. Sheila Kitzinger szerint a nőknek szokásává vált, hogy olyanokká legyenek, amilyennek a férfiak akarják őket. Ennek ellenére bizonyos nők kezdeményező és uralkodó szerepről ábrándoznak, míg egyes férfiak - még a legerősebbek is - álmaikban egy félelmetes szerető akaratának hódolnak. 

A fantáziaképek mégsem azt fejezik ki, amit az ember szeret, vagy amit kíván, sokkal inkább azt, amitől fél. És ha az elképzelt jelenetek erős szexuális izgalmat váltanak is ki, a legtöbb nő, de férfi számára is elviselhetetlen lenne a valóságban. 

Éppen ezért az ilyen fantáziáink csak ránk tartoznak, de ha a kapcsolatunk elég bizalmas, a meghökkentő vágyainkat a partnerünk beleegyezésével szelídebb formában akár meg is valósíthatjuk. Egyébként az, hogy mi ijesztő, "perverz", igen eltérő lehet. Volt egy páciensem, aki fél évig nem merte elmondani perverznek vélt fantáziaképét, amitől szorongott. Aztán egyszer csak kiderült, mindössze arról fantáziált, hogy egy rendelőben a kezelőorvossal szeretkezik. Abban önnek igaza van, hogy a szuperegónk általában elfojtja a bennünk mélyen lakozó tudattalan "szajhát". A szexben a fantázia, a "mozizás" nyugodtan feldobhatja a szexuális izgalmat, beindíthat, adhat egy véglökést, de arra törekedjen, hogy emellett tudja, kivel van, hol van, és a pillanatot is merje megélni!"