A Stanford Orvosi Egyetem felfedezése szerint a fiatal egerek vérében valami, vagy valamik képesek visszaállítani az idős egerek mentális képességeit.
Amennyiben ez az embereknél is működik, egy új módszert kapunk az elöregedő agy feltöltéséhez, egyben új terápiákkal vehetjük fel a harcot az elmezavarok különböző válfajaival, például az Alzheimer-kórral.
A Nature Medicine május 4-i számában megjelent tanulmányban a kutatók kifinomult technikákkal támasztottak alá számos fontos molekuláris, neuroanatómiai és neurofiziológiai változást a fiatal vért kapó idős egerek agyában. Emellett elvégeztek egy egészen egyszerű, ugyanakkor kritikus kísérletet is, összehasonlítva a fiatal egerek vérplazmáját kapó idős egerek térbeli memóriáját fiatal társaikéval, illetve azon idős társaikéval, akik nem kaptak a friss vérből.
A fiatal egerek természetesen sokkal jobban teljesítettek idősebb társaiknál, az intravénásan bejuttatott fiatal vér azonban jelentősen javította az idősebb csapat teljesítményét. "Ezt már 20 évvel ezelőtt is elvégezhettük volna" - mondta Tony Wyss-Coray, az egyetem neurológus professzora,a tanulmány szerzője. "Ehhez nem kell semmit tudni az agy működéséről, csak egy öreg egérnek fiatal vért adunk és megnézzük, okosabb lesz-e az állat, mint korábban. Egyszerűen csak senki sem csinálta meg eddig".
"Bebizonyítottuk, hogy az agytevékenység legalább néhány korral járó csökkenése visszafordítható, nem végleges" - mondta Saul Villeda, a tanulmány társszerzője, aki 2011-ben már rájött, hogy ha az idős egerek agyának kulcs területeire fiatal egerek vérét juttatja el, ott több új agysejt képződik, mint az idős vért kapó idős egerek esetében. A folyamat megfordítása, vagyis fiatal egereket idős egerek vérével kezelve, fordított hatást ért el, ami az egerek tájékozódási képességeiben is megmutatkozott.
Ez a korábbi kutatás azonban nem mérte fel a fiatal vér idősebb egerek viselkedésére gyakorolt hatását. Ezúttal a kutatók mind az idegrendszerben, mind a különálló agysejtekben bekövetkező változásokat vizsgálták és demonstrálták a tanulásban és az emlékezetben bekövetkező fejlődést. A kutatók különösen nagy figyelmet szenteltek a hippokampusznak, ez az agyterület mind az embereknél, mind az egereknél fontos bizonyos emléktípusok kialakításában.
A tapasztalat megváltoztatja ennek az agyterületnek az aktivitását és anatómiáját. Több tanulmány szerint például a tapasztalt londoni taxisofőröknek nagyobb a hippokampusza egy átlagemberénél, illetve mint pályájuk elején volt. A hippokampusz emellett rendkívül érzékeny az öregedés folyamatára, szerepet játszva az elmezavarok kialakulásánál is, ez pedig nemcsak az emberekre, de az egerekre is igaz.
A kutatók szerint a vérben található proteinek játszhatnak kulcs szerepet a javulásban, a magas hőmérsékletnek kitett vér ugyanis semmilyen változást nem eredményezett, márpedig a hőkezelés a fehérjék denaturálását eredményezi. "Intenzíven dolgozunk a változásokat előidéző tényezők azonosításán" - mondta Wyss-Coray. "Azt még nem tudjuk, hogy emberek esetében is működik-e ez a módszer, de azon vagyunk, hogy minél hamarabb kiderítsük".
Amennyiben ez az embereknél is működik, egy új módszert kapunk az elöregedő agy feltöltéséhez, egyben új terápiákkal vehetjük fel a harcot az elmezavarok különböző válfajaival, például az Alzheimer-kórral.
A Nature Medicine május 4-i számában megjelent tanulmányban a kutatók kifinomult technikákkal támasztottak alá számos fontos molekuláris, neuroanatómiai és neurofiziológiai változást a fiatal vért kapó idős egerek agyában. Emellett elvégeztek egy egészen egyszerű, ugyanakkor kritikus kísérletet is, összehasonlítva a fiatal egerek vérplazmáját kapó idős egerek térbeli memóriáját fiatal társaikéval, illetve azon idős társaikéval, akik nem kaptak a friss vérből.
A fiatal egerek természetesen sokkal jobban teljesítettek idősebb társaiknál, az intravénásan bejuttatott fiatal vér azonban jelentősen javította az idősebb csapat teljesítményét. "Ezt már 20 évvel ezelőtt is elvégezhettük volna" - mondta Tony Wyss-Coray, az egyetem neurológus professzora,a tanulmány szerzője. "Ehhez nem kell semmit tudni az agy működéséről, csak egy öreg egérnek fiatal vért adunk és megnézzük, okosabb lesz-e az állat, mint korábban. Egyszerűen csak senki sem csinálta meg eddig".
"Bebizonyítottuk, hogy az agytevékenység legalább néhány korral járó csökkenése visszafordítható, nem végleges" - mondta Saul Villeda, a tanulmány társszerzője, aki 2011-ben már rájött, hogy ha az idős egerek agyának kulcs területeire fiatal egerek vérét juttatja el, ott több új agysejt képződik, mint az idős vért kapó idős egerek esetében. A folyamat megfordítása, vagyis fiatal egereket idős egerek vérével kezelve, fordított hatást ért el, ami az egerek tájékozódási képességeiben is megmutatkozott.
Ez a korábbi kutatás azonban nem mérte fel a fiatal vér idősebb egerek viselkedésére gyakorolt hatását. Ezúttal a kutatók mind az idegrendszerben, mind a különálló agysejtekben bekövetkező változásokat vizsgálták és demonstrálták a tanulásban és az emlékezetben bekövetkező fejlődést. A kutatók különösen nagy figyelmet szenteltek a hippokampusznak, ez az agyterület mind az embereknél, mind az egereknél fontos bizonyos emléktípusok kialakításában.
A tapasztalat megváltoztatja ennek az agyterületnek az aktivitását és anatómiáját. Több tanulmány szerint például a tapasztalt londoni taxisofőröknek nagyobb a hippokampusza egy átlagemberénél, illetve mint pályájuk elején volt. A hippokampusz emellett rendkívül érzékeny az öregedés folyamatára, szerepet játszva az elmezavarok kialakulásánál is, ez pedig nemcsak az emberekre, de az egerekre is igaz.
A kutatók szerint a vérben található proteinek játszhatnak kulcs szerepet a javulásban, a magas hőmérsékletnek kitett vér ugyanis semmilyen változást nem eredményezett, márpedig a hőkezelés a fehérjék denaturálását eredményezi. "Intenzíven dolgozunk a változásokat előidéző tényezők azonosításán" - mondta Wyss-Coray. "Azt még nem tudjuk, hogy emberek esetében is működik-e ez a módszer, de azon vagyunk, hogy minél hamarabb kiderítsük".
