A Magyar Iparszövetség elnöke szerint nem baj, hogy az új Ptk. szerint a cégek vezető tisztségviselői a vagyonukkal is felelnek káros döntéseikért.
Március 15-én lépett életbe az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), változások többek között érintik a gazdasági társaságokat, vezető tisztségviselőik felelősségét. A cégvezetők személyes vagyonukkal felelnek a vezetői minőségükben hozott döntéseikért.
A vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítása azonban segíthet minimalizálni az esetleges kockázatokat. Magyarországon megközelítőleg 300 ezer gazdasági társaság van és ezen felül még néhány ezer egyéb jogi személyiséggel rendelkező szervezet, így például a szövetkezetek.
Barcza Mihály társasági joggal foglalkozó jogász a Napközben hétfői adásában azt mondta, a Ptk. új felelősségi rendszert vezet be. Korábban a szerződésem kívül okozott kárért és a szerződésszegésért való felelősség lényegében nem különbözött – ha valaki kárt okozott, akkor köteles volt azt megtéríteni, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Mostantól azonban csak úgy menetsül a vezető a felelősség alól, ha az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta a kárt, és nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Az új Ptk. a szerződésszegésért való felelősség esetében rezsimváltást hozott, a szerződésszegésért való felelősség lett a vezető tisztségviselők felelősségének a háttérszabálya – hangsúlyozta.
A jogász szerint mivel csak a legfontosabb elveket és szabályokat fektette le a Ptk., nyilvánvaló, hogy a jogalkalmazásra, illetve a bírói gyakorlatra marad bizonyos új fogalmakat értelmezése. Hozzátette: nagyon bízik benne, hogy a bírók figyelembe veszik a jogtudományi műhelyekben folyt előzetes elemzőmunka eredményeit, és így kevesebb lesz a bizonytalanság az alkalmazás kapcsán.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke, egyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint az, hogy a vezető tisztségviselők adott esetben a saját vagyonukkal felelnek döntéseikért, a tisztességes vállalkozókat, ügyvezetőket, igazgatókat védi. Gyakorlat volt ugyanis az, hogy egyesek tudatosan vittek csődbe vállalkozásokat azért, hogy profitot vehessenek ki belőle, például az építőiparban. Hozzátette: nem olyan „veszélyes” az új jogi szabályozás, mert, aki tisztességgel, a cége érdekében dolgozik, illetve dönt, annak nincs félnivalója. A biztosítások szabályai közül is változik néhány
A vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítása azonban segíthet minimalizálni az esetleges kockázatokat. Magyarországon megközelítőleg 300 ezer gazdasági társaság van és ezen felül még néhány ezer egyéb jogi személyiséggel rendelkező szervezet, így például a szövetkezetek.
Barcza Mihály társasági joggal foglalkozó jogász a Napközben hétfői adásában azt mondta, a Ptk. új felelősségi rendszert vezet be. Korábban a szerződésem kívül okozott kárért és a szerződésszegésért való felelősség lényegében nem különbözött – ha valaki kárt okozott, akkor köteles volt azt megtéríteni, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Mostantól azonban csak úgy menetsül a vezető a felelősség alól, ha az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta a kárt, és nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Az új Ptk. a szerződésszegésért való felelősség esetében rezsimváltást hozott, a szerződésszegésért való felelősség lett a vezető tisztségviselők felelősségének a háttérszabálya – hangsúlyozta.
A jogász szerint mivel csak a legfontosabb elveket és szabályokat fektette le a Ptk., nyilvánvaló, hogy a jogalkalmazásra, illetve a bírói gyakorlatra marad bizonyos új fogalmakat értelmezése. Hozzátette: nagyon bízik benne, hogy a bírók figyelembe veszik a jogtudományi műhelyekben folyt előzetes elemzőmunka eredményeit, és így kevesebb lesz a bizonytalanság az alkalmazás kapcsán.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke, egyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint az, hogy a vezető tisztségviselők adott esetben a saját vagyonukkal felelnek döntéseikért, a tisztességes vállalkozókat, ügyvezetőket, igazgatókat védi. Gyakorlat volt ugyanis az, hogy egyesek tudatosan vittek csődbe vállalkozásokat azért, hogy profitot vehessenek ki belőle, például az építőiparban. Hozzátette: nem olyan „veszélyes” az új jogi szabályozás, mert, aki tisztességgel, a cége érdekében dolgozik, illetve dönt, annak nincs félnivalója. A biztosítások szabályai közül is változik néhány
