A marsjáró fúróját úgy tervezték, hogy két méter mélységbe hatoljon be a felszín alá.
Bemutatta az Európai Űrügynökség (ESA) azt a marsjárót, amelyet 2018-ban orosz közreműködéssel tervez a vörös bolygóra küldeni.
A Mars yardot az angliai Stevenage-ben az Európai Űrügynökség (ESA), a Brit Űrügynökség és az Airbus Defence and Space csütörtökön nyitotta meg. Az Airbus Defence and Space állítja majd össze a robotot a tagállamokban gyártott alkatrészekből, illetve fejleszti ki a navigációs rendszert.
Az ExoMars az ESA és az orosz Roszkoszmosz közös projektje. A 2016-ban és 2018-ban indítandó, két misszióból álló projekt célja megállapítani, létezhetett-e valaha élet a Vörös Bolygón. Ehhez a robot a légkört tanulmányozza majd, és belefúr a felszínbe mintagyűjtés és –elemzés céljából. A program emellett kulcsfontosságú technológiákat is demonstrál a légkörbe lépés, ereszkedés, landolás, fúrás és barangolás terén.
Az ESA robotja a 2018-as misszió része, képes lesz autonóm módon navigálni és barangolni, naponta legalább 70 métert tehet meg.
A Mars yard a bolygó felszínét mintázza le, kiegészítve sziklás akadályokkal, így realisztikus tanulópályát kínál az ilyen kifinomult navigációs rendszer kifejlesztéséhez. A 300 tonnányi homokkal feltöltött, 30 x 14 méteres terep az Airbus Defence and Space stevenage-i telephelyén a marsi táj megjelenését imitálja. Falát, ajtaját és minden belső felületét rozsdavörös színűre festették, hogy biztosítsák, a robot navigációs kamerái a lehető legélethűbb környezettel találják szembe magukat.
A Föld és Mars közötti távolság miatt a robotot nem lehet majd valós időben irányítani. Ezért az ExoMarsnak csak megadják a kívánt célpontot, majd fedélzeti kameráival és számítógépével kidolgozza a legmegfelelőbb útvonalat, elkerülve a nagyobb sziklákat és potenciális hasadékokat. A Mars yardot a szükséges algoritmusok kifejlesztéséhez használják fel..
Máris számos prototípust tesztelnek a terepen. A Marsra küldendő robotot azonban az Airbus tisztaszobájában fejlesztik majd ki, hogy biztosítsák, semmilyen szennyezőanyag nem jut a negyedik bolygóra.
A terep a robot 2019-es marsi landolása után is elérhető lesz, hogy az adódó kockázatos szituációk megoldása változatlanul modellezhető legyen. Schiaparelli után neveztek el egy marsi landoló egységet
A Mars yardot az angliai Stevenage-ben az Európai Űrügynökség (ESA), a Brit Űrügynökség és az Airbus Defence and Space csütörtökön nyitotta meg. Az Airbus Defence and Space állítja majd össze a robotot a tagállamokban gyártott alkatrészekből, illetve fejleszti ki a navigációs rendszert.
Az ExoMars az ESA és az orosz Roszkoszmosz közös projektje. A 2016-ban és 2018-ban indítandó, két misszióból álló projekt célja megállapítani, létezhetett-e valaha élet a Vörös Bolygón. Ehhez a robot a légkört tanulmányozza majd, és belefúr a felszínbe mintagyűjtés és –elemzés céljából. A program emellett kulcsfontosságú technológiákat is demonstrál a légkörbe lépés, ereszkedés, landolás, fúrás és barangolás terén.
Az ESA robotja a 2018-as misszió része, képes lesz autonóm módon navigálni és barangolni, naponta legalább 70 métert tehet meg.
A Mars yard a bolygó felszínét mintázza le, kiegészítve sziklás akadályokkal, így realisztikus tanulópályát kínál az ilyen kifinomult navigációs rendszer kifejlesztéséhez. A 300 tonnányi homokkal feltöltött, 30 x 14 méteres terep az Airbus Defence and Space stevenage-i telephelyén a marsi táj megjelenését imitálja. Falát, ajtaját és minden belső felületét rozsdavörös színűre festették, hogy biztosítsák, a robot navigációs kamerái a lehető legélethűbb környezettel találják szembe magukat.
A Föld és Mars közötti távolság miatt a robotot nem lehet majd valós időben irányítani. Ezért az ExoMarsnak csak megadják a kívánt célpontot, majd fedélzeti kameráival és számítógépével kidolgozza a legmegfelelőbb útvonalat, elkerülve a nagyobb sziklákat és potenciális hasadékokat. A Mars yardot a szükséges algoritmusok kifejlesztéséhez használják fel..
Máris számos prototípust tesztelnek a terepen. A Marsra küldendő robotot azonban az Airbus tisztaszobájában fejlesztik majd ki, hogy biztosítsák, semmilyen szennyezőanyag nem jut a negyedik bolygóra.
A terep a robot 2019-es marsi landolása után is elérhető lesz, hogy az adódó kockázatos szituációk megoldása változatlanul modellezhető legyen. Schiaparelli után neveztek el egy marsi landoló egységet
