A parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit.
Az alaptörvény értelmezését a kormány kérte, melynek a jelek szerint szándékában áll újabb törvénnyel beavatkozni a bankok és az adósok közti szerződésekbe. Az Ab hétfői döntése szerint erre van is lehetősége, de nem lőcsölhetnek mindent a bankok nyakába.
Magából az alkotmányból még nem következik, hogy az alaptörvénybe ütköznének a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói döntések - közölte az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn az Ab döntését ismertetve. Paczolay Péter ugyanakkor hangsúlyozta: kivételes esetben a kormánynak és a parlamentnek van lehetősége arra, hogy törvénnyel változtassa meg korábbi szerződések tartalmát.
Az ügy elemzését az Alkotmánybíróság elnöke vállalta magára - Paczolay készítette elő a határozatot -, hétfőn ő ismertette az Ab nyilvános határozat-ismertetésén a döntést és az indoklást is.
A kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter fordult az Ab-hoz tavaly novemberben két pontban kérve az alaptörvény értelmezését. A miniszter arról érdeklődött, hogy
1. az alkotmányban megfogalmazott elvek (fogyasztói jogok, a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítás, illetve az erőfölénnyel való visszaélés tilalma) alapján megállapítható-e a devizahitel-szerződések alaptörvény-ellenessége?
2. milyen feltételek mellett van lehetőség a fennálló szerződések jogszabállyal történő módosítására?
A megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki az Alkotmánybíróság. Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.
A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amelynek folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.
Tömeges-e a probléma?
Az Ab hétfői döntése szerint akkor lehet megváltoztatni a devizahitel-szerződéseket, ha azok változatlan fenntartása valamelyik fél lényeges érdekét sérti, a változás nem volt előre látható, és a probléma széles kört érint. Azt a törvényhozó, a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kell beavatkozni, és a törvényhozónak bizonyítania is kell tudni ezt, ha esetleg az Ab elé kerülne a törvény - közölte a testület elnöke.
- a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói ítéletek önmagukban nem alaptörvényellenesek
- az államnak van lehetősége beavatkozni korábban megkötött szerződésekbe
- de a beavatkozás feltételei szigorúak, és az új alaptörvénnyel sem lettek enyhébbek
- a törvényi megoldásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, nem terhelhet mindent a bankokra
- konkrét ügyekben persze a bíróságoknak figyelemmel kell lenniük az alaptörvény fogyasztóvédelmi cikkére is
Nem az Ab feladata választani
Navracsics második kérdése arra vonatkozott, hogy - figyelemmel a jogbiztonság követelményére is - milyen feltételek mellett van lehetőség a fennálló devizahitel-szerződések jogszabállyal történő módosítására. Navracsics levelében utal rá, hogy szerinte az új alaptörvény enyhébb feltételeket szab a fennálló szerződések tartalmának módosításához, mivel abból hiányzik a régi alkotmánynak az a rendelkezése, amely a piacgazdaságról szól, és amiből 1991-ben az Ab levezette azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén bele lehet nyúlni a szerződésekbe.
Paczolay hétfőn azt mondta a határozat ismertetésekor: attól, mert az új alaptörvényben nem szerepel a paicgazdaságra vonatkozó kitétel, a helyzet nem válozott meg radikálisan, ráadásul az alaptörvény is rögzíti a vállalkozás szabadságát. A testület ezért továbbra is alapelvként tekint a szerződéskötések szabadságára, vagyis a régi alkotmányhoz képest - Navracsics felvetésével szemben - nem lettek enyhébbek a szerződések megváltoztatásának feltételei.
Az Ab hétfői döntése szerint nem vezethető le az alaptörvényből, hogy valamilyen szerződéstípus közvetlenül alkotmányellenes lenne. Számos megoldás lehet alkotmányos - közölte Paczolay -, de a határozat indoklása szerint nem az Ab feladata ezek közül választani.
Nem lehet mindent a bankokra lőcsölni?
Az Ab szerint az alaptörvény fogyasztóvédelmi, az erőfölénnyel való visszaélést tiltó rendelkezése az államra ró feladatot: nem közvetlenül biztosít jogokat, csak azt írja elő, hogy az államnak milyen kötelezettségei vannak, milyen jogszabályokat és intézményeket hozzon létre a fogyasztók védelmében.
A hétfői határozat szerint a bíróságok egyes, konkrét ügyekben annak ellenére is figyelembe vehetik az alaptörvény fogyasztóvédelmi rendelkezését, hogy az nem közvetlen, alapvető jogot fogalmaz meg. Az Alkotmánybíróság csak egyes konkrét bírói ítéleteket tud vizsgálni, ha valaki panaszt nyújt be ellene. A kormány által kért alkotmányértelmezéssel viszont nem lehet megállapítani, hogy bírói ítéletek általában alaptörvényellenesek lennének - határozott az Ab.
Ahogy a bírói beavatkozás célja “a magánfelek érdekeinek új egyensúlyba hozása”, úgy a törvényhozónak is figyelemmel kell lennie arra, hogy kiegyensúlyozott módon nyúljon bele a szerződésekbe - közölte Paczolay. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem lehet olyan megoldás választani, ami az adósok helyett most minden terhet a bankokra róna.
A testület a rendszerváltást követően már foglalkozott hasonló kédrésekkel. Ahogy Paczolay is felemlegette, az 1991-es határozat szintén lakáshitelek ügyében született (akkor az 1990 előtt született OTP-hitelekről volt szó, melyek rettenetesen megdrágultak a rendszerváltást követően - a szerk.). A testület akkor azt mondta ki: a fennálló szerződések tartalmának jogszabály útján történő megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha a szerződéskötést követően beállt változás valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülmények változása nem volt ésszerűen előrelátható, ugyanakkor túlmegy a normális változás kockázatán és a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki.
Ne a forinthitelesek szívjanak!
A határozathoz párhuzamos indoklást csatolt Juhász Imre alkotmánybíró. (A párhuzamos indoklás nem ellenzi az eredeti határozatot, hanem kiegészítő szempontokat fogalmaz meg - a szerk.) Szerinte a kormány kérdéseire helyes választ adtak ugyan, de szükséges lett volna kiemelni a diszkrimináció tilalmát, mint amire a törvényhozónak figyelemmel kell lennie majd a jogszabály megalkotásánál: vagyis minden jelzáloghitelt felvevőre ugyanolyan szabályozást kell alkotni, függetlenül attól, hogy milyen devizában adósodtak el (vagyis el kell kerülni, hogy a forinthitelesek hátrányosabb helyzetbe kerüljenek).
Lenkovics Barnabás alkotmánybíró párhuzamos indoklása szerint a törvényhozónak olyan megoldást kell találnia, amely jogos és igazságos megoldást ad a devizahitel-szerződések döntő többségére: helyreállítja a felek egyenrangúságát, illetve kellőképpen árnyalt megoldást nyújt minden érintett problémájára. Példaként az 1921-es, a tartozások átütemezéséről szóló törvényt említette.
Salamon László alkotmánybíró - volt KDNP-s országgyűlési képviselő - párhuzamos indoklása szerint a fogyasztóvédelmi cikkből ugyan nem következik a devizahitel-szerződések alaptörvényellenesség, szabad kezet ad azonban a törvényhozásnak arra, hogy beavatkozzon azokba, ha a fogyasztók láthatóan hátrányos helyzetben vannak.
Pokol Béla alkotmánybíró különvéleménye - amely bírálja az alkotmánybírák többségi álláspontját - úgy véli: alapvetően hibás a határozat, mert az Ab szerinte nem gondolta végig, milyen hatásai lehetnek a döntésüknek. A testület Pokol szerint folytatta az 1990-es évek “jogkiolvasztó” gyakorlatát, vagyis olyan jogokat alkot, amelyek nincsenek leírva az alaptörvényben. Az Ab régi kritikusa most már talárban fejthette ki, hogy a mai Alkotmánybíróságnak nem lenne szabad a régi, már nem hatályos határozatokra hivatkoznia. Pokol szerint az Ab-nak azt kellett volna rögzítenie, hogy ha egy bíróság nem vonja be a fogyasztóvédelmi cikk értelmezését egy devizahitel-szerződés vizsgálatába, akkor annak az ítéletnek már eleve alaptörvény ellenesnek kellene lennie.
Mit mond az alkotmányjogász a devizahiteles döntésről?
Az Alkotmánybíróság a hétfői döntésével nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy a devizahiteles szerződésekhez hozzányúljanak - mondta az MTI megkeresésére Lövétei István alkotmányjogász. Hozzátette: a testület ugyanakkor elővette a pacta sunt servanda (a megállapodásokat teljesíteni kell) klasszikus jogi elvet, alkotmányossági szempontból azzal a feltétellel enged belenyúlást az adott hitelviszonyok szerződéseibe, hogy a szolgáltatás és a kötelezettségek közti egyensúlyt továbbra is fenn kell tartani. Tehát senkinek nem lehet megszüntetni egyoldalúan a kötelezettségét, sem a hitelezőnek, sem az adósoknak - magyarázta Lövétei István.
Az alkotmányjogász úgy értékelte: az Alkotmánybíróság "visszadobta a labdát a polgári bíróság elé vagy a polgári jogszabályalkotás felé". Mint mondta, a szerződésekbe csak úgy lehet belenyúlni, hogy mindenkinek meg kell adni azt, ami a szerződések tartalma szerint illeti. Lövétei István hangsúlyozta azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozata nem ró kötelezettséget senkire, csak a módosítás lehetőségét mondja ki.
Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozata szerint törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.
A határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.
Az alaptörvény értelmezését a kormány kérte, melynek a jelek szerint szándékában áll újabb törvénnyel beavatkozni a bankok és az adósok közti szerződésekbe. Az Ab hétfői döntése szerint erre van is lehetősége, de nem lőcsölhetnek mindent a bankok nyakába.
Magából az alkotmányból még nem következik, hogy az alaptörvénybe ütköznének a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói döntések - közölte az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn az Ab döntését ismertetve. Paczolay Péter ugyanakkor hangsúlyozta: kivételes esetben a kormánynak és a parlamentnek van lehetősége arra, hogy törvénnyel változtassa meg korábbi szerződések tartalmát.
Az ügy elemzését az Alkotmánybíróság elnöke vállalta magára - Paczolay készítette elő a határozatot -, hétfőn ő ismertette az Ab nyilvános határozat-ismertetésén a döntést és az indoklást is.
A kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter fordult az Ab-hoz tavaly novemberben két pontban kérve az alaptörvény értelmezését. A miniszter arról érdeklődött, hogy
1. az alkotmányban megfogalmazott elvek (fogyasztói jogok, a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítás, illetve az erőfölénnyel való visszaélés tilalma) alapján megállapítható-e a devizahitel-szerződések alaptörvény-ellenessége?
2. milyen feltételek mellett van lehetőség a fennálló szerződések jogszabállyal történő módosítására?
A megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki az Alkotmánybíróság. Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.
A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amelynek folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.
Tömeges-e a probléma?
Az Ab hétfői döntése szerint akkor lehet megváltoztatni a devizahitel-szerződéseket, ha azok változatlan fenntartása valamelyik fél lényeges érdekét sérti, a változás nem volt előre látható, és a probléma széles kört érint. Azt a törvényhozó, a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kell beavatkozni, és a törvényhozónak bizonyítania is kell tudni ezt, ha esetleg az Ab elé kerülne a törvény - közölte a testület elnöke.
- a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói ítéletek önmagukban nem alaptörvényellenesek
- az államnak van lehetősége beavatkozni korábban megkötött szerződésekbe
- de a beavatkozás feltételei szigorúak, és az új alaptörvénnyel sem lettek enyhébbek
- a törvényi megoldásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, nem terhelhet mindent a bankokra
- konkrét ügyekben persze a bíróságoknak figyelemmel kell lenniük az alaptörvény fogyasztóvédelmi cikkére is
Nem az Ab feladata választani
Navracsics második kérdése arra vonatkozott, hogy - figyelemmel a jogbiztonság követelményére is - milyen feltételek mellett van lehetőség a fennálló devizahitel-szerződések jogszabállyal történő módosítására. Navracsics levelében utal rá, hogy szerinte az új alaptörvény enyhébb feltételeket szab a fennálló szerződések tartalmának módosításához, mivel abból hiányzik a régi alkotmánynak az a rendelkezése, amely a piacgazdaságról szól, és amiből 1991-ben az Ab levezette azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén bele lehet nyúlni a szerződésekbe.
Paczolay hétfőn azt mondta a határozat ismertetésekor: attól, mert az új alaptörvényben nem szerepel a paicgazdaságra vonatkozó kitétel, a helyzet nem válozott meg radikálisan, ráadásul az alaptörvény is rögzíti a vállalkozás szabadságát. A testület ezért továbbra is alapelvként tekint a szerződéskötések szabadságára, vagyis a régi alkotmányhoz képest - Navracsics felvetésével szemben - nem lettek enyhébbek a szerződések megváltoztatásának feltételei.
Az Ab hétfői döntése szerint nem vezethető le az alaptörvényből, hogy valamilyen szerződéstípus közvetlenül alkotmányellenes lenne. Számos megoldás lehet alkotmányos - közölte Paczolay -, de a határozat indoklása szerint nem az Ab feladata ezek közül választani.
Nem lehet mindent a bankokra lőcsölni?
Az Ab szerint az alaptörvény fogyasztóvédelmi, az erőfölénnyel való visszaélést tiltó rendelkezése az államra ró feladatot: nem közvetlenül biztosít jogokat, csak azt írja elő, hogy az államnak milyen kötelezettségei vannak, milyen jogszabályokat és intézményeket hozzon létre a fogyasztók védelmében.
A hétfői határozat szerint a bíróságok egyes, konkrét ügyekben annak ellenére is figyelembe vehetik az alaptörvény fogyasztóvédelmi rendelkezését, hogy az nem közvetlen, alapvető jogot fogalmaz meg. Az Alkotmánybíróság csak egyes konkrét bírói ítéleteket tud vizsgálni, ha valaki panaszt nyújt be ellene. A kormány által kért alkotmányértelmezéssel viszont nem lehet megállapítani, hogy bírói ítéletek általában alaptörvényellenesek lennének - határozott az Ab.
Ahogy a bírói beavatkozás célja “a magánfelek érdekeinek új egyensúlyba hozása”, úgy a törvényhozónak is figyelemmel kell lennie arra, hogy kiegyensúlyozott módon nyúljon bele a szerződésekbe - közölte Paczolay. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem lehet olyan megoldás választani, ami az adósok helyett most minden terhet a bankokra róna.
A testület a rendszerváltást követően már foglalkozott hasonló kédrésekkel. Ahogy Paczolay is felemlegette, az 1991-es határozat szintén lakáshitelek ügyében született (akkor az 1990 előtt született OTP-hitelekről volt szó, melyek rettenetesen megdrágultak a rendszerváltást követően - a szerk.). A testület akkor azt mondta ki: a fennálló szerződések tartalmának jogszabály útján történő megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha a szerződéskötést követően beállt változás valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülmények változása nem volt ésszerűen előrelátható, ugyanakkor túlmegy a normális változás kockázatán és a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki.
Ne a forinthitelesek szívjanak!
A határozathoz párhuzamos indoklást csatolt Juhász Imre alkotmánybíró. (A párhuzamos indoklás nem ellenzi az eredeti határozatot, hanem kiegészítő szempontokat fogalmaz meg - a szerk.) Szerinte a kormány kérdéseire helyes választ adtak ugyan, de szükséges lett volna kiemelni a diszkrimináció tilalmát, mint amire a törvényhozónak figyelemmel kell lennie majd a jogszabály megalkotásánál: vagyis minden jelzáloghitelt felvevőre ugyanolyan szabályozást kell alkotni, függetlenül attól, hogy milyen devizában adósodtak el (vagyis el kell kerülni, hogy a forinthitelesek hátrányosabb helyzetbe kerüljenek).
Lenkovics Barnabás alkotmánybíró párhuzamos indoklása szerint a törvényhozónak olyan megoldást kell találnia, amely jogos és igazságos megoldást ad a devizahitel-szerződések döntő többségére: helyreállítja a felek egyenrangúságát, illetve kellőképpen árnyalt megoldást nyújt minden érintett problémájára. Példaként az 1921-es, a tartozások átütemezéséről szóló törvényt említette.
Salamon László alkotmánybíró - volt KDNP-s országgyűlési képviselő - párhuzamos indoklása szerint a fogyasztóvédelmi cikkből ugyan nem következik a devizahitel-szerződések alaptörvényellenesség, szabad kezet ad azonban a törvényhozásnak arra, hogy beavatkozzon azokba, ha a fogyasztók láthatóan hátrányos helyzetben vannak.
Pokol Béla alkotmánybíró különvéleménye - amely bírálja az alkotmánybírák többségi álláspontját - úgy véli: alapvetően hibás a határozat, mert az Ab szerinte nem gondolta végig, milyen hatásai lehetnek a döntésüknek. A testület Pokol szerint folytatta az 1990-es évek “jogkiolvasztó” gyakorlatát, vagyis olyan jogokat alkot, amelyek nincsenek leírva az alaptörvényben. Az Ab régi kritikusa most már talárban fejthette ki, hogy a mai Alkotmánybíróságnak nem lenne szabad a régi, már nem hatályos határozatokra hivatkoznia. Pokol szerint az Ab-nak azt kellett volna rögzítenie, hogy ha egy bíróság nem vonja be a fogyasztóvédelmi cikk értelmezését egy devizahitel-szerződés vizsgálatába, akkor annak az ítéletnek már eleve alaptörvény ellenesnek kellene lennie.
Mit mond az alkotmányjogász a devizahiteles döntésről?
Az Alkotmánybíróság a hétfői döntésével nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy a devizahiteles szerződésekhez hozzányúljanak - mondta az MTI megkeresésére Lövétei István alkotmányjogász. Hozzátette: a testület ugyanakkor elővette a pacta sunt servanda (a megállapodásokat teljesíteni kell) klasszikus jogi elvet, alkotmányossági szempontból azzal a feltétellel enged belenyúlást az adott hitelviszonyok szerződéseibe, hogy a szolgáltatás és a kötelezettségek közti egyensúlyt továbbra is fenn kell tartani. Tehát senkinek nem lehet megszüntetni egyoldalúan a kötelezettségét, sem a hitelezőnek, sem az adósoknak - magyarázta Lövétei István.
Az alkotmányjogász úgy értékelte: az Alkotmánybíróság "visszadobta a labdát a polgári bíróság elé vagy a polgári jogszabályalkotás felé". Mint mondta, a szerződésekbe csak úgy lehet belenyúlni, hogy mindenkinek meg kell adni azt, ami a szerződések tartalma szerint illeti. Lövétei István hangsúlyozta azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozata nem ró kötelezettséget senkire, csak a módosítás lehetőségét mondja ki.
Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozata szerint törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.
A határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.
