Több mint háromezer éves, ősi rituális hely maradványaira bukkantak a kínai régészek az északnyugat-kínai Senhszi tartomány területén lévő Lösz-fennsíkon.

A Sang-dinasztia korából eddig ez a legnagyobb ilyen felfedezés ebben a térségben - jelentette a kínai média.

A késő Sang-korból - i. e. 1600-1046 - fennmaradt rituális hely összterülete megközelíti a százezer négyzetmétert, melyen egy csaknem 4200 négyzetméter területű építmény nyomait találták meg.

A régészek szerint a főépület körüli két kanyargós folyosó egyértelmű építészeti jele annak, hogy a helynek rituális szerepe volt.

Egy dombtetőn ásták ki

A romokat egy dombtetőn ásták ki, a Sárga-folyó nyugati partján elhelyezkedő Hszincsuang településen.

A szakemberek, akik tavaly áprilisban láttak a környéken munkához, úgy vélik, a leletek hozzásegítik őket az ősi kínaiak és a természet viszonyának jobb megértéséhez.

A tartományi régészcsoport eddig már mintegy száz kézműves tárgyat emelt ki a földből, köztük csontból, rézből, fából és kőből készülteket. Itt találták meg a fennsík legrégibb fa padlóját is.

Hasonlít a dalai láma egykori palotájához

A földfelszíntől több mint száz méternél magasabb dombon talált épületnyomok állítólag hasonlatosak az 1300 éves lhászai Potala-palotához, melyet 1994-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított.

A Tibet fővárosában található 13 emeletes építménynek, a dalai láma egykori rezidenciájának alapját a Vörös-domb tartja, az épületegyüttes szinte beborítja az egész dombot. A világ legmagasabban épült, legnagyobb és legjobb állapotban lévő palotája a Potala.