Azzal legtöbben tisztában vagyunk, hogy a friss levegő jót tesz, kitisztulnak a gondolataink, és könnyebben ellazulunk. De a legújabb kutatások szerint egy kellemes séta valósággal megnöveli az agyunkat.
Szakemberek megállapították, hogy ha heti három alkalommal teszünk egy intenzív sétát, azzal megnövelhetjük a hippokampuszunk méretét, ami a memória tárolásáért is felelős, ezáltal egyike azoknak az agyterületeknek, melyek Alzheimer-kór esetén sérülnek. A kutatás során százhúsz 55 és 80 év közötti férfit és nőt kértek meg, hogy heti három alkalommal menjenek el egy 40 perces sétára, majd egy év elteltével valamennyiük agyát alapos vizsgálatnak vetették alá.
Noha alapesetben az ember agya a kor előre haladtával egyre kisebb lesz, a kísérletben résztvevők esetében azt mutatták ki, hogy a hippokampuszuk akár két százalékos növekedést is produkált. A szakértők elmondták, hogy ekkora növekedés akár két évvel is fiatalabbá tesz az agyat, ami igen jelentős javulást jelent. Összehasonlításként egy másik csoportot arra kértek, hogy egy éven át rendszeresen végezzenek egyszerű nyújtó gyakorlatokat, és az ő esetükben ugyanaz az agyterület a kísérlet végén 1,5 százalékos zsugorodást mutatott. Amint azt a kutatást vezető dr. Kirk Erickson, a Pittsburgh Egyetem munkatársa elmondta, a fenti eredmény eléréséhez nem kell megerőltető fizikai tevékenységet végezni, mindössze a friss levegőn kell jókat sétálni, ám ezzel visszaforgathatjuk az idő kerekét és élesen tarthatjuk az elménket. A szakember a Chicagóban megrendezett konferencián arról is beszélt, hogy a lakosság nagy része szinte egész nap ül, és nehéz őket rávenni arra, hogy bármiféle mozgást végezzenek, pedig nem arról van szó, hogy le kéne futni a maratont, csupán ki kéne lépni a lakásajtón és felfedezni a környéket.
Szerencsére az agy egészen az idős korig formálható marad, így ha a kor előre haladtával zsugorodni is kezd a mérete, ez a folyamat visszafordítható, ennek pedig legegyszerűbb módja a fizikai aktivitás, amit ha még szellemi tevékenységgel – például rejtvényfejtéssel – is kombinálunk, még nagyobb hatást érhetünk el. Mindezt pedig sosem késő elkezdeni, bár tény, hogy minél korábban változtatunk a szokásainkon, annál pozitívabb eredményt érhetünk el. Dr. Erickson végezetül azt is elmondta, az a fontos, hogy mindenki olyan mozgást végezzen, amit igazán élvez. Ha valaki inkább úszni szeret, az ússzon, aki viszont szívesebben kirándul, az tegye azt. Aki pedig teheti, mindehhez keressen magának partner, mert társaságban minden tevékenység élvezetesebbé válik.
Szakemberek megállapították, hogy ha heti három alkalommal teszünk egy intenzív sétát, azzal megnövelhetjük a hippokampuszunk méretét, ami a memória tárolásáért is felelős, ezáltal egyike azoknak az agyterületeknek, melyek Alzheimer-kór esetén sérülnek. A kutatás során százhúsz 55 és 80 év közötti férfit és nőt kértek meg, hogy heti három alkalommal menjenek el egy 40 perces sétára, majd egy év elteltével valamennyiük agyát alapos vizsgálatnak vetették alá.
Noha alapesetben az ember agya a kor előre haladtával egyre kisebb lesz, a kísérletben résztvevők esetében azt mutatták ki, hogy a hippokampuszuk akár két százalékos növekedést is produkált. A szakértők elmondták, hogy ekkora növekedés akár két évvel is fiatalabbá tesz az agyat, ami igen jelentős javulást jelent. Összehasonlításként egy másik csoportot arra kértek, hogy egy éven át rendszeresen végezzenek egyszerű nyújtó gyakorlatokat, és az ő esetükben ugyanaz az agyterület a kísérlet végén 1,5 százalékos zsugorodást mutatott. Amint azt a kutatást vezető dr. Kirk Erickson, a Pittsburgh Egyetem munkatársa elmondta, a fenti eredmény eléréséhez nem kell megerőltető fizikai tevékenységet végezni, mindössze a friss levegőn kell jókat sétálni, ám ezzel visszaforgathatjuk az idő kerekét és élesen tarthatjuk az elménket. A szakember a Chicagóban megrendezett konferencián arról is beszélt, hogy a lakosság nagy része szinte egész nap ül, és nehéz őket rávenni arra, hogy bármiféle mozgást végezzenek, pedig nem arról van szó, hogy le kéne futni a maratont, csupán ki kéne lépni a lakásajtón és felfedezni a környéket.
Szerencsére az agy egészen az idős korig formálható marad, így ha a kor előre haladtával zsugorodni is kezd a mérete, ez a folyamat visszafordítható, ennek pedig legegyszerűbb módja a fizikai aktivitás, amit ha még szellemi tevékenységgel – például rejtvényfejtéssel – is kombinálunk, még nagyobb hatást érhetünk el. Mindezt pedig sosem késő elkezdeni, bár tény, hogy minél korábban változtatunk a szokásainkon, annál pozitívabb eredményt érhetünk el. Dr. Erickson végezetül azt is elmondta, az a fontos, hogy mindenki olyan mozgást végezzen, amit igazán élvez. Ha valaki inkább úszni szeret, az ússzon, aki viszont szívesebben kirándul, az tegye azt. Aki pedig teheti, mindehhez keressen magának partner, mert társaságban minden tevékenység élvezetesebbé válik.
0 Megjegyzések