Két évtized alatt több mint ötezer, árva, az utcán csellengő, elhagyott, vagy iszonyatos nyomorban tengődő gyermeket karolt fel Böjte Csaba atya szer- zetes, és az őt segítő nevelők lelkes csapata.

Az alapítvány keretében jelenleg 78 településen működik családi központ, és napközi otthon, ahol 2500 gyermek talált menedéket. Minden rászoruló gyermeket befogadnak, az alapítvány önzetlen támogatói jóvoltából ők teljes ellátásban részesülhetnek.

Csaba testvér minden évben új központot alapított, hogy lakhelyükhöz közeli házakban fogadhassa be az árvákat, az elzüllött szülők mellett sínylődőket, vagy a nagyon szegény családok gyermekeit.

Csúcs Mária és Csúcs Péter filmje az alcsíki otthonok életébe engedett bepillantást.

Az alapítvány 12 amerikai nagyváros magyarjainak segítségével 2006-ban vásárolt meg és újított fel egy 34 szobás házat Tusnádfürdőn, amelyben jelenleg 90 gyermek lakik. A napközis otthonban, és a városban hátrányos helyzetű gyermekek kapnak naponta ebédet, a délután tanuláshoz pedig sok segítséget.

Kolozsvári Tibor központvezető állítja, hogy öröm a gyermekek között lenni, mert olyanok ők, mint a virágok: ha napfényt, illetve szeretet kapnak, akkor kibontakoznak, és lehet bennük gyönyörködni. Az otthon minden lakója megérdemli a segítséget, és remélhetőleg egy teljes emberi életre ki tudnak bontakozni – mondta Kolozsvári.

A központvezető arról is beszélt, hogy a tusnádi ház „új hajtásokat” is tudott, hozni, mert miután betelt, Gyimesbükkben egy másik otthont is létrehozhattak, ahol már 30 gyermek talál oltalmat, majd Kászonban is megnyitottak egy otthont, ahol szintén 30 gyermek lakik. A legújabb, amit idén főleg az ausztráliai közösségek segítségével tudtak beindítani, az a csíkszentsimoni kollégium, ahol 8. osztály után főként mezőgazdasági képzést kapnak a gyermekek – fejtette ki Kolozsvári Tibor. Hozzátette: mi abban hiszünk, hogy egy életet nem nyavalygásból, hanem munkából lehet felépíteni, az a célunk, hogy a gyermekeket munkára, kitartásra tanítsuk.

A mi feladatunk az, hogy a gyermekek igaz vágyát segítsük kibontakozni, álmaikat valósággá tenni, az adományozóink pedig a gyerekek álmát őrzik, vigyázzák – fogalmazott Kolozsvári.

A szülők keresnek meg minket, elmondják történetüket, helyzetüket, ez alapján kerülnek be a gyermekek hozzánk, itt laknak, neveltetést kapnak, helyi óvodába, helyi iskolába járnak, hazavárjuk őket, mint a szülők, és családiasan próbáljuk őket nevelni, mi vagyunk számukra a meleg fészek, az otthonuk, amit a szüleiknél nem kaphatnak meg – magyarázta Kedves Szabolcs, a kászonaltízi központ nevelője. A nevelő kihangsúlyozta a jó emberek, a kedves támogatóik szerepét is, mint például a kézdivásárhelyi készruhagyár igazgatónője, és munkatársai segítéségét, de megemlítette a gyár németországi partnereinek, illetve a falubeliek, és a magyarországi támogatóik szerepének fontosságát is az otthon életében.

Szinte nem is tudjuk viszonozni azt a szeretetet, amit a gyermekek adnak nekünk, nagyon fontos, hogy folyamatos legyen a segítség, mert ezek a gyermek mindig félnek, hogy elhagyják őket – nyilatkozta Bak Vitális Kinga, a kézdivásárhelyi készruhagyár igazgatónője.

Isten jó világot teremtett, mert ha van valahol egy gyerek, aki azért sír, hogy vegye őt valaki ölbe, akkor biztosan van valaki, egy felnőtt, aki arra vágyik, hogy úgy ölbe venne egy gyereket, úgy segítene egy gyereket, én ezeket a puzle-darabokat próbálom összerakni, és jó látni, hogy ez nem elmélet, ez működik is – mondta Böjte Csaba. Hozzátette: annál szebb dolgot nem lehet elképzelni, mint amikor az adakozó elsírja magát.