A Tárki Magyarország uniós tagságának megítéléséről közölt adatokat Augusztus 30-án, pénteken. Három nappal ezt követően, Szeptember 2-án közölték, hogy felcseréltek két számot.
 

Évtizedes trend fordult meg az ország európai uniós tagságának megítélésével kapcsolatban, valamivel többen gondolják hátrányosnak a tagságot, mint ahányan jónak - közölte a Tárki múlt pénteken.

Ezzel szemben az igazság az, hogy változatlanul a magyarok csaknem harmada, 32 százaléka tartja jónak azt, hogy az ország az EU tagja, míg 22 százalékuk ennek ellenkezőjét gondolja.

A társadalomkutató intézet nyári, országos reprezentatív felmérése szerint jelentős azok aránya is (39 százalék), akik szerint a kérdés nem dönthető el egyértelműen.

A magyarok 22 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 39 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása.

A közlemény szerint az adatok nagyon hasonlítanak a 2011-es, azaz a legutóbbi adatfelvétel eredményeihez.

A felmérés eredményeiből kiderül az is, hogy az iskolázottsági szint, valamint a jövedelmek emelkedésével nő a tagságot pozitívumként értékelők száma: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják azt jó dolognak.

A legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők alig negyede áll kedvezően az uniós tagsághoz, az anyagi gondok nélkül élők körében az arány 61 százalék.

Ugyancsak az átlagosnál több támogató van a foglalkoztatottak, a budapestiek, a dél-dunántúliak és az internetezők, valamint a politikailag aktívak körében.

Pártpreferenciák szerint csak az Együtt-PM szövetség tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest csaknem kétszeres, 58 százalékos az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.