Immár a magyarországi romák is elismerik uralkodójuknak Dorin Cioabát, a „romák nemzetközi királyát”. Kállai Csaba országos fővajda személyesen tisztelgett szombaton az uralkodó előtt, az erdélyi Nagyszebenben (Sibiu).
Az „udvar” a szászok egykori erdélyi központjának nyugati bejáratánál található, kőhajításnyira a vasúttól. A környéken semmi sem utal arra, hogy a közelben király székelne. Legfeljebb az tűnik fel, hogy errefelé a sikátorokra is jutott aszfalt, a sínekkel párhuzamos Búza (Graului) utcára viszont kő sem. Valamikor ez lehetett a cigánysor, de ma már az út mindkét oldalán impozáns villák néznek a döngölt földútra. A múltra csak a nomád életmód relikviája emlékeztet: a fa szekérkerék. Több villa udvarán is felfedeztük, dekorációs elemként a szökőkút vagy a medence mellett.
A kétszintes királyi palotával szemközt található a cigány bíróság, a romano staboro. Az épület előtt jókora tömeg tolong. Odabent a király éppen egy pert tárgyal a több megyéből összesereglett cigányvajdák segédletével. Egy fiatalasszony akarja elhagyni a férjét, az ő családja fordult a bírósághoz.
– Halasztottunk – magyarázza lapunknak Dorin Cioaba, akinek ez az első pere, két hete örökölte ugyanis a koronát az 58 éves korában hirtelen elhunyt apjától, Florin Cioabától. – Abban maradtunk, hogy megpróbálnak kibékülni. Ez volna a legbölcsebb, mert az egyébként kiskorú szülőknek két gyermekük is van – fűzi hozzá. Kérdésünkre azt is elmondja, hogy a gyermekházasságokat illetően folytatni akarja apja politikáját, ám ez nem megy egyik napról a másikra.
– A mentalitás nehezen változik. Sokan azt mondják, hogy ha a nagykorúságig várnak, nem találnak párt a gyerekeiknek, mert a potenciális partnerek évekkel korábban elkeltek – érzékelteti a gondokat. Közben a cigányvajdákból álló „esküdtszék” kivonul, és dühösen kommentálja, hogy a szomszédos Arges megyében egy bizonyos Dan Stanescu szintén a romák nemzetközi királyaként ünnepelteti magát. – Stanescu úr már csak azért sem lehet a romák nemzetközi királya, mert sosem lépte át az országhatárt – bizonygatja Dorin Cioaba a nagy számban összegyűlt újságíróknak.
A magyarországi „erősítés” éppen jókor érkezik. Pontosabban Kállai Csaba két és fél órát késik, de az újságíróknak legalább jut idejük végignézni a család közprédává tett fotóalbumát, amely bőven tartalmaz képeket Cioabáék nemzetközi útjairól. Kállai Unicummal és tokaji borral érkezik, és rögtön a sajtó megértését kéri: egyelőre nem akar túl sokat megosztani a nyilvánossággal az újdonsült uralkodójához fűződő kapcsolatáról. Annyit azért elmond, hogy a találkozót egyéves egyeztetés előzte meg.
Fordítás ürügyén Patkány Attila, a romániai Baro Roma-Bihor szervezet elnöke beszél többet. Kiderül, hogy a kapcsolatfelvételt ő kezdeményezte a két hete elhunyt Florin Cioabával, egyébként pedig nem klasszikus értelemben vett alattvalói viszony lesz a magyarországi romák és a nemzetközi cigánykirály között. Együttműködést szeretnének, amelynek részleteiről a későbbiekben nyilatkoznak. – Olyan szép projekteket akarunk megvalósítani, amelyek kivívhatják a többségi társadalom elismerését és támogatását – hangsúlyozza. Kállai Csaba erről annyit mond: az oktatási integráció az egyik fő cél, hogy a „fiataljaink munkát vállalhassanak”. Patkány Attila röviden utal arra, hogy a cigány önkormányzat éppenséggel nem erre koncentrál.
Florin Cioaba halála óta sokan megkérdőjelezik örökösei királyságát, főleg arra hivatkozva, hogy a koronát megosztva viselik a fivérek (Daniel a romániai romák királya). Az egyik legismertebb roma származású román politikus, Madalin Voicu karmester drasztikus megoldással akarja lezárni a közösséget megosztó vitákat: javasolta, hogy a parlament törvényben tiltsa be a cigánykirályt, mint intézményt. – Túl késő – válaszolja ezzel kapcsolatos kérdésünkre őfelsége. – Mára a Cioaba név egybeforrt a királysággal. Olyan, mint a Xerox vagy a Coca-Cola.
A kétszintes királyi palotával szemközt található a cigány bíróság, a romano staboro. Az épület előtt jókora tömeg tolong. Odabent a király éppen egy pert tárgyal a több megyéből összesereglett cigányvajdák segédletével. Egy fiatalasszony akarja elhagyni a férjét, az ő családja fordult a bírósághoz.
– Halasztottunk – magyarázza lapunknak Dorin Cioaba, akinek ez az első pere, két hete örökölte ugyanis a koronát az 58 éves korában hirtelen elhunyt apjától, Florin Cioabától. – Abban maradtunk, hogy megpróbálnak kibékülni. Ez volna a legbölcsebb, mert az egyébként kiskorú szülőknek két gyermekük is van – fűzi hozzá. Kérdésünkre azt is elmondja, hogy a gyermekházasságokat illetően folytatni akarja apja politikáját, ám ez nem megy egyik napról a másikra.
– A mentalitás nehezen változik. Sokan azt mondják, hogy ha a nagykorúságig várnak, nem találnak párt a gyerekeiknek, mert a potenciális partnerek évekkel korábban elkeltek – érzékelteti a gondokat. Közben a cigányvajdákból álló „esküdtszék” kivonul, és dühösen kommentálja, hogy a szomszédos Arges megyében egy bizonyos Dan Stanescu szintén a romák nemzetközi királyaként ünnepelteti magát. – Stanescu úr már csak azért sem lehet a romák nemzetközi királya, mert sosem lépte át az országhatárt – bizonygatja Dorin Cioaba a nagy számban összegyűlt újságíróknak.
A magyarországi „erősítés” éppen jókor érkezik. Pontosabban Kállai Csaba két és fél órát késik, de az újságíróknak legalább jut idejük végignézni a család közprédává tett fotóalbumát, amely bőven tartalmaz képeket Cioabáék nemzetközi útjairól. Kállai Unicummal és tokaji borral érkezik, és rögtön a sajtó megértését kéri: egyelőre nem akar túl sokat megosztani a nyilvánossággal az újdonsült uralkodójához fűződő kapcsolatáról. Annyit azért elmond, hogy a találkozót egyéves egyeztetés előzte meg.
Fordítás ürügyén Patkány Attila, a romániai Baro Roma-Bihor szervezet elnöke beszél többet. Kiderül, hogy a kapcsolatfelvételt ő kezdeményezte a két hete elhunyt Florin Cioabával, egyébként pedig nem klasszikus értelemben vett alattvalói viszony lesz a magyarországi romák és a nemzetközi cigánykirály között. Együttműködést szeretnének, amelynek részleteiről a későbbiekben nyilatkoznak. – Olyan szép projekteket akarunk megvalósítani, amelyek kivívhatják a többségi társadalom elismerését és támogatását – hangsúlyozza. Kállai Csaba erről annyit mond: az oktatási integráció az egyik fő cél, hogy a „fiataljaink munkát vállalhassanak”. Patkány Attila röviden utal arra, hogy a cigány önkormányzat éppenséggel nem erre koncentrál.
Florin Cioaba halála óta sokan megkérdőjelezik örökösei királyságát, főleg arra hivatkozva, hogy a koronát megosztva viselik a fivérek (Daniel a romániai romák királya). Az egyik legismertebb roma származású román politikus, Madalin Voicu karmester drasztikus megoldással akarja lezárni a közösséget megosztó vitákat: javasolta, hogy a parlament törvényben tiltsa be a cigánykirályt, mint intézményt. – Túl késő – válaszolja ezzel kapcsolatos kérdésünkre őfelsége. – Mára a Cioaba név egybeforrt a királysággal. Olyan, mint a Xerox vagy a Coca-Cola.
0 Megjegyzések