A Berliner Zeitung című német lap a csehországi kormányválsággal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal, a Der Standard osztrák újság a Horthy-korszak megítéléséről, a sváji Neue Zürcher Zeitung című lap pedig Bajnai Gordon listavezetői esélyeiről jelentetett meg írást.
A baloldali Berliner Zeitung online kiadásában a Kiüresített demokrácia címmel megjelent vezércikk szerzője, Frank Herold kiemelte: megszakadt az a lendületes átalakulás, amely a kommunizmus bukása után számos kelet-európai országban elindult. Hozzátette: negyedszázaddal a forradalmi változások után már csak "politikai elitek uralkodnak a civiltársadalom részvétele nélkül", és megkérdőjeleződött a demokratikus rendszer stabilitása, ami nemcsak Csehországban figyelhető meg, hanem számos, úgynevezett átalakuló országban.
Úgy vélte: Magyarországon "egy jobboldali konzervatív miniszterelnök és baráti köre arra használja fel a demokratikus úton megszerzett abszolút hatalmat, hogy lépésről lépésre kiüresítse a demokráciát és egy tekintélyelvű, rendies uralmi szerkezetet építsen ki helyette".
A Berliner Zeitung testvérlapja, a Frankfurter Rundschau Politika a hátsó szobákban címmel közölte Frank Herold írását.
Az osztrák Der Standard írásában megállapította, hogy kedden Siófokon először avatott Horthy-szobrot az Orbán-kormány egy minisztere. Mindenesetre - tette hozzá a liberális napilap tudósítója - nem az egykori kormányzót, Horthy Miklóst, hanem a fiát, Istvánt ábrázolja a szobor, amelyet Hende Csaba leleplezett. Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta újabb és újabb községekben emeltek Horthy-emlékműveket, avattak emléktáblákat vagy neveztek el köztereket "a jobbtól jobbra állók idolja" számára - írta a lap. A szerző értékelése szerint a kormány azt akarja elhitetni a külfölddel, hogy nincs hivatalos Horthy-kultusz, az emlékművek a települések független kezdeményezéseire létesülnek. Az, hogy ezeket a településeket Orbán pártjának politikusai vezetik, nem említik - írta. A keddi szoboravatás az Orbán-kormánynak "a Horthy-kultusz rehabilitálására irányuló tágabb stratégiája részeként" értékelte a Standard, kitérve arra, hogy folyamatban van a Kossuth tér átalakítása. Ennek eredményeként a szobrok és emlékművek "éppen úgy fognak kinézni, mint a Horthy-korszakban" - írta a lap.
A Neue Zürcher Zeitung terjedelmes cikkben foglalkozott Bajnai Gordon listavezetői esélyeivel és az MSZP és az Együtt Magyarországért 2014 együttműködésének kérdéseivel. Bajnai - írta a liberális konzervatív napilap - nemrég külföldi újságírók előtt bizakodónak mutatkozott abban a tekintetben, hogy az ellenzék leváltja a Fideszt a választásokon. Bajnai a számos, Orbán Viktorban csalódott magyar szemében reményforrásnak számított, de a tavaly téli szárnyalás után visszaestek közvélemény-kutatási mutatói és Orbán Viktor hatalomból való kiszorításához rá van utalva a szocialistákra - állt a cikkben.
A lap ismertette, hogy Bajnai és Mesterházy megállapodtak egy közös alapprogramról, a részletekről azonban továbbra is vitáznak. "Úgy tűnik, nehezebb közös nevezőt találni Bajnai liberális pártja és a szocialisták klienspolitikája között" - fogalmazott az NZZ. Orbán - állt a cikkben - támaszkodhat saját pártjára és egy jól olajozott kampánygépezetre, s nem csak "a választási jogot szabatta át saját előnyére", de a pártfinanszírozási szabályok és a médiaviszonyok is a kezére játszanak. Látszólag Orbánnak vannak jobb kártyái, mert "unortodox gazdaságpolitikájával" elsősorban külföldi nagyvállalatokra rótt terheket, és minden közvélemény-kutatás szerint jelentősen vezet - írta az NZZ.
A baloldali Berliner Zeitung online kiadásában a Kiüresített demokrácia címmel megjelent vezércikk szerzője, Frank Herold kiemelte: megszakadt az a lendületes átalakulás, amely a kommunizmus bukása után számos kelet-európai országban elindult. Hozzátette: negyedszázaddal a forradalmi változások után már csak "politikai elitek uralkodnak a civiltársadalom részvétele nélkül", és megkérdőjeleződött a demokratikus rendszer stabilitása, ami nemcsak Csehországban figyelhető meg, hanem számos, úgynevezett átalakuló országban.
Úgy vélte: Magyarországon "egy jobboldali konzervatív miniszterelnök és baráti köre arra használja fel a demokratikus úton megszerzett abszolút hatalmat, hogy lépésről lépésre kiüresítse a demokráciát és egy tekintélyelvű, rendies uralmi szerkezetet építsen ki helyette".
A Berliner Zeitung testvérlapja, a Frankfurter Rundschau Politika a hátsó szobákban címmel közölte Frank Herold írását.
Az osztrák Der Standard írásában megállapította, hogy kedden Siófokon először avatott Horthy-szobrot az Orbán-kormány egy minisztere. Mindenesetre - tette hozzá a liberális napilap tudósítója - nem az egykori kormányzót, Horthy Miklóst, hanem a fiát, Istvánt ábrázolja a szobor, amelyet Hende Csaba leleplezett. Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta újabb és újabb községekben emeltek Horthy-emlékműveket, avattak emléktáblákat vagy neveztek el köztereket "a jobbtól jobbra állók idolja" számára - írta a lap. A szerző értékelése szerint a kormány azt akarja elhitetni a külfölddel, hogy nincs hivatalos Horthy-kultusz, az emlékművek a települések független kezdeményezéseire létesülnek. Az, hogy ezeket a településeket Orbán pártjának politikusai vezetik, nem említik - írta. A keddi szoboravatás az Orbán-kormánynak "a Horthy-kultusz rehabilitálására irányuló tágabb stratégiája részeként" értékelte a Standard, kitérve arra, hogy folyamatban van a Kossuth tér átalakítása. Ennek eredményeként a szobrok és emlékművek "éppen úgy fognak kinézni, mint a Horthy-korszakban" - írta a lap.
A Neue Zürcher Zeitung terjedelmes cikkben foglalkozott Bajnai Gordon listavezetői esélyeivel és az MSZP és az Együtt Magyarországért 2014 együttműködésének kérdéseivel. Bajnai - írta a liberális konzervatív napilap - nemrég külföldi újságírók előtt bizakodónak mutatkozott abban a tekintetben, hogy az ellenzék leváltja a Fideszt a választásokon. Bajnai a számos, Orbán Viktorban csalódott magyar szemében reményforrásnak számított, de a tavaly téli szárnyalás után visszaestek közvélemény-kutatási mutatói és Orbán Viktor hatalomból való kiszorításához rá van utalva a szocialistákra - állt a cikkben.
A lap ismertette, hogy Bajnai és Mesterházy megállapodtak egy közös alapprogramról, a részletekről azonban továbbra is vitáznak. "Úgy tűnik, nehezebb közös nevezőt találni Bajnai liberális pártja és a szocialisták klienspolitikája között" - fogalmazott az NZZ. Orbán - állt a cikkben - támaszkodhat saját pártjára és egy jól olajozott kampánygépezetre, s nem csak "a választási jogot szabatta át saját előnyére", de a pártfinanszírozási szabályok és a médiaviszonyok is a kezére játszanak. Látszólag Orbánnak vannak jobb kártyái, mert "unortodox gazdaságpolitikájával" elsősorban külföldi nagyvállalatokra rótt terheket, és minden közvélemény-kutatás szerint jelentősen vezet - írta az NZZ.
0 Megjegyzések