A hatalmat bíráló nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is részesülnek az elnöki támogatásból, amelyet mintegy kétezer oroszországi NGO-nak ítéltek meg - írta csütörtökön az Izvesztyija című orosz napilap.
A moszkvai Helsinki csoport, az Agora, az Emberi jogokért nevű és a Golosz választási jogvédő szervezet is kap támogatást - tudta meg a hatalomhoz közeli újság.
A Helsinki csoport kivételével ezeket a szervezeteket külföldi ügynöknek minősítették az orosz hatóságok - emlékeztetett a lapban a Vlagyimir Putyin orosz államfő hivatalához közeli, név nélkül nyilatkozó illetékes. Azt is elmondta: csak azért, mert valamely oroszországi NGO szemben áll a hatalommal, nem fogják arra a feketelistára felvenni, amelyen a szerintük nem átlátható módon működő szervezetek szerepelnek majd.
Az Oroszországban tavaly november végén hatályba lépett törvény minden olyan NGO-t, amely politikai tevékenységet folytat, és ehhez külföldi pénzügyi támogatást vesz igénybe, arra kötelez, hogy külföldi ügynökként vetesse magát nyilvántartásba. Minthogy ezt egyetlen szervezet sem tette meg, az orosz főügyészség március végén a nem kormányzati szervezetek tömeges ellenőrzésébe kezdett, majd több szervezet ellen szabálysértési eljárást kezdeményezett.
A hatósági feljelentést követően az orosz igazságügyi minisztérium június végén fél évre felfüggesztette a Golosz választási jogvédő szervezet működését. Az NGO-ra és vezetőjére külön-külön több százezer rubeles bírságot szabott ki májusban a bíróság. A 2011. decemberi parlamenti és 2012. márciusi elnökválasztáson számos visszaélést feltáró szervezet azóta újraszervezte magát.
Lilija Sibanova, a Golosz vezetője az Izvesztyijának elmondta: az elnöki támogatásból a választási törvénysértéseket rögzítő "forródrót" üzemeltetésére kértek 10 millió rubelt (körülbelül 70 millió forint). Hozzátette, hogy emellett az ENSZ-hez és az Európai Unióhoz is fordultak pénzügyi segítségért. Kijelentette:"nem mondunk le a külföldi finanszírozásról, még akkor sem, ha Oroszországban elegendő pénzt kapunk valamennyi projektünk megvalósítására".
Alekszej Makarkin, Kremlhez közeli politológus szerint amennyiben az orosz hatalom nem várja el, hogy a nem kormányzati szervezetek egyetértsenek az ő politikájával, valamint elegendő pénzt ad nekik, és nem avatkozik be az NGO-k működésébe, nem lesz szükség azok külföldi támogatására.
Időközben az orosz főügyészség képviselője módosította áprilisi adataikat, és közölte, hogy 2200 oroszországi NGO több mint egymilliárd dollár pénzügyi támogatást kapott eddig külföldről.
A moszkvai Helsinki csoport, az Agora, az Emberi jogokért nevű és a Golosz választási jogvédő szervezet is kap támogatást - tudta meg a hatalomhoz közeli újság.
A Helsinki csoport kivételével ezeket a szervezeteket külföldi ügynöknek minősítették az orosz hatóságok - emlékeztetett a lapban a Vlagyimir Putyin orosz államfő hivatalához közeli, név nélkül nyilatkozó illetékes. Azt is elmondta: csak azért, mert valamely oroszországi NGO szemben áll a hatalommal, nem fogják arra a feketelistára felvenni, amelyen a szerintük nem átlátható módon működő szervezetek szerepelnek majd.
Az Oroszországban tavaly november végén hatályba lépett törvény minden olyan NGO-t, amely politikai tevékenységet folytat, és ehhez külföldi pénzügyi támogatást vesz igénybe, arra kötelez, hogy külföldi ügynökként vetesse magát nyilvántartásba. Minthogy ezt egyetlen szervezet sem tette meg, az orosz főügyészség március végén a nem kormányzati szervezetek tömeges ellenőrzésébe kezdett, majd több szervezet ellen szabálysértési eljárást kezdeményezett.
A hatósági feljelentést követően az orosz igazságügyi minisztérium június végén fél évre felfüggesztette a Golosz választási jogvédő szervezet működését. Az NGO-ra és vezetőjére külön-külön több százezer rubeles bírságot szabott ki májusban a bíróság. A 2011. decemberi parlamenti és 2012. márciusi elnökválasztáson számos visszaélést feltáró szervezet azóta újraszervezte magát.
Lilija Sibanova, a Golosz vezetője az Izvesztyijának elmondta: az elnöki támogatásból a választási törvénysértéseket rögzítő "forródrót" üzemeltetésére kértek 10 millió rubelt (körülbelül 70 millió forint). Hozzátette, hogy emellett az ENSZ-hez és az Európai Unióhoz is fordultak pénzügyi segítségért. Kijelentette:"nem mondunk le a külföldi finanszírozásról, még akkor sem, ha Oroszországban elegendő pénzt kapunk valamennyi projektünk megvalósítására".
Alekszej Makarkin, Kremlhez közeli politológus szerint amennyiben az orosz hatalom nem várja el, hogy a nem kormányzati szervezetek egyetértsenek az ő politikájával, valamint elegendő pénzt ad nekik, és nem avatkozik be az NGO-k működésébe, nem lesz szükség azok külföldi támogatására.
Időközben az orosz főügyészség képviselője módosította áprilisi adataikat, és közölte, hogy 2200 oroszországi NGO több mint egymilliárd dollár pénzügyi támogatást kapott eddig külföldről.
0 Megjegyzések