Az észak-iraki kurd régió nem küld csapatokat Szíriába az ottani kurdok megsegítésére annak ellenére sem, hogy biztonsági kockázatot jelent a polgárháború sújtotta országból érkező tízezres menekültáradat - közölte egy magas rangú iraki kurd tisztségviselő.

MTI - Az észak-iraki kurd régió vezetője, Maszúd Barzáni néhány héttel ezelőtt, augusztus 8-án arra figyelmeztetett, hogy szükség esetén beavatkoznak a szomszédos Szíriában, hogy megvédjék az ottani kurd civil lakosságot.

Fuad Huszein vezérkari főnök szerint azonban Barzáni szavai nem jelentik azt, hogy a régió vezetése a fegyveres erők Szíriába vezénylését fontolgatja, az ugyanis beletaszítaná a polgárháború szakadékába a régiót, amely már így is megosztott az etnikai és vallási törésvonalak mentén. "Az az irányelv, hogy nem avatkozunk be katonailag" - közölte Huszein a Reuters hírügynökséggel Erbílben, a régió fővárosában. Hozzátette: a szíriai kurdoknak megvannak a saját embereik, akik meg tudják őket védeni. "Katonai egységekre nincs, de azon kívül minden egyéb támogatásra szükségük van" - mondta.

Elmondta azt is, hogy az iraki kurd régió segíti a nemzetközi segélyek koordinációját, amelyre nagy szükség is van, mivel a menekültáradat tovább fog folytatódni. Az utóbbi két hétben mintegy 40 ezer ember - többségében szíriai kurd - érkezett iraki Kurdisztánba a szomszédos Szíriából. Ez volt a 2011 óta tartó polgárháború egyik legnagyobb menekülthulláma a körzetben.

Huszein felszólította a szíriai kurdokat, csak akkor lépjék át a határt, ha az feltétlenül szükséges, ugyanis a menekültáradat miatt "elveszhet" a kurd ügy Szíriában. Erbílben sok menekült letelepedési engedélyt kapott és hotelekben, kávézókban dolgozik. "Aggodalommal tölt el minket egy teljesen kiürült szíriai Kurdisztán rémképe, ugyanis ha a lakosság elmenekül, senki sem fogja képviselni az ügyünket Szíriában, és így nagy területeit veszíthetjük el Kurdisztánnak" - mondta a vezérkari főnök. A múlt héten rövid idő alatt annyi menekült érkezett a régióba, hogy le kellett zárniuk a két országot összekötő pontonhidat, mert attól tartottak, hogy összeomlik.

A nyugati hatalmak a napokban mérlegelik egy Szíria elleni katonai beavatkozás lehetőségeit, mivel a szíriai ellenzék szerint a kormányerők szerdán mérgező gázt vetettek be Damaszkusz közelében, ami több száz - egyes állítások szerint 1300 - ember halálát okozta. A damaszkuszi kormány cáfolja, hogy bármi felelősség terhelné, s a felkelőket vádolja vegyi fegyverek bevetésével.

A térség szakértői gyakran nevezik Szíria északkeleti területeit "Nyugat-Kurdisztánnak". A Közel-Keleten mintegy 25-35 millió kurd él, többségük négy ország, Törökország, Irak, Szíria és Irán területén. A kurdok az első világháború óta folyamatosan követelik az egységes Kurdisztán létrehozását. Eddig egyedül Irakban valósult meg a kurd függetlenség Szaddám Huszein uralmának megdöntése után. Az iraki kurdok egy három tartományból álló autonóm régióban élnek az északi országrészben, saját hadseregük, önálló kormányuk van, igaz, bizonyos területeken még rá vannak utalva a központi költségvetésre.

Szíria 22 milliós lakosságának nagyjából tíz százaléka kurd. A szíriai kurdok próbálnak semlegesek maradni az országban dúló polgárháborúban, de júliusban szembekerültek a Bassár el-Aszad elnök hatalmának megdöntéséért harcoló radikális iszlamistákkal.