A főtitkár elmondta, elsődleges céljuk, hogy „nagyon kedvező megoldást” alakítsanak ki azoknak, akik a lakáscélú devizahiteleket fizetik, de dolgoznak olyan javaslaton is, amely azoknak segíthet, akik szabad felhasználású devizahitelt vettek fel.
Két alapvető kéréssel fordult a kormány a Magyar Bankszövetséghez. Az első az volt, hogy belátható időn belül vezessék ki a devizahiteleket, azaz szűnjön meg az árfolyamkockázat a lakáscélú jelzálogok esetében, valamint, hogy a devizahitelesek ne járjanak jobban a megoldással, mint azok, akik forintban vették fel a hiteleket – mondta az M1 Ma reggel című műsorában a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Kovács Levente közölte: a szervezet ezek alapján vizsgálta a lehetőségeket. Kifejtette: az árfolyamkockázatot vagy időben egyszerre, vagy néhány éven át elhúzva szüntetik meg, kérdéses még, hogy hogyan határozzák meg az árfolyamot, és arról is egyeztetniük kell, hogy milyen kamatokat alkalmazzanak, ha elkészültek az új hitelszerződések. „Ezen szempontok alapján hét verziót készítettünk, ebből kettőt be is terjesztettünk a kormány elé. A javaslatok a bankszektorra, az államra és az ügyfelekre is hárítanak terhet, a költségek jelentős része azonban a bankszektort terheli” – mutatott rá.
Kovács Levente kiemelte: a bankszektor évek óta ráfizetésesen működik, sok bank tőkepótlásra szorult, amelyet az anyabankok minden esetben meg is tettek, így a magyar bankszektor kiszámíthatóan és stabilan működhetett. Emiatt azonban az új veszteségeket nem lehet egyszerre ráterhelni a bankokra, azokat időben el kell osztani – hangsúlyozta a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Úgy fogalmazott: örülnek annak, hogy egyre pozitívabb nyilatkozatokat tesznek a politikusok a költségvetéssel kapcsolatban, mert ez az ő olvasatukban azt jelenti, hogy a költségvetés is hozzájárulhat a devizahitelesek megmentéséhez. Megjegyezte: emellett némi felelőssége az ügyfeleknek is van, „mégiscsak ők vették fel a hiteleket” – jelentette ki.
A főtitkár elmondta, elsődleges céljuk, hogy „nagyon kedvező megoldást” alakítsanak ki azoknak, akik a lakáscélú devizahiteleket fizetik, de dolgoznak olyan javaslaton is, amely azoknak segíthet, akik szabad felhasználású devizahitelt vettek fel. „Vannak olyanok is, akik a munkahelyük elvesztése miatt hosszabb ideje nem tudnak törleszteni, számukra igen méltányos, szociális elemeket is figyelembe vevő kiutat keresünk” – közölte.
Kovács Levente arról is beszélt, hogy van egy egyre szélesedő réteg, amelyen már nem tudnak a hagyományos banki eszközökkel segíteni, ebben az esetben csak olyan szociális lehetőségek jöhetnek szóba, amelyekkel - a kormánnyal kötött megállapodás értelmében - a Nemzeti Eszközkezelő foglalkozik. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a Magyar Bankszövetség álláspontja szerint ebben a válságos időben a magáncsőd intézményét nem szabad bevezetni.
Két alapvető kéréssel fordult a kormány a Magyar Bankszövetséghez. Az első az volt, hogy belátható időn belül vezessék ki a devizahiteleket, azaz szűnjön meg az árfolyamkockázat a lakáscélú jelzálogok esetében, valamint, hogy a devizahitelesek ne járjanak jobban a megoldással, mint azok, akik forintban vették fel a hiteleket – mondta az M1 Ma reggel című műsorában a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Kovács Levente közölte: a szervezet ezek alapján vizsgálta a lehetőségeket. Kifejtette: az árfolyamkockázatot vagy időben egyszerre, vagy néhány éven át elhúzva szüntetik meg, kérdéses még, hogy hogyan határozzák meg az árfolyamot, és arról is egyeztetniük kell, hogy milyen kamatokat alkalmazzanak, ha elkészültek az új hitelszerződések. „Ezen szempontok alapján hét verziót készítettünk, ebből kettőt be is terjesztettünk a kormány elé. A javaslatok a bankszektorra, az államra és az ügyfelekre is hárítanak terhet, a költségek jelentős része azonban a bankszektort terheli” – mutatott rá.
Kovács Levente kiemelte: a bankszektor évek óta ráfizetésesen működik, sok bank tőkepótlásra szorult, amelyet az anyabankok minden esetben meg is tettek, így a magyar bankszektor kiszámíthatóan és stabilan működhetett. Emiatt azonban az új veszteségeket nem lehet egyszerre ráterhelni a bankokra, azokat időben el kell osztani – hangsúlyozta a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Úgy fogalmazott: örülnek annak, hogy egyre pozitívabb nyilatkozatokat tesznek a politikusok a költségvetéssel kapcsolatban, mert ez az ő olvasatukban azt jelenti, hogy a költségvetés is hozzájárulhat a devizahitelesek megmentéséhez. Megjegyezte: emellett némi felelőssége az ügyfeleknek is van, „mégiscsak ők vették fel a hiteleket” – jelentette ki.
A főtitkár elmondta, elsődleges céljuk, hogy „nagyon kedvező megoldást” alakítsanak ki azoknak, akik a lakáscélú devizahiteleket fizetik, de dolgoznak olyan javaslaton is, amely azoknak segíthet, akik szabad felhasználású devizahitelt vettek fel. „Vannak olyanok is, akik a munkahelyük elvesztése miatt hosszabb ideje nem tudnak törleszteni, számukra igen méltányos, szociális elemeket is figyelembe vevő kiutat keresünk” – közölte.
Kovács Levente arról is beszélt, hogy van egy egyre szélesedő réteg, amelyen már nem tudnak a hagyományos banki eszközökkel segíteni, ebben az esetben csak olyan szociális lehetőségek jöhetnek szóba, amelyekkel - a kormánnyal kötött megállapodás értelmében - a Nemzeti Eszközkezelő foglalkozik. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a Magyar Bankszövetség álláspontja szerint ebben a válságos időben a magáncsőd intézményét nem szabad bevezetni.
0 Megjegyzések