A világ majd 40 országa mintegy 300 kutatójának részvételével kezdődik hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián a lágymágneses anyagok tudósainak legnagyobb nemzetközi eseménye, a Soft Magnetic Materials 21 Conference (SMM 21).


A kétévente megrendezett konferenciának az 1983-as egri, valamint az 1999-es balatonfüredi rendezvény után immár harmadszor ad otthont Magyarország, ami a hazai mágneses kutatások nemzetközi elismerését jelzi - olvasható az intézet közleményében.

Villanymotorok, transzformátorok, hűtőgépalkatrészek, orvosi műszerek – csak néhány azok közül a környezetünkben található eszközök közül, amelyekben könnyen mágnesezhető anyagok, úgynevezett lágymágnesek találhatók. A velük kapcsolatos legújabb tudományos eredményeikről számolnak be négy napon keresztül az akadémiai világ nemzetközileg elismert kutatói, valamint az ipari kutatásokért és fejlesztésekért felelős szakemberei az MTA székházában.

"Amióta 1885-ben Bláthy Ottó Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal megalkotta a ma is használt áramelosztási rendszert zárt vasmagú transzformátorral, a téma kutatóit élénken foglalkoztatja a még nagyobb váltóáramú teljesítmény minél kisebb helyre való tömörítésének gondolata – vázolta az mta.hu-nak a nemzetközi konferencia egyik fő kérdéskörét Varga Lajos Károly, az SMM 21 konferencia elnöke, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, aki egy példával illusztrálta a tudósok számára fejtörést okozó problémát: a transzformátor működése során felmelegszik, a hővel együtt pedig a váltóárammal gerjesztett fémes anyagban kialakuló örvényáram miatt elektromos energia vész el. – Az elmúlt több mint egy évszázadban a kutatók folyamatosan csökkenteni tudták a veszteségeket, de továbbra is nyitott kérdés, hogy pontosan hol vannak e csökkentés fizikai határai."   

Az egyik legérdekesebbnek ígérkező kerekasztal-beszélgetés témája az lesz, miként lehet a lágymágneses anyagok hiszterézisgörbéjét tervezni különböző módon létrehozott indukált anizotrópiákkal. "A hiszterézis az a jelenség, amikor a rendszerek késve reagálnak a rájuk ható erőkre. A mágneses hiszterézis egyben energiaveszteséget jelent, amit indukált anizotrópiával igyekszünk csökkenteni. Az indukált anizotrópia egy izotróp anyag mágneses térben vagy mechanikai feszültség alatt végzett 'hőkezelése' nyomán jön létre. A mágnesezési folyamatot jellemző hiszterézisgörbe minél pontosabb tervezésének a vasmagok, valamint a belőlük készült induktív termékek sorozatgyártása szempontjából van jelentősége" – magyarázta a fizikus.

A rendezvénysorozat több mint 30 előadását vezető kutatók és ipari menedzserek tartják. Az érdeklődők naponta körülbelül 100 posztert nézhetnek meg, valamint termék- és műszerbemutatókon vehetnek részt. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek az első magyar műhold, a Masat-1 űrobjektum iránystabilitásához használt lágymágneses anyagokkal, valamint a több találmányi versenyt is megnyert "Flux-Map" örvényáramú anyagvizsgáló készülékkel ("anyaglátó egérrel"), amelynek szenzoranyagát az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban állították elő.