Az ecuadori elnökhöz intézett levelében azt írta, hogy olyan újabb információk nyilvánosságra hozatalára készül, amelyek a közérdeket szolgálják.
MTI - A Rafael Correa Delgado elnöknek címzett, dátum nélküli levelet hétfőn késő este ismertette a Reuters hírügynökség. Nem sokkal később egy állítólagos Snowden-nyilatkozatot tett közzé honlapján a WikiLeaks kiszivárogtató portál is.
Snowden első ízben szólalt meg azóta, hogy több mint egy héttel ezelőtt Moszkvába menekült. Levelében utalt arra, hogy noha az Egyesült Államok leleplezései miatt mindenütt üldözi őt, továbbra is harcolni kíván az igazságért. Azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy törvénytelenül olyan cselekedetért üldözi őt és családját, amellyel közérdeket szolgált.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt alkalmazottja köszönetet mondott az ecuadori elnöknek, amiért segített neki abban, hogy Hongkongból Moszkvába meneküljön.
Egy orosz bevándorlásügyi forrás hétfőn közölte, hogy Snowden politikai menedékjogot kért Oroszországtól. A kérelmet Sarah Harrison brit állampolgár nyújtotta be a Seremetyevói repülőtér konzuli szolgálatához. Harrison a WkikiLeaks alkalmazottja, aki elkísérte Snowdent, amikor Hongkongból Moszkvába repült.
A Los Angeles Times című amerikai napilap előzőleg egy orosz külügyi tisztségviselőre hivatkozva azt írta, hogy Snowden egy 15 országot tartalmazó listát adott át orosz diplomatáknak.
A dokumentum azokat az államokat tartalmazza, amelyektől a 30 éves férfi menedéket kérne. A WikiLeaks újabb közlése szerint Snowden 21 országtól kért menedékjogot. Ezek között van Ecuador is, amelynek elnöke, Rafael Correa Delgado vasárnap kijelentette, hogy az NSA egykori alkalmazottjának sorsa Oroszország kezében van. A WikiLeaks által közölt listán szereplő országok: Izland, Ecuador, Kuba, Venezuela, Brazília, India, Kína, Németország, Franciaország, Norvégia, Ausztria, Bolívia, Finnország, Olaszország, Írország, Hollandia, Nicaragua, Lengyelország, Oroszország, Spanyolország és Svájc.
A norvég külügyminisztérium megerősítette kedden, hogy Snowden menedékjogot kért az országtól. Egy szóvivő közölte: a kérelem a moszkvai nagykövetségre érkezett hétfő este. "Feltehetőleg ő (Snowden) írta alá, de ezt nem tudjuk ellenőrizni" - mondta. Részleteket nem árult el a kérelemből.
A WikiLeaks által ismertetett, Edward Snowdennek tulajdonított nyilatkozatban az NSA korábbi alkalmazottja élesen bírálta Barack Obama elnököt és Joe Biden alelnököt, amiért akadályozni próbálják őt abban, hogy menedékhez jusson. Snowden állítása szerint Obama utasította alelnökét, hogy gyakoroljanak nyomást azon országok vezetőire, amelyekhez menedékjogi kérelmet nyújtott be. Azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy mindenfajta jogi érv nélkül igyekszik őt megfosztani alapvető jogának, a menedékkérelem jogának gyakorlásától.
A WikiLeaks által ismertetett nyilatkozat július 1-jei keltezésű, és Edward Joseph Snowden aláírással jelent meg.
Tájékoztatást követel az Európai Tanács elnöke
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament után sürgős tájékoztatást követelt az Egyesült Államoktól az uniós intézményekben folytatott esetleges amerikai hírszerző tevékenységgel kapcsolatos sajtóértesülésekről az Európai Tanács elnöke is.
Herman van Rompuy irodája hétfő este tette közzé azt a nyilatkozatot, amelyben az Európai Tanács elnöke mélységes aggodalmának adott hangot az állítólagos lehallgatások miatt.
Állásfoglalásában Herman Van Rompuy hangsúlyozta, hogy az Európai Unió sürgős és átfogó tájékoztatást követel az Egyesült Államoktól a felmerült vádakkal kapcsolatban.
Az Európai Tanács elnöke ezzel összefüggésben kijelentette: tudomásul veszi Barack Obama nem sokkal korábban Tanzániában elhangzott nyilatkozatát. Ebben az amerikai elnök készségét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok minden kért információt szövetségesei rendelkezésére bocsát.
Az Európai Tanács elnöke előtt hasonló állásfoglalást tett közzé az Európai Bizottság és az Európai Parlament is.
A Der Spiegel német hetilap a hét végén egy 2010-es keltezésű dokumentum alapján arról számolt be, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató berendezéseket telepített a bizottság washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba, emellett pedig behatolt az EU belső számítógépes hálózatába is. Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyílt beszélgetések lehallgatására, valamint dokumentumok és e-mailek olvasására. Az idézett dokumentum kifejezetten "támadási célpontként" említette az európaiakat. A hírmagazin szerint az NSA mintegy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdeményezett.
Bécsben is bekérették az amerikai nagykövetet
Bécsben is bekérették a külügyminisztériumba az amerikai nagykövetet az amerikai hírszerző szervek titkos adatmegfigyelő tevékenységéről szóló értesülések miatt.
Eredetileg úgy volt, hogy William Eacho kedden délután találkozik az osztrák külügyminiszterrel, de Michael Spindelegger már hétfőn este személyesen fogadta a diplomatát - közölte az APA osztrák hírügynökség.
A miniszter kifejezésre juttatta Ausztria aggodalmát a sajtóban megjelent beszámolók miatt, és gyors felvilágosítást követelt a vádakról. A nagykövet arról biztosította az osztrák külügyminisztert, hogy Ausztria aggodalmait továbbítja Washingtonba a megfelelő csatornákon, és kilátásba helyezte a választ - írta a hírügynökség.
Az osztrák belügyminisztériumban hétfő délután azt mondták, hogy egyelőre nincsenek jelei ausztriai kormányzati intézmények elleni amerikai kémtevékenységnek.
A sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az amerikaiak lehallgatták egyebek között az Európai Unió brüsszeli központját és washingtoni, illetve New York-i képviseletét, valamint francia, olasz és görög nagykövetségeket is.
MTI - A Rafael Correa Delgado elnöknek címzett, dátum nélküli levelet hétfőn késő este ismertette a Reuters hírügynökség. Nem sokkal később egy állítólagos Snowden-nyilatkozatot tett közzé honlapján a WikiLeaks kiszivárogtató portál is.
Snowden első ízben szólalt meg azóta, hogy több mint egy héttel ezelőtt Moszkvába menekült. Levelében utalt arra, hogy noha az Egyesült Államok leleplezései miatt mindenütt üldözi őt, továbbra is harcolni kíván az igazságért. Azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy törvénytelenül olyan cselekedetért üldözi őt és családját, amellyel közérdeket szolgált.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt alkalmazottja köszönetet mondott az ecuadori elnöknek, amiért segített neki abban, hogy Hongkongból Moszkvába meneküljön.
Egy orosz bevándorlásügyi forrás hétfőn közölte, hogy Snowden politikai menedékjogot kért Oroszországtól. A kérelmet Sarah Harrison brit állampolgár nyújtotta be a Seremetyevói repülőtér konzuli szolgálatához. Harrison a WkikiLeaks alkalmazottja, aki elkísérte Snowdent, amikor Hongkongból Moszkvába repült.
A Los Angeles Times című amerikai napilap előzőleg egy orosz külügyi tisztségviselőre hivatkozva azt írta, hogy Snowden egy 15 országot tartalmazó listát adott át orosz diplomatáknak.
A dokumentum azokat az államokat tartalmazza, amelyektől a 30 éves férfi menedéket kérne. A WikiLeaks újabb közlése szerint Snowden 21 országtól kért menedékjogot. Ezek között van Ecuador is, amelynek elnöke, Rafael Correa Delgado vasárnap kijelentette, hogy az NSA egykori alkalmazottjának sorsa Oroszország kezében van. A WikiLeaks által közölt listán szereplő országok: Izland, Ecuador, Kuba, Venezuela, Brazília, India, Kína, Németország, Franciaország, Norvégia, Ausztria, Bolívia, Finnország, Olaszország, Írország, Hollandia, Nicaragua, Lengyelország, Oroszország, Spanyolország és Svájc.
A norvég külügyminisztérium megerősítette kedden, hogy Snowden menedékjogot kért az országtól. Egy szóvivő közölte: a kérelem a moszkvai nagykövetségre érkezett hétfő este. "Feltehetőleg ő (Snowden) írta alá, de ezt nem tudjuk ellenőrizni" - mondta. Részleteket nem árult el a kérelemből.
A WikiLeaks által ismertetett, Edward Snowdennek tulajdonított nyilatkozatban az NSA korábbi alkalmazottja élesen bírálta Barack Obama elnököt és Joe Biden alelnököt, amiért akadályozni próbálják őt abban, hogy menedékhez jusson. Snowden állítása szerint Obama utasította alelnökét, hogy gyakoroljanak nyomást azon országok vezetőire, amelyekhez menedékjogi kérelmet nyújtott be. Azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy mindenfajta jogi érv nélkül igyekszik őt megfosztani alapvető jogának, a menedékkérelem jogának gyakorlásától.
A WikiLeaks által ismertetett nyilatkozat július 1-jei keltezésű, és Edward Joseph Snowden aláírással jelent meg.
Tájékoztatást követel az Európai Tanács elnöke
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament után sürgős tájékoztatást követelt az Egyesült Államoktól az uniós intézményekben folytatott esetleges amerikai hírszerző tevékenységgel kapcsolatos sajtóértesülésekről az Európai Tanács elnöke is.
Herman van Rompuy irodája hétfő este tette közzé azt a nyilatkozatot, amelyben az Európai Tanács elnöke mélységes aggodalmának adott hangot az állítólagos lehallgatások miatt.
Állásfoglalásában Herman Van Rompuy hangsúlyozta, hogy az Európai Unió sürgős és átfogó tájékoztatást követel az Egyesült Államoktól a felmerült vádakkal kapcsolatban.
Az Európai Tanács elnöke ezzel összefüggésben kijelentette: tudomásul veszi Barack Obama nem sokkal korábban Tanzániában elhangzott nyilatkozatát. Ebben az amerikai elnök készségét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok minden kért információt szövetségesei rendelkezésére bocsát.
Az Európai Tanács elnöke előtt hasonló állásfoglalást tett közzé az Európai Bizottság és az Európai Parlament is.
A Der Spiegel német hetilap a hét végén egy 2010-es keltezésű dokumentum alapján arról számolt be, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató berendezéseket telepített a bizottság washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba, emellett pedig behatolt az EU belső számítógépes hálózatába is. Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyílt beszélgetések lehallgatására, valamint dokumentumok és e-mailek olvasására. Az idézett dokumentum kifejezetten "támadási célpontként" említette az európaiakat. A hírmagazin szerint az NSA mintegy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdeményezett.
Bécsben is bekérették az amerikai nagykövetet
Bécsben is bekérették a külügyminisztériumba az amerikai nagykövetet az amerikai hírszerző szervek titkos adatmegfigyelő tevékenységéről szóló értesülések miatt.
Eredetileg úgy volt, hogy William Eacho kedden délután találkozik az osztrák külügyminiszterrel, de Michael Spindelegger már hétfőn este személyesen fogadta a diplomatát - közölte az APA osztrák hírügynökség.
A miniszter kifejezésre juttatta Ausztria aggodalmát a sajtóban megjelent beszámolók miatt, és gyors felvilágosítást követelt a vádakról. A nagykövet arról biztosította az osztrák külügyminisztert, hogy Ausztria aggodalmait továbbítja Washingtonba a megfelelő csatornákon, és kilátásba helyezte a választ - írta a hírügynökség.
Az osztrák belügyminisztériumban hétfő délután azt mondták, hogy egyelőre nincsenek jelei ausztriai kormányzati intézmények elleni amerikai kémtevékenységnek.
A sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az amerikaiak lehallgatták egyebek között az Európai Unió brüsszeli központját és washingtoni, illetve New York-i képviseletét, valamint francia, olasz és görög nagykövetségeket is.
0 Megjegyzések