Az Ötszázas Donnak becézett pap lebukásával indult, és a teljes vezérkar menesztésével folytatódott a Vatikán bankjának legújabb botránya. A bank az elmúlt évtizedekben több gyanús, a maffia pénzeivel, egyszerű pénzmosással és nyerészkedéssel összefüggésbe hozott ügybe is belekeveredett. A vatikáni bürokrácia reformját hirdető pápa első látványos húzása a bank felforgatása.
Egy Vatikánban dolgozó katolikus pap - egyben egy ősi lovagrend tagja - felbérel egy visszavonult titkos ügynököt és egy zugbrókert, hogy 20 millió euró készpénzt csempésszenek be Svájcból Olaszországba. A hatóságok gyanút fognak, a sokak által csak előszeretettel villogtatott, ötszáz eurósokkal teli tárcája után Ötszázas Donnak becézett Nunzio Scaranót hónapokig lehallgatják, majd lecsapnak, és a három férfin kívül - akik a Nagy Konstantin Szent György Rendből ismerik egymást - kezükbe kerül 44 kilogrammos, 500 eurósokkal kitömött bőröndjük is.
Ha az eurómilliók mögött nem dúsgazdag olasz tengeri szállítmányozó vállalkozók sejlenének fel, hanem mondjuk egy misztikus szekta, még egy Dan Brown-regény alapötletének is kitűnő lenne a sztori. Ez azonban valóság, az évek óta homályos ügyeiről ismert vatikáni bank, a Vallási Művek Intézete (IOR) első komoly botránya a márciusban megválasztott új katolikus egyházfő, Ferenc pápa megválasztása óta.
A vatikáni bürokrácia reformját hirdető pápa azonban úgy tűnik, nem hagyja, hogy a körmére égjen az ügy. Az állítása szerint csak barátainak segíteni próbáló Scarano letartóztatása után példás gyorsasággal távolíttatta el az IOR igazgatóját, Paolo Ciprianit és helyettesét, Massimo Tullit. A két tisztviselő ugyan formálisan "az intézmény és a szentszék érdekeit szem előtt tartva" lemondott posztjáról, és lépésüket a bankot felügyelő öt bíboros fogadta el, de a gyorsaság, ahogy ez megtörtént, arra utal, hogy nem saját akaratukból távoztak - írja az Associated Press.
A jótékonyság leple alatt
Scarano lehallgatott beszélgetéseiből kiderült, hogy rendszeres kapcsolatban állt a bank most lemondott vezetőivel, akiktől megkapta a szükséges jóváhagyást, hogy jelentős összegeket mozgasson az ott vezetett számláin. Két számla felett is rendelkezett, az egyik saját nevén volt, a másik pedig egy időseket támogató alapítványé, a Fondo Anzianié volt, amely a hívők jótékony adományait kezelte. Az Ötszázas Donnak korábban is akadt pénzmosásgyanús ügye: 2009-ben 560 ezer eurót vett fel a jótékonysági szervezet számlájáról Salernóban. Az ügyészség szerint a pénzzel, több tucat ember bevonásával végzett bonyolult tranzakciók után egy adósságot törlesztett.
Cipriani sem először keveredik pénzmosási gyanúba, 2010-ben már indítottak ellene vizsgálatot az olasz hatóságok, sőt, le is foglaltak 23 millió eurót egy római bankban. Abból az ügyből végül nem lett vádemelés, és a pénz zárolását is feloldották, de a Vallási Művek Intézetét azóta is folyamatosan figyelte az ügyészség, mivel feltételezéseik szerint offshore adóparadicsomként használták a bankot.
Az IOR működése körül évek óta sorozatosak a botrányok, vezetésébe belebukott a legkatolikusabb bankárként emlegetett Ettore Gotti Tedeschi is. Tavaly az olasz jegybank nyomására a JP Morgan megszüntette az IOR-nál vezetett számláit, decemberben pedig a Deutsche Bank olasz leányvállalata leállította a Vatikánnak nyújtott elektromos fizetési szolgáltatását, ugyancsak az olasz jegybank nyomására. Emiatt az egyházi államban készpénzt voltak kénytelenek használni egészen május végig, de a rendszer akkor is csak részben állt helyre.
"Hálásak vagyunk azért, amit elértek, de ma már világos, hogy új vezetésre van szükségünk, hogy felgyorsuljon ez a folyamat" - állt abban a közleményben, amelyet a menesztett Cipriani helyére ültetett Ernst von Freyberg német arisztokrata - aki egyben a bank elnöke is -, adott ki a döntést követően. Freyberget pár héttel a lemondása előtt még XVI. Benedek előző pápa nevezte ki elnöknek, most ideiglenesen ő tölti be az igazgatói posztot is.
Minden maradt a régiben
Küldetése, hogy szuperkompatibilissé, az olasz gazdaság elismert szereplőjévé tegye az IOR-t, s egyúttal elérje, hogy ne szerepeljen állandóan a lapokban a bank neve - ezt nyilatkozta Von Freyberg májusban a Financial Timesnak.
Von Freyberg szerint a vatikáni banknak csak a híre rossz, és valójában nincs gond a működésével, de az Európa Tanács terrorizmus és pénzmosás elleni szerve, a Moneyval másként látja. Tavalyi felülvizsgálata során a 16 betartandó alapelv közül kilencben megbuktatta az IOR-t, többek között nem találta kielégítőnek az ügyfelek átvilágítására, az utalások nyomon követésre, illetve gyanús tranzakciókra vonatkozó eljárásokat. Megállapították, hogy a banknak szüksége lenne egy független felügyelőre, és kockázatelemzést is kellene végezniük, hogy ismerjék ügyfeleiket és a rajtuk keresztül felvállalt kockázatokat.
Von Freyberg júniusban arról beszélt, hogy a bank tevékenységének átláthatóbbá tétele érdekében tavaly már nyilvánosságra hozták éves jelentésüket, továbbá felbérelték a pénzmosásellenes témában nagy tapasztalattal rendelkező Promontory Groupot, hogy vizsgálja felül a klienseket, megbíztak egy nemzetközi jogi céget, hogy szedje rendbe jogi hátterüket, illetve egy német PR-ügynökséget, hogy javítsa a bank imidzsét.
Ennek ellenére az ügyfelek aprólékosabb vizsgálata csak az utóbbi hónapokban indult meg, jóllehet már tavaly azt ígérték, hogy ezt decemberig befejezik. Von Freyberg szerint júliusig végeznek a feladattal. Májusban azt állította, hogy több ötlete is volt megreformálni a bankot, de a végső szót mindig a felügyelő bíborosi testület mondta ki, és minden maradt a régiben.
Ferenc belendült
Most azonban úgy tűnik, már nem kell aggódnia emiatt. Ferenc pápa június végén létrehozott egy bizottságot a bank ügyeinek felülvizsgálatára. Az öttagú testület tagjai között van három bíboros, egy magas rangú vatikáni főtisztviselő pap és egy harvardi jogászprofesszor, korábbi diplomata. A bizottság feladata lesz, hogy a bank szervezetét a kor követelményeinek megfelelővé alakítsák.
Előzőleg pedig a pápa közeli barátja, Battista Ricca lett a bank ideiglenes prelátusa. A több vatikáni lakóingatlant - például azt a szállodát, ahol Ferenc pápa berendezkedett - felügyelő Ricca egy 2011 óta üresen álló posztot tölthet be. A prelátus részt vesz az igazgatótanács ülésein, minden irathoz hozzáfér, és tevékenységéről a bankot felügyelő bíborosi tanácsnak tartozik beszámolni. Vagyis Ricca egyben felügyelő és kapcsolattartó a bank laikus vezetői, igazgatótanácsi tagjai, illetve a felügyelő bíborosok között, és szinte közvetlen kapcsolatban áll a pápával.
Az új prelátust formálisan a bank öttagú bíborosi felügyelőbizottsága nevezte ki, de az erről szóló vatikáni közleményben szerepelt, hogy a pápa hagyta jóvá a lépést - ez az Associated Press szerint azt jelzi, hogy vagy maga a pápa kezdeményezte, vagy erősen támogatta a kinevezését. Ideiglenes kinevezése pedig azt jelezheti, hogy a pápa még mérlegeli, hogyan reformálja meg bürokrácia egészét.
Homályos múlt
A Vallási Művek Intézetét a második világháború idején, 1942-ben alapította XII. Piusz pápa azzal a céllal, hogy kezelje a különböző vallási és jótékonysági szervezetek, valamint a bíborosok, püspökök és papok pénzét. A közvetlenül a Vatikán kapui mögött álló toronyban székelő intézmény kezeli a több ezer vatikáni alkalmazott nyugdíját is. A bank alapvetően zárt, 19 ezer ügyfelük között a vatikáni személyzet tagjai, szerzetesrendek, prelátusok, Vatikánba akkreditált diplomaták találhatók, illetve azok, akik pápai jótékonysági szervezeteknek utalnak pénzt.
Az ötmilliárd eurós tőkével rendelkező vatikáni banknak korábban is volt botrányos ügye: a résztulajdonában volt az 1982-ben összeomlott Banco Ambrosiano, amelynek 1,3 milliárd dollárnyi befektetése úszott el Latin-Amerikában. A bank elnökét, a vatikáni kapcsolatai miatt az Úr bankárának is nevezett Roberto Calvit meggyilkolták. A vatikáni bank tagadta, hogy szerepet játszott az ügyben - amellyel kapcsolatban állítólagos maffiapénzek tisztára mosásának és egy szabadkőműves-összeesküvésnek a gyanúja is felmerült, sőt I. János Pál pápa korai halálával is összefüggésbe hozták -, de 250 millió dollárnyi összeget így is kifizetett a károsult befektetőknek.
Egy Vatikánban dolgozó katolikus pap - egyben egy ősi lovagrend tagja - felbérel egy visszavonult titkos ügynököt és egy zugbrókert, hogy 20 millió euró készpénzt csempésszenek be Svájcból Olaszországba. A hatóságok gyanút fognak, a sokak által csak előszeretettel villogtatott, ötszáz eurósokkal teli tárcája után Ötszázas Donnak becézett Nunzio Scaranót hónapokig lehallgatják, majd lecsapnak, és a három férfin kívül - akik a Nagy Konstantin Szent György Rendből ismerik egymást - kezükbe kerül 44 kilogrammos, 500 eurósokkal kitömött bőröndjük is.
Ha az eurómilliók mögött nem dúsgazdag olasz tengeri szállítmányozó vállalkozók sejlenének fel, hanem mondjuk egy misztikus szekta, még egy Dan Brown-regény alapötletének is kitűnő lenne a sztori. Ez azonban valóság, az évek óta homályos ügyeiről ismert vatikáni bank, a Vallási Művek Intézete (IOR) első komoly botránya a márciusban megválasztott új katolikus egyházfő, Ferenc pápa megválasztása óta.
A vatikáni bürokrácia reformját hirdető pápa azonban úgy tűnik, nem hagyja, hogy a körmére égjen az ügy. Az állítása szerint csak barátainak segíteni próbáló Scarano letartóztatása után példás gyorsasággal távolíttatta el az IOR igazgatóját, Paolo Ciprianit és helyettesét, Massimo Tullit. A két tisztviselő ugyan formálisan "az intézmény és a szentszék érdekeit szem előtt tartva" lemondott posztjáról, és lépésüket a bankot felügyelő öt bíboros fogadta el, de a gyorsaság, ahogy ez megtörtént, arra utal, hogy nem saját akaratukból távoztak - írja az Associated Press.
A jótékonyság leple alatt
Scarano lehallgatott beszélgetéseiből kiderült, hogy rendszeres kapcsolatban állt a bank most lemondott vezetőivel, akiktől megkapta a szükséges jóváhagyást, hogy jelentős összegeket mozgasson az ott vezetett számláin. Két számla felett is rendelkezett, az egyik saját nevén volt, a másik pedig egy időseket támogató alapítványé, a Fondo Anzianié volt, amely a hívők jótékony adományait kezelte. Az Ötszázas Donnak korábban is akadt pénzmosásgyanús ügye: 2009-ben 560 ezer eurót vett fel a jótékonysági szervezet számlájáról Salernóban. Az ügyészség szerint a pénzzel, több tucat ember bevonásával végzett bonyolult tranzakciók után egy adósságot törlesztett.
Cipriani sem először keveredik pénzmosási gyanúba, 2010-ben már indítottak ellene vizsgálatot az olasz hatóságok, sőt, le is foglaltak 23 millió eurót egy római bankban. Abból az ügyből végül nem lett vádemelés, és a pénz zárolását is feloldották, de a Vallási Művek Intézetét azóta is folyamatosan figyelte az ügyészség, mivel feltételezéseik szerint offshore adóparadicsomként használták a bankot.
Az IOR működése körül évek óta sorozatosak a botrányok, vezetésébe belebukott a legkatolikusabb bankárként emlegetett Ettore Gotti Tedeschi is. Tavaly az olasz jegybank nyomására a JP Morgan megszüntette az IOR-nál vezetett számláit, decemberben pedig a Deutsche Bank olasz leányvállalata leállította a Vatikánnak nyújtott elektromos fizetési szolgáltatását, ugyancsak az olasz jegybank nyomására. Emiatt az egyházi államban készpénzt voltak kénytelenek használni egészen május végig, de a rendszer akkor is csak részben állt helyre.
"Hálásak vagyunk azért, amit elértek, de ma már világos, hogy új vezetésre van szükségünk, hogy felgyorsuljon ez a folyamat" - állt abban a közleményben, amelyet a menesztett Cipriani helyére ültetett Ernst von Freyberg német arisztokrata - aki egyben a bank elnöke is -, adott ki a döntést követően. Freyberget pár héttel a lemondása előtt még XVI. Benedek előző pápa nevezte ki elnöknek, most ideiglenesen ő tölti be az igazgatói posztot is.
Minden maradt a régiben
Küldetése, hogy szuperkompatibilissé, az olasz gazdaság elismert szereplőjévé tegye az IOR-t, s egyúttal elérje, hogy ne szerepeljen állandóan a lapokban a bank neve - ezt nyilatkozta Von Freyberg májusban a Financial Timesnak.
Von Freyberg szerint a vatikáni banknak csak a híre rossz, és valójában nincs gond a működésével, de az Európa Tanács terrorizmus és pénzmosás elleni szerve, a Moneyval másként látja. Tavalyi felülvizsgálata során a 16 betartandó alapelv közül kilencben megbuktatta az IOR-t, többek között nem találta kielégítőnek az ügyfelek átvilágítására, az utalások nyomon követésre, illetve gyanús tranzakciókra vonatkozó eljárásokat. Megállapították, hogy a banknak szüksége lenne egy független felügyelőre, és kockázatelemzést is kellene végezniük, hogy ismerjék ügyfeleiket és a rajtuk keresztül felvállalt kockázatokat.
Von Freyberg júniusban arról beszélt, hogy a bank tevékenységének átláthatóbbá tétele érdekében tavaly már nyilvánosságra hozták éves jelentésüket, továbbá felbérelték a pénzmosásellenes témában nagy tapasztalattal rendelkező Promontory Groupot, hogy vizsgálja felül a klienseket, megbíztak egy nemzetközi jogi céget, hogy szedje rendbe jogi hátterüket, illetve egy német PR-ügynökséget, hogy javítsa a bank imidzsét.
Ennek ellenére az ügyfelek aprólékosabb vizsgálata csak az utóbbi hónapokban indult meg, jóllehet már tavaly azt ígérték, hogy ezt decemberig befejezik. Von Freyberg szerint júliusig végeznek a feladattal. Májusban azt állította, hogy több ötlete is volt megreformálni a bankot, de a végső szót mindig a felügyelő bíborosi testület mondta ki, és minden maradt a régiben.
Ferenc belendült
Most azonban úgy tűnik, már nem kell aggódnia emiatt. Ferenc pápa június végén létrehozott egy bizottságot a bank ügyeinek felülvizsgálatára. Az öttagú testület tagjai között van három bíboros, egy magas rangú vatikáni főtisztviselő pap és egy harvardi jogászprofesszor, korábbi diplomata. A bizottság feladata lesz, hogy a bank szervezetét a kor követelményeinek megfelelővé alakítsák.
Előzőleg pedig a pápa közeli barátja, Battista Ricca lett a bank ideiglenes prelátusa. A több vatikáni lakóingatlant - például azt a szállodát, ahol Ferenc pápa berendezkedett - felügyelő Ricca egy 2011 óta üresen álló posztot tölthet be. A prelátus részt vesz az igazgatótanács ülésein, minden irathoz hozzáfér, és tevékenységéről a bankot felügyelő bíborosi tanácsnak tartozik beszámolni. Vagyis Ricca egyben felügyelő és kapcsolattartó a bank laikus vezetői, igazgatótanácsi tagjai, illetve a felügyelő bíborosok között, és szinte közvetlen kapcsolatban áll a pápával.
Az új prelátust formálisan a bank öttagú bíborosi felügyelőbizottsága nevezte ki, de az erről szóló vatikáni közleményben szerepelt, hogy a pápa hagyta jóvá a lépést - ez az Associated Press szerint azt jelzi, hogy vagy maga a pápa kezdeményezte, vagy erősen támogatta a kinevezését. Ideiglenes kinevezése pedig azt jelezheti, hogy a pápa még mérlegeli, hogyan reformálja meg bürokrácia egészét.
Homályos múlt
A Vallási Művek Intézetét a második világháború idején, 1942-ben alapította XII. Piusz pápa azzal a céllal, hogy kezelje a különböző vallási és jótékonysági szervezetek, valamint a bíborosok, püspökök és papok pénzét. A közvetlenül a Vatikán kapui mögött álló toronyban székelő intézmény kezeli a több ezer vatikáni alkalmazott nyugdíját is. A bank alapvetően zárt, 19 ezer ügyfelük között a vatikáni személyzet tagjai, szerzetesrendek, prelátusok, Vatikánba akkreditált diplomaták találhatók, illetve azok, akik pápai jótékonysági szervezeteknek utalnak pénzt.
Az ötmilliárd eurós tőkével rendelkező vatikáni banknak korábban is volt botrányos ügye: a résztulajdonában volt az 1982-ben összeomlott Banco Ambrosiano, amelynek 1,3 milliárd dollárnyi befektetése úszott el Latin-Amerikában. A bank elnökét, a vatikáni kapcsolatai miatt az Úr bankárának is nevezett Roberto Calvit meggyilkolták. A vatikáni bank tagadta, hogy szerepet játszott az ügyben - amellyel kapcsolatban állítólagos maffiapénzek tisztára mosásának és egy szabadkőműves-összeesküvésnek a gyanúja is felmerült, sőt I. János Pál pápa korai halálával is összefüggésbe hozták -, de 250 millió dollárnyi összeget így is kifizetett a károsult befektetőknek.
0 Megjegyzések