A CT-alapú szűrésnek lesz bizonyos sugárterhelése a jövőben, ezért nem érdemes 20 éves kortól évente végezni ilyen vizsgálatokat - hangzott el a Napközben című műsorban.
MTI - Jelentős különbségek vannak a tüdőbetegségek gyakoriságát tekintve Magyarországon. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a magyar megyék többségében csökken a megbetegedések száma, kivéve Komárom-Esztergom, Heves, Nógrád és Békés megyét. A megelőzést segítő szűrés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, a különösen veszélyeztetett rétegeket – hajléktalanokat, kábítószer használókat – azonban nehéz elérni, csakúgy, mint garantálni számukra az ellátást – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője.
Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó hozzátette: ez minden országban problémát jelent, ennek kezeléséhez speciális megoldásokat keresnek. Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy a tüdőgyógyász szakma és a hajléktalanokkal dolgozó szervezetek között az évek során stabil együttműködés alakult ki. A tüdőszűréssel kapcsolatban kiemelte: nem volt értelme fenntartani az idevonatkozó jogszabályt, ezért szűnt meg 40 év alatt a kötelező szűrés. Budapesten a kötelezettek csupán harmada jelent meg – említette példaként. A szűrőrendszerre az 1950-es években volt igazán szükség, amikor valóban sok volt a tbc-s beteg, és sokakat meg is találtak közülük – magyarázta.
A tüdőszűrésért egészségügyi okok miatt senkinek nem kell fizetnie, azt az egészségügyi pénztár megtéríti - mondta a Kossuth Rádiónak az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa. Dr. Kovács Gábor hangsúlyozta: az 1700 forintos díj nem új keletű, 1998 óta érvényben van, fizetnie azonban csak azoknak kell, akiknek a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály ezt előírja.
A hajléktalanoknak, a fogvatartottaknak és azoknak a dolgozóknak, akik munkakörük miatt veszélyeztetettek, ingyenes a szűrés – hangsúlyozta a főorvos. Dr. Kovács Gábor kifejtette: a tüdőrák nagyon ritka a 40 év alattiak esetében, ezért nem lehet fenntartani egy népegészségügyi szűrővizsgálati rendszert. Az egyéni megelőzésnek, a dohányzásmentes életmódnak van nagy jelentősége – hangsúlyozta.
CT-vizsgálati modell jön
Szűrővizsgálatból ugyanakkor többféle van. A tbc-t és a hörgőrákot például a mellkasi röntgennel történő szűrések alkalmával is ki lehet mutatni, a tüdőrák esetében azonban hatékonyabb a mellkasi CT-vizsgálat, ilyen szűrést szervezett formában azonban nem végeznek a világon sehol, Magyarországon ősztől indul egy erre épülő vizsgálati modell az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben – közölte a főigazgató. Szűrővizsgálati céllal azonban sehol a világon nem lehet CT-vizsgálaton részt venni úgy, „hogy ezt valaki csak úgy kifizeti magának” – hangsúlyozta.
A tüdőrákos megbetegedésekről elmondta: Magyarországon az utóbbi tíz évben stagnált a megbetegedések aránya, a nők esetében növekedett, a férfiaknál csökkent, ám évente így is 11 ezer új beteggel számolnak. Dr. Kovács Gábor arról is beszélt, hogy a tbc-s megbetegedések száma 15 éve fokozatosan csökken Magyarországon, „ma már 100 ezer emberből 11-12 új esetet fedezünk fel. Az északkeleti megyékben viszonylag magas még az átfertőzöttség aránya, az ország többi része azonban a nyugat-európaihoz hasonló szinten van”.
Veszélyes a sugárterhelés?
Hallgatói kérdésre válaszolva kifejtette: a jövőben a CT-alapú szűrésnek lesz bizonyos sugárterhelése, ezért nem érdemes például 20 éves kortól évente végezni ilyen vizsgálatokat, mert „ez a terhelés évről évre egymásra rakódik, összeadód, a szervezet emlékszik ezekre a sugárdózisokra”. Ez az oka annak, hogy 40-50 éves korban kezdik el a szűréseket, hiszen a tüdőrákos megbetegedések kockázata ebben a korban emelkedik – tette hozzá, megjegyezve: a jelenleg alkalmazott, mellkasröntgen-alapú szűrésnek elhanyagolható a sugárterhelése.
MTI - Jelentős különbségek vannak a tüdőbetegségek gyakoriságát tekintve Magyarországon. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a magyar megyék többségében csökken a megbetegedések száma, kivéve Komárom-Esztergom, Heves, Nógrád és Békés megyét. A megelőzést segítő szűrés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, a különösen veszélyeztetett rétegeket – hajléktalanokat, kábítószer használókat – azonban nehéz elérni, csakúgy, mint garantálni számukra az ellátást – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője.
Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó hozzátette: ez minden országban problémát jelent, ennek kezeléséhez speciális megoldásokat keresnek. Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy a tüdőgyógyász szakma és a hajléktalanokkal dolgozó szervezetek között az évek során stabil együttműködés alakult ki. A tüdőszűréssel kapcsolatban kiemelte: nem volt értelme fenntartani az idevonatkozó jogszabályt, ezért szűnt meg 40 év alatt a kötelező szűrés. Budapesten a kötelezettek csupán harmada jelent meg – említette példaként. A szűrőrendszerre az 1950-es években volt igazán szükség, amikor valóban sok volt a tbc-s beteg, és sokakat meg is találtak közülük – magyarázta.
A tüdőszűrésért egészségügyi okok miatt senkinek nem kell fizetnie, azt az egészségügyi pénztár megtéríti - mondta a Kossuth Rádiónak az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa. Dr. Kovács Gábor hangsúlyozta: az 1700 forintos díj nem új keletű, 1998 óta érvényben van, fizetnie azonban csak azoknak kell, akiknek a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály ezt előírja.
A hajléktalanoknak, a fogvatartottaknak és azoknak a dolgozóknak, akik munkakörük miatt veszélyeztetettek, ingyenes a szűrés – hangsúlyozta a főorvos. Dr. Kovács Gábor kifejtette: a tüdőrák nagyon ritka a 40 év alattiak esetében, ezért nem lehet fenntartani egy népegészségügyi szűrővizsgálati rendszert. Az egyéni megelőzésnek, a dohányzásmentes életmódnak van nagy jelentősége – hangsúlyozta.
CT-vizsgálati modell jön
Szűrővizsgálatból ugyanakkor többféle van. A tbc-t és a hörgőrákot például a mellkasi röntgennel történő szűrések alkalmával is ki lehet mutatni, a tüdőrák esetében azonban hatékonyabb a mellkasi CT-vizsgálat, ilyen szűrést szervezett formában azonban nem végeznek a világon sehol, Magyarországon ősztől indul egy erre épülő vizsgálati modell az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben – közölte a főigazgató. Szűrővizsgálati céllal azonban sehol a világon nem lehet CT-vizsgálaton részt venni úgy, „hogy ezt valaki csak úgy kifizeti magának” – hangsúlyozta.
A tüdőrákos megbetegedésekről elmondta: Magyarországon az utóbbi tíz évben stagnált a megbetegedések aránya, a nők esetében növekedett, a férfiaknál csökkent, ám évente így is 11 ezer új beteggel számolnak. Dr. Kovács Gábor arról is beszélt, hogy a tbc-s megbetegedések száma 15 éve fokozatosan csökken Magyarországon, „ma már 100 ezer emberből 11-12 új esetet fedezünk fel. Az északkeleti megyékben viszonylag magas még az átfertőzöttség aránya, az ország többi része azonban a nyugat-európaihoz hasonló szinten van”.
Veszélyes a sugárterhelés?
Hallgatói kérdésre válaszolva kifejtette: a jövőben a CT-alapú szűrésnek lesz bizonyos sugárterhelése, ezért nem érdemes például 20 éves kortól évente végezni ilyen vizsgálatokat, mert „ez a terhelés évről évre egymásra rakódik, összeadód, a szervezet emlékszik ezekre a sugárdózisokra”. Ez az oka annak, hogy 40-50 éves korban kezdik el a szűréseket, hiszen a tüdőrákos megbetegedések kockázata ebben a korban emelkedik – tette hozzá, megjegyezve: a jelenleg alkalmazott, mellkasröntgen-alapú szűrésnek elhanyagolható a sugárterhelése.
0 Megjegyzések