Immár XXI. alkalommal került megrendezésre a kárpátaljai nyári szabadegyetem, amelyre ezúttal is sok neves előadót hívtak. Festői környezetben, a Felső-Szinevéren megtartott fórumon az oktatás és nyelvhasználat, a kisebbségpolitika, valamint a Kárpát-medencei Gazdasági Térség kialakításával kapcsolatos kérdésekről hallhattak előadásokat s cserélhettek eszmét a jelenlévők. A négy nap során filmvetítésre, könyvbemutatóra, kiállítás megnyitójára, életfa-koszorúzásra egyaránt sor került.
Az oktatással kapcsolatos kérdésekben Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke, a romániai, a szlovákiai, a vajdasági pedagógusszövetségek képviselői fejtették ki véleményüket. Répás Zsuzsanna politikai államtitkár-helyettes a kisiskolások éve kapcsán fejtette ki véleményét az anyanyelvi oktatásról, felhívta a figyelmet, mennyire fontos megmaradásunk érdekében, hogy gyermekeinket magyar iskolába írassuk. A kétnyelvűség és a kisebbségi nyelvhasználat kapcsán a szakemberek – többek között Kántor Zoltán szociológus, politológus (Nemzetpolitikai Kutatóintézet), Orosz Örs (Szlovákiai Magyarok Kerekasztala), Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese – egyetértettek abban, hogy az egyén sokat tehet annak érdekében, hogy anyanyelve, a kisebbségi lét mindennapos buktatói és hátrányai ellenére megmaradjon. Anyanyelvünket nekünk, kárpátaljai magyaroknak is a legszélesebb körben, bátran kell használnunk, fogalmazták meg a résztvevők.
A nemzeti kormány határozott szándéka, hogy – olykor bármennyire is nehéz – egyszerre folytasson sikeres szomszédságpolitikát és kisebbségpolitikát, hangsúlyozta előadásában Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára. Aki külön-külön is elemezte, hogy az utóbbi időben miként alakultak Magyarország kapcsolatai a vele szomszédos államokkal. Ukrajna kapcsán úgy fogalmazott, hogy alapvetően kedvező a légkör. Pozitív visszhangja van például a Keleti Partnerség keretében a magyar állam által finanszírozott intézmény-felújítási projektnek. Az államtitkár nagyra értékelte a Szerbiával kialakított jó viszonyt, azt, hogy Magyarország déli szomszédjának politikusai szembe mertek nézni azzal a ténnyel, hogy a második világháború végén Tito partizánjai több tízezer magyart, köztük rengeteg civilt mészároltak le. Más országok vonatkozásában ugyanakkor inkább stratégiai türelemre van szükség. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a közép-európai jövőképet a Kárpát-medencében élő népekkel együtt, közösen alakítsuk ki és valósítsuk meg. A magyarok által felvázolt közép-európai víziót az eddigieknél szélesebb körben és hatékonyabban kell ismertetni. A külhoni magyarokkal kapcsolatban az a legfontosabb feladat, hogy a jövőben azokat a magyarokat is el tudjuk érni, meg tudjuk szólítani, az identitásmegőrző programokba bevonni, akiket eddig nem sikerült. Kívánatos cél tovább, hogy a Kárpát-medencében a modernizáció, a kultúra közvetítésének egyik nyelve a magyar legyen.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke előadásában többek között a romániai főhatalomhoz fűződő viszony kérdésköreit boncolgatta. Ha közel kerülünk hozzájuk, lehet pillanatnyi előnyöket kicsikarni tőlük, ám a megfelelő távolságtartás hiányában a stratégiai célok elveszhetnek, mondta az elnök. Durai Miklós felvidéki politikus a szerb politikai vezetés újszerű hozzáállása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlttal való őszinte szembenézést immár máshol is gyakorolják. Mégpedig a cseh és a német nemzet viszonyában. Tudni kell, hogy a második világháború után a szudéta németek kitelepítése alkalmával az embertelen bánásmód és a fegyveres erőszak nyomán németek ezerszámra vesztek oda. A gazdasági fejlesztés előmozdítására tett lépéseket össze kell hangolni a nemzetpolitikával, hangsúlyozta Durai Miklós, ugyanis Szlovákia számos régiójában a fiatalok nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem találnak munkát, és így kénytelenek elvándorolni. Sokan teszik ezt a hazatérés reménye nélkül.
A kisebbségi politikusok alapvető feladata, hogy a többségi nemzet tagjai között megtalálják azokat, akik hajlandók az együttműködésre, vonta le a következtetést Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki igencsak szigorúan fogalmazott a választásokkal kapcsolatban. A kisebbségben élők számára mindegyik választás egyfajta erőpróba. Egyszersmind esélyteremtési feszítő erő, és válasz arra a kérdésre, hogy meg tudjuk-e hosszabbítani a létünket.
A KMKSZ a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával sok településen kiszorult a helyi önkormányzatokból, ám ennek ellenére van annyi erőnk, hogy az oktatás terén megóvjuk az eddig elérteket, s kellő eréllyel lépjünk fel a nyelvtörvény rendelkezéseinek alkalmazása mellett, hangsúlyozta Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke. Aki elismerte, hogy a választások alkalmával tapasztalt szavazatvásárlásnak még nem találták meg az ellenszerét, így csak bízhatunk abban, hogy az ukrán társadalom hamarosan meghaladja ezeket az Afrikára jellemző állapotokat.
Sor került arra a fórumra is, amely a kárpát-medencei magyar közösségek gazdasági helyzetét elemezte. Őrhidi László, az Pro Agricultura Carpatica elnöke a kárpátaljai magyar gazdatársadalom alulról szerveződő közösségeiben – például a termelői értékesítő szervezetek megalakításában – látja a jövőt. Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke igen sokat vár a nemzeti kormány gazdaságélénkítő intézkedéseitől. Ha a Kárpát-medencét egységes gazdasági térségként kezeljük, és a vállalkozók meglátják az ebben rejlő lehetőségeket, akkor hamarosan megmozdul a kárpátaljai gazdaság állóvize is, fogalmazott az elnök.
A szabadegyetem keretében beszélgettek az Európai Unió jelenéről és jövőjéről, illetve a digitális átállásról és a Kós Károly Kollégium szerepéről, a határon túli magyarság megjelenítéséről a magyar közmédiában. Emellett természetesen sok más téma is terítékre került a baráti beszélgetések során.
A nyári szabadegyetemre ezúttal is a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében került sor.
Az oktatással kapcsolatos kérdésekben Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke, a romániai, a szlovákiai, a vajdasági pedagógusszövetségek képviselői fejtették ki véleményüket. Répás Zsuzsanna politikai államtitkár-helyettes a kisiskolások éve kapcsán fejtette ki véleményét az anyanyelvi oktatásról, felhívta a figyelmet, mennyire fontos megmaradásunk érdekében, hogy gyermekeinket magyar iskolába írassuk. A kétnyelvűség és a kisebbségi nyelvhasználat kapcsán a szakemberek – többek között Kántor Zoltán szociológus, politológus (Nemzetpolitikai Kutatóintézet), Orosz Örs (Szlovákiai Magyarok Kerekasztala), Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese – egyetértettek abban, hogy az egyén sokat tehet annak érdekében, hogy anyanyelve, a kisebbségi lét mindennapos buktatói és hátrányai ellenére megmaradjon. Anyanyelvünket nekünk, kárpátaljai magyaroknak is a legszélesebb körben, bátran kell használnunk, fogalmazták meg a résztvevők.
A nemzeti kormány határozott szándéka, hogy – olykor bármennyire is nehéz – egyszerre folytasson sikeres szomszédságpolitikát és kisebbségpolitikát, hangsúlyozta előadásában Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára. Aki külön-külön is elemezte, hogy az utóbbi időben miként alakultak Magyarország kapcsolatai a vele szomszédos államokkal. Ukrajna kapcsán úgy fogalmazott, hogy alapvetően kedvező a légkör. Pozitív visszhangja van például a Keleti Partnerség keretében a magyar állam által finanszírozott intézmény-felújítási projektnek. Az államtitkár nagyra értékelte a Szerbiával kialakított jó viszonyt, azt, hogy Magyarország déli szomszédjának politikusai szembe mertek nézni azzal a ténnyel, hogy a második világháború végén Tito partizánjai több tízezer magyart, köztük rengeteg civilt mészároltak le. Más országok vonatkozásában ugyanakkor inkább stratégiai türelemre van szükség. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a közép-európai jövőképet a Kárpát-medencében élő népekkel együtt, közösen alakítsuk ki és valósítsuk meg. A magyarok által felvázolt közép-európai víziót az eddigieknél szélesebb körben és hatékonyabban kell ismertetni. A külhoni magyarokkal kapcsolatban az a legfontosabb feladat, hogy a jövőben azokat a magyarokat is el tudjuk érni, meg tudjuk szólítani, az identitásmegőrző programokba bevonni, akiket eddig nem sikerült. Kívánatos cél tovább, hogy a Kárpát-medencében a modernizáció, a kultúra közvetítésének egyik nyelve a magyar legyen.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke előadásában többek között a romániai főhatalomhoz fűződő viszony kérdésköreit boncolgatta. Ha közel kerülünk hozzájuk, lehet pillanatnyi előnyöket kicsikarni tőlük, ám a megfelelő távolságtartás hiányában a stratégiai célok elveszhetnek, mondta az elnök. Durai Miklós felvidéki politikus a szerb politikai vezetés újszerű hozzáállása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlttal való őszinte szembenézést immár máshol is gyakorolják. Mégpedig a cseh és a német nemzet viszonyában. Tudni kell, hogy a második világháború után a szudéta németek kitelepítése alkalmával az embertelen bánásmód és a fegyveres erőszak nyomán németek ezerszámra vesztek oda. A gazdasági fejlesztés előmozdítására tett lépéseket össze kell hangolni a nemzetpolitikával, hangsúlyozta Durai Miklós, ugyanis Szlovákia számos régiójában a fiatalok nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem találnak munkát, és így kénytelenek elvándorolni. Sokan teszik ezt a hazatérés reménye nélkül.
A kisebbségi politikusok alapvető feladata, hogy a többségi nemzet tagjai között megtalálják azokat, akik hajlandók az együttműködésre, vonta le a következtetést Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki igencsak szigorúan fogalmazott a választásokkal kapcsolatban. A kisebbségben élők számára mindegyik választás egyfajta erőpróba. Egyszersmind esélyteremtési feszítő erő, és válasz arra a kérdésre, hogy meg tudjuk-e hosszabbítani a létünket.
A KMKSZ a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával sok településen kiszorult a helyi önkormányzatokból, ám ennek ellenére van annyi erőnk, hogy az oktatás terén megóvjuk az eddig elérteket, s kellő eréllyel lépjünk fel a nyelvtörvény rendelkezéseinek alkalmazása mellett, hangsúlyozta Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke. Aki elismerte, hogy a választások alkalmával tapasztalt szavazatvásárlásnak még nem találták meg az ellenszerét, így csak bízhatunk abban, hogy az ukrán társadalom hamarosan meghaladja ezeket az Afrikára jellemző állapotokat.
Sor került arra a fórumra is, amely a kárpát-medencei magyar közösségek gazdasági helyzetét elemezte. Őrhidi László, az Pro Agricultura Carpatica elnöke a kárpátaljai magyar gazdatársadalom alulról szerveződő közösségeiben – például a termelői értékesítő szervezetek megalakításában – látja a jövőt. Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke igen sokat vár a nemzeti kormány gazdaságélénkítő intézkedéseitől. Ha a Kárpát-medencét egységes gazdasági térségként kezeljük, és a vállalkozók meglátják az ebben rejlő lehetőségeket, akkor hamarosan megmozdul a kárpátaljai gazdaság állóvize is, fogalmazott az elnök.
A szabadegyetem keretében beszélgettek az Európai Unió jelenéről és jövőjéről, illetve a digitális átállásról és a Kós Károly Kollégium szerepéről, a határon túli magyarság megjelenítéséről a magyar közmédiában. Emellett természetesen sok más téma is terítékre került a baráti beszélgetések során.
A nyári szabadegyetemre ezúttal is a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében került sor.
0 Megjegyzések