Életének 68. évében, 2013. június 30-án elhunyt Görömbei
András irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia
rendes tagja. A Kossuth-díjas tudós fő kutatási területe a határon túli
irodalom és a népi írók témáját ölelte fel.
Görömbei András 1945. február 5-én született Polgáron. 1968-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-orosz szakos tanári diplomát szerzett, 1970-ben elvégezte a német szakot is. Ugyanebben az évben védte meg doktori disszertációját. 1968–70 között a hajdúböszörményi Bocskai István gimnáziumban tanított, 1970-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékének tanársegéde, 1975-től adjunktusa, 1981-től docense lett. 1992-ben egyetemi tanárrá nevezeték ki, és megbízták a tanszék vezetésével. 1993-ban az egyetem oktatási rektorhelyettesévé, két évvel később Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. 1989 és 1992 között Helsinkiben, 1996 és 1997 között Bécsben dolgozott vendégprofesszorként. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal, 2005-ben Szilárd Leó ösztöndíjjal kutatott.
Görömbei András 1945. február 5-én született Polgáron. 1968-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-orosz szakos tanári diplomát szerzett, 1970-ben elvégezte a német szakot is. Ugyanebben az évben védte meg doktori disszertációját. 1968–70 között a hajdúböszörményi Bocskai István gimnáziumban tanított, 1970-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékének tanársegéde, 1975-től adjunktusa, 1981-től docense lett. 1992-ben egyetemi tanárrá nevezeték ki, és megbízták a tanszék vezetésével. 1993-ban az egyetem oktatási rektorhelyettesévé, két évvel később Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. 1989 és 1992 között Helsinkiben, 1996 és 1997 között Bécsben dolgozott vendégprofesszorként. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal, 2005-ben Szilárd Leó ösztöndíjjal kutatott.
Görömbei András 1978-ban védte meg
kandidátusi, 1992-ben akadémiai doktori értekezését. Tagja volt a
Debreceni Akadémiai Területi Bizottságnak és az Magyar Tudományos
Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának. 2001-ben az Akadémia levelező,
2010-ben rendes tagjává választották. Az MTA Magyar Tudományosság
Külföldön Elnöki Bizottság elnöke, a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság
tagja volt.
Görömbei András fő kutatási területe az összehasonlító irodalomtudomány, a népi írók és a népi írókra épülő mozgalom volt. Jelentős eredményeket ért el a határon túli magyar irodalom feldolgozásában. Munkássága kiterjedt a csehszlovákiai és a romániai magyar irodalom történetére, és a kisebbségi irodalmakra. Sinka Istvánról, Sütő Andrásról, Nagy Gáspárról és Nagy Lászlóról monografiát jelentetett meg.
Görömbei András fő kutatási területe az összehasonlító irodalomtudomány, a népi írók és a népi írókra épülő mozgalom volt. Jelentős eredményeket ért el a határon túli magyar irodalom feldolgozásában. Munkássága kiterjedt a csehszlovákiai és a romániai magyar irodalom történetére, és a kisebbségi irodalmakra. Sinka Istvánról, Sütő Andrásról, Nagy Gáspárról és Nagy Lászlóról monografiát jelentetett meg.
Számos kitüntetéssel ismerték el munkáját.
1985-ben Alföld-díjat, 1987-ben József-Attila-díjat, 2000-ben
Kossuth-díjat kapott. Az Arany János-díjat 2004-ben, a Czine
Mihály-díjat 2005-ben vette át.
0 Megjegyzések