Az éves átlagos fogyasztó árindex 2,0 százalék körül, vagy kicsivel felette alakulhat idén.
Banki elemzők szerint a következő hónapokban árfelhajtó és árcsökkentő tényezők egyaránt befolyásolhatják az inflációt, azonban az éves átlagos fogyasztó árindex 2,0 százalék körül, vagy kicsivel felette alakulhat az idén. (A KSH csütörtökön közölt adatai szerint júniusban 1,9 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves drágulási üteme a májusi 1,8 százalékról, havi szinten az infláció 0,2 százalék volt.)
Az Erste Bank Hungary elemzője szerint havi szinten a vártnak megfelelő mértékben drágultak az élelmiszerek, az üzemanyagok, illetve a szolgáltatások, míg más termékek ára szintén a várakozásoknak megfelelő mértékben csökkent. A következő hónapokra kissé bizonytalanok a kilátások, árfelhajtó és árcsökkentő tényezők egyaránt befolyásolhatják a havi adatokat - fejtette ki Árokszállási Zoltán. Árcsökkentő hatása lehet a további rezsicsökkentéseknek, míg árdrágulást okozhat az elektronikus útdíj, a trafik törvény miatt a dohánytermékek érdemi drágulása várható, és a tranzakciós illeték emelése is valószínűleg inflációs hatással jár majd. (A legutóbbi hírek szerint népszavazást lehet kezdeményezni a dohánytermékek árrésének mértékéről - csökkentéséről -, és ha ez így lesz, elképzelhető, hogy csak átmeneti drágulás lesz a dohánytermékeknél. Az Erste elemzője szerint ha lesz további rezsicsökkentés, akkor a következő hónapokban is 2 százalék alatt maradhat a fogyasztói árindex, éves átlagban pedig várhatóan 2 százalék körül alakul az infláció 2013-ban.
A CIB Bank elemzője szerint a júniusi inflációs adat azt tükrözi, hogy a keresleti viszonyok továbbra is gyengék, vagyis nincs belső árnyomás. A havi adatok a nyári hónapokban szokásos árelmozdulásokról tanúskodnak, kissé emelkedett a szezonális élelmiszerek ára, illetve az üdülési szolgáltatásoké. Jobbágy Sándor is felhívta a figyelmet azokra a várható árváltozásokra, amelyek a következő hónapokban jelentősebben befolyásolhatják az árindexet felfelé és lefelé egyaránt. Ezek közé sorolta a dohányáruk áremelkedését, továbbá az őszre előrejelzett újabb, a háztartási energia árát érintő rezsicsökkentést, amelynek pontos mértéke még nem ismert. A CIB Bank elemzőjének jelenlegi előrejelzése szerint az éves átlagos infláció az idén 2,2-2,3 százalék lehet, amit azonban az őszi rezsicsökkentés tovább mérsékelhet, ezt is bekalkulálva kevéssel 2 százalék fölötti átlagos árindexet feltételez.
A TakarékBank elemzőjének várakozása szerint az infláció az üzemanyagáraknál jelentkező bázishatások, valamint a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésének emelése miatt enyhén 2 százalék fölé emelkedhet a következő hónapokban, azonban augusztustól újra csökkenhet a palackos gáz, a víz-, csatorna és szemétszállítási díjak csökkentése miatt. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat, amit a tavalyinál jóval kedvezőbb terméseredmények is támogathatnak.
Az inflációra nézve nagyfokú bizonytalanságot jelent a dohánytermékek árrésének 10 százalékra emelése, mivel nem lehet tudni, hogy ebből a termelőknek mekkora részt kell elfogadniuk. Az elektronikus útdíj bevezetése szintén valamelyest emelheti az inflációt, azonban ennek hatása inkább a termelői árindexben lesz érezhető, így jórészt közvetett, és jelentősen tompított hatásai lehetnek. Ugyanakkor a háztartási energiaárak további esetleges csökkentése jelentősen mérsékelheti az inflációt, ennek mértékétől függően 0,8-1,6 százalékponttal lehet alacsonyabb az infláció novembertől - fejtett ki Suppan Gergely, A TakarékBank elemzője az idén 2,1, jövőre 2,9 százalékos átlagos inflációt vár, nem számolva a várható további háztartási energiaár csökkentéssel. Hozzátette: mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt marad, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, de már csupán egy 25 bázispontos vágás várható, amivel 4 százalékra csökkenhet az alapkamat. További kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének lényeges javulása, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet stabilizálódása szükséges.
Banki elemzők szerint a következő hónapokban árfelhajtó és árcsökkentő tényezők egyaránt befolyásolhatják az inflációt, azonban az éves átlagos fogyasztó árindex 2,0 százalék körül, vagy kicsivel felette alakulhat az idén. (A KSH csütörtökön közölt adatai szerint júniusban 1,9 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves drágulási üteme a májusi 1,8 százalékról, havi szinten az infláció 0,2 százalék volt.)
Az Erste Bank Hungary elemzője szerint havi szinten a vártnak megfelelő mértékben drágultak az élelmiszerek, az üzemanyagok, illetve a szolgáltatások, míg más termékek ára szintén a várakozásoknak megfelelő mértékben csökkent. A következő hónapokra kissé bizonytalanok a kilátások, árfelhajtó és árcsökkentő tényezők egyaránt befolyásolhatják a havi adatokat - fejtette ki Árokszállási Zoltán. Árcsökkentő hatása lehet a további rezsicsökkentéseknek, míg árdrágulást okozhat az elektronikus útdíj, a trafik törvény miatt a dohánytermékek érdemi drágulása várható, és a tranzakciós illeték emelése is valószínűleg inflációs hatással jár majd. (A legutóbbi hírek szerint népszavazást lehet kezdeményezni a dohánytermékek árrésének mértékéről - csökkentéséről -, és ha ez így lesz, elképzelhető, hogy csak átmeneti drágulás lesz a dohánytermékeknél. Az Erste elemzője szerint ha lesz további rezsicsökkentés, akkor a következő hónapokban is 2 százalék alatt maradhat a fogyasztói árindex, éves átlagban pedig várhatóan 2 százalék körül alakul az infláció 2013-ban.
A CIB Bank elemzője szerint a júniusi inflációs adat azt tükrözi, hogy a keresleti viszonyok továbbra is gyengék, vagyis nincs belső árnyomás. A havi adatok a nyári hónapokban szokásos árelmozdulásokról tanúskodnak, kissé emelkedett a szezonális élelmiszerek ára, illetve az üdülési szolgáltatásoké. Jobbágy Sándor is felhívta a figyelmet azokra a várható árváltozásokra, amelyek a következő hónapokban jelentősebben befolyásolhatják az árindexet felfelé és lefelé egyaránt. Ezek közé sorolta a dohányáruk áremelkedését, továbbá az őszre előrejelzett újabb, a háztartási energia árát érintő rezsicsökkentést, amelynek pontos mértéke még nem ismert. A CIB Bank elemzőjének jelenlegi előrejelzése szerint az éves átlagos infláció az idén 2,2-2,3 százalék lehet, amit azonban az őszi rezsicsökkentés tovább mérsékelhet, ezt is bekalkulálva kevéssel 2 százalék fölötti átlagos árindexet feltételez.
A TakarékBank elemzőjének várakozása szerint az infláció az üzemanyagáraknál jelentkező bázishatások, valamint a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésének emelése miatt enyhén 2 százalék fölé emelkedhet a következő hónapokban, azonban augusztustól újra csökkenhet a palackos gáz, a víz-, csatorna és szemétszállítási díjak csökkentése miatt. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat, amit a tavalyinál jóval kedvezőbb terméseredmények is támogathatnak.
Az inflációra nézve nagyfokú bizonytalanságot jelent a dohánytermékek árrésének 10 százalékra emelése, mivel nem lehet tudni, hogy ebből a termelőknek mekkora részt kell elfogadniuk. Az elektronikus útdíj bevezetése szintén valamelyest emelheti az inflációt, azonban ennek hatása inkább a termelői árindexben lesz érezhető, így jórészt közvetett, és jelentősen tompított hatásai lehetnek. Ugyanakkor a háztartási energiaárak további esetleges csökkentése jelentősen mérsékelheti az inflációt, ennek mértékétől függően 0,8-1,6 százalékponttal lehet alacsonyabb az infláció novembertől - fejtett ki Suppan Gergely, A TakarékBank elemzője az idén 2,1, jövőre 2,9 százalékos átlagos inflációt vár, nem számolva a várható további háztartási energiaár csökkentéssel. Hozzátette: mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt marad, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, de már csupán egy 25 bázispontos vágás várható, amivel 4 százalékra csökkenhet az alapkamat. További kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének lényeges javulása, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet stabilizálódása szükséges.
0 Megjegyzések