Kommunistának és Fidel Castro szimpatizánsának tartotta, ezért az FBI és az amerikai külügyminisztérium több mint két évtizeden át megfigyelte a közelmúltban elhunyt Carlos Fuentest - derült ki frissen nyilvánosságra hozott dokumentumokból.
MTI - A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) weboldalán közzétett iratokból az is kiderült, hogy az amerikai hatóságok legalább kétszer megtagadták Fuentes beutazási kérelmét az 1960-as években, a jelentésekben pedig vezető kommunista íróként és jól ismert felforgató kapcsolatokkal bíró népszerű mexikói szerzőként emlegették. A 170 oldalas aktában az FBI részletesen ír Fuentes megfigyeléséről, valamint a beutazás megtagadásáról, utóbbit azzal indokolva, hogy az író tagja volt a mexikói kommunista pártnak.
Fuentes, a 20. századi latin-amerikai irodalom egyik kiemelkedő alakja, lelkes híve volt Fidel Castrónak, amikor az átvette a hatalmat Kubában, és támogatta a nicaraguai sandinista forradalmat is. Az író és a kubai kormányzat közötti jó viszony azonban 1971-ben véget ért, amikor Fuentes csatlakozott az Herberto Padilla költővel való bánásmód elleni tiltakozásokhoz. Ez olyan dolog volt, amelyet Havanna nem bocsátott meg.
A Fuentesszel kapcsolatos első dokumentumok 1962-ből származnak, amikor az írót meghívták az Egyesült Államokba, hogy vegyen részt egy televíziós vitán Richard Goodwin akkori külügyminiszterrel. Egy április 3-i feljegyzés szerint Fuentes még nem kérvényezte a vízumot az USA mexikói nagykövetségén, Washington utasítása azonban az volt, hogy késleltessék a kérelmet, amint az beérkezik.
Noha az írótól valóban többször is megtagadták a beutazást, a későbbiekben már előfordult, hogy mégis beengedték az országba, és engedélyt kapott, hogy egyetemeken tanítson. A hatóságok azonban amerikai földön is megfigyelték. Egy 1970-es jelentésből például kiderül, hogy az FBI javasolta források és informátorok beszervezését a Columbia, illetve a New York Egyetemen, ahol Fuentes előadott. Az FBI azonban a sajtó miatt óvott az aktív nyomozástól.
Carlos Fuentes amúgy az Egyesült Államokban töltötte gyerekkora egy részét, apja ugyanis mexikói diplomata volt. Soha nem értett egyet azzal, hogy baloldali nézetei miatt Amerika-ellenesnek bélyegezték meg. "Döbbenetes hazugság és rágalom Amerika-ellenesnek nevezni engem. Kisfiúként kezet ráztam Franklin Roosevelttel, azóta sem mostam meg" - mondta a rá jellemző humorral egy 2006-os interjújában. Az utóbbi években az író bírálta az amerikai bevándorlási stratégiát, de ellenezte a baloldalinak mondott szélsőséges politikát is. Hugo Chávez néhai venezuelai elnököt például trópusi Mussolininek hívta.
Az FBI aktái arra is rávilágítanak, hogy miként változott meg a hatóságok véleménye az íróról. Míg eleinte baloldali kötődését emelték ki, 1985-ben már kimagasló íróként jellemezték, és engedélyezték, hogy az ország leghíresebb egyetemén, a Harvardon tanítson. A Cervantes-díjas Carlos Fuentes öt évtizednyi irodalmi munkásságát olyan kötetek jellemzik, mint az Artemio Cruz halála, az Áttetsző tartomány, a Diana, a magányos vadász és a Laura Diaz évről évre.
MTI - A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) weboldalán közzétett iratokból az is kiderült, hogy az amerikai hatóságok legalább kétszer megtagadták Fuentes beutazási kérelmét az 1960-as években, a jelentésekben pedig vezető kommunista íróként és jól ismert felforgató kapcsolatokkal bíró népszerű mexikói szerzőként emlegették. A 170 oldalas aktában az FBI részletesen ír Fuentes megfigyeléséről, valamint a beutazás megtagadásáról, utóbbit azzal indokolva, hogy az író tagja volt a mexikói kommunista pártnak.
Fuentes, a 20. századi latin-amerikai irodalom egyik kiemelkedő alakja, lelkes híve volt Fidel Castrónak, amikor az átvette a hatalmat Kubában, és támogatta a nicaraguai sandinista forradalmat is. Az író és a kubai kormányzat közötti jó viszony azonban 1971-ben véget ért, amikor Fuentes csatlakozott az Herberto Padilla költővel való bánásmód elleni tiltakozásokhoz. Ez olyan dolog volt, amelyet Havanna nem bocsátott meg.
A Fuentesszel kapcsolatos első dokumentumok 1962-ből származnak, amikor az írót meghívták az Egyesült Államokba, hogy vegyen részt egy televíziós vitán Richard Goodwin akkori külügyminiszterrel. Egy április 3-i feljegyzés szerint Fuentes még nem kérvényezte a vízumot az USA mexikói nagykövetségén, Washington utasítása azonban az volt, hogy késleltessék a kérelmet, amint az beérkezik.
Noha az írótól valóban többször is megtagadták a beutazást, a későbbiekben már előfordult, hogy mégis beengedték az országba, és engedélyt kapott, hogy egyetemeken tanítson. A hatóságok azonban amerikai földön is megfigyelték. Egy 1970-es jelentésből például kiderül, hogy az FBI javasolta források és informátorok beszervezését a Columbia, illetve a New York Egyetemen, ahol Fuentes előadott. Az FBI azonban a sajtó miatt óvott az aktív nyomozástól.
Carlos Fuentes amúgy az Egyesült Államokban töltötte gyerekkora egy részét, apja ugyanis mexikói diplomata volt. Soha nem értett egyet azzal, hogy baloldali nézetei miatt Amerika-ellenesnek bélyegezték meg. "Döbbenetes hazugság és rágalom Amerika-ellenesnek nevezni engem. Kisfiúként kezet ráztam Franklin Roosevelttel, azóta sem mostam meg" - mondta a rá jellemző humorral egy 2006-os interjújában. Az utóbbi években az író bírálta az amerikai bevándorlási stratégiát, de ellenezte a baloldalinak mondott szélsőséges politikát is. Hugo Chávez néhai venezuelai elnököt például trópusi Mussolininek hívta.
Az FBI aktái arra is rávilágítanak, hogy miként változott meg a hatóságok véleménye az íróról. Míg eleinte baloldali kötődését emelték ki, 1985-ben már kimagasló íróként jellemezték, és engedélyezték, hogy az ország leghíresebb egyetemén, a Harvardon tanítson. A Cervantes-díjas Carlos Fuentes öt évtizednyi irodalmi munkásságát olyan kötetek jellemzik, mint az Artemio Cruz halála, az Áttetsző tartomány, a Diana, a magányos vadász és a Laura Diaz évről évre.
0 Megjegyzések