Tőkés László néppárti európai parlamenti képviselő szerint lehetséges, hogy tüntetésekre lesz szükség Erdélyben és Magyarországon a román hatalom általa „eszelősnek” nevezett regionalizációs tervei ellen.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a romániai közigazgatás tervezett átalakításáról szólva tragikusnak és fájdalmasnak nevezte, hogy az 1988-1989-es magyarországi nemzetpolitikai fordulat után negyedszázaddal „még mindig ott tartunk, hogy egy vértelen genocídium ellenében lehet szükség arra, hogy kimenjünk az utcára”. Véleménye szerint valamennyi magyar párt és szervezet egyetért Erdélyben azzal: szükség esetén tüntetéseket kell szervezni az ellen, hogy az egész erdélyi térségi, települési közigazgatási rendszert, „hagyományos történelmi és földrajzi régiónkat” mesterséges határok mentén újraszabják.
Mint mondta, amennyiben megszervezik a demonstrációkat, azt csak ugyanazzal a lelkülettel lehet megtenni, mint 25 évvel ezelőtt az erdélyi falurombolás ellen. Tőkés hangsúlyozta, a tüntetést, mint demokratikus eszközt szükség esetén igénybe kell venni. „Ma pedig már nem elég pusztán védeni az erdélyi magyar falvakat, hanem ki kell tűzni célul egész Erdély autonómiáját, ezen belül pedig az erdélyi magyarság széles körű önrendelkezését” – szögezte le az EMNT elnöke. Hozzátette: ennek jegyében meghirdették az autonómia évét, mert szükség van arra, hogy az erdélyi magyar politika nemzetközi szinten is szövetségeseket találjon. Emlékeztetett arra, hogy Erdélyt bemutató kiállítást nyitottak meg szerdán Brüsszelben, és a régióról szóló tájékoztató könyvet is kiadtak.
Tőkés emlékeztetett: 25 éve éppen ezen a napon azért tüntettek több mint százezren Budapesten, hogy Erdély ne váljon az enyészet martalékává. „A demonstráció korszakos jelentőségű volt, a rendszerváltozás jellegzetes pillanataként értékelhető” – jelentette ki. A budapesti Hősök terére meghirdetett 25 évvel ezelőtti tüntetés egykori szervezői közül Zétényi Zsolt ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke felidézte, hogy a tüntetés alkalmából memorandumot írtak, követelve az erdélyi magyar nemzet önrendelkezési jogát. Elmondta, a memorandumban figyelmeztettek a népirtás veszélyére, valamint az is szerepelt benne, hogy a tüntetők „halálra ítélték” Nicolae Ceauşescu diktátort a román büntető törvénykönyv alapján, mert a falurombolás miatt ezt a szankciót kellett volna ellene alkalmazni.
Nagy László ügyvéd, a 25 évvel ezelőtti tüntetés főszervezője arról beszélt, hogy hatalmas feszültség övezte a kifejezetten politikai élű demonstrációt, amelyet az akkori politikai elitből volt, aki akadályozott, mások pedig támogatták. Felidézte, a demonstrációban résztvevő összekötőjüket fizikai támadás érte, mert a hatalom meg akarta szerezni előzetesen a tüntetés jelszavait, de társuk végül megmenekült. Elmondása szerint eközben az állampárt külügyi bizottságának vezetője azt mondta neki: „itt ma minden megtörténhet”. Ezután a Belügyminisztériumból kereste fel valaki, aki dokumentumokkal igazolta, hogy az V. kerületi rendőrkapitányság két tisztje támadott rá társukra. Nagy elmondta, a tüntetés másnapján Ceauşescu összehívta a román állampárt legfelső vezető testületét, a Politikai Bizottságot és állítólag sírva mondta, hogy hatalma ellen fasiszta tüntetést tartottak Budapesten.
Medvigy Endre irodalomtörténész, a tüntetés szervezőbizottságának tagja hangsúlyozta: 25 éve a demonstráció megrendezésekor a magyarság „kegyelmi állapotban” volt, mert képes volt egységesen fellépni a kisebbségi elnyomásban szenvedő, falurombolással fenyegetett nemzettársak érdekében.
Forrás: Krónika Napilap
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a romániai közigazgatás tervezett átalakításáról szólva tragikusnak és fájdalmasnak nevezte, hogy az 1988-1989-es magyarországi nemzetpolitikai fordulat után negyedszázaddal „még mindig ott tartunk, hogy egy vértelen genocídium ellenében lehet szükség arra, hogy kimenjünk az utcára”. Véleménye szerint valamennyi magyar párt és szervezet egyetért Erdélyben azzal: szükség esetén tüntetéseket kell szervezni az ellen, hogy az egész erdélyi térségi, települési közigazgatási rendszert, „hagyományos történelmi és földrajzi régiónkat” mesterséges határok mentén újraszabják.
Mint mondta, amennyiben megszervezik a demonstrációkat, azt csak ugyanazzal a lelkülettel lehet megtenni, mint 25 évvel ezelőtt az erdélyi falurombolás ellen. Tőkés hangsúlyozta, a tüntetést, mint demokratikus eszközt szükség esetén igénybe kell venni. „Ma pedig már nem elég pusztán védeni az erdélyi magyar falvakat, hanem ki kell tűzni célul egész Erdély autonómiáját, ezen belül pedig az erdélyi magyarság széles körű önrendelkezését” – szögezte le az EMNT elnöke. Hozzátette: ennek jegyében meghirdették az autonómia évét, mert szükség van arra, hogy az erdélyi magyar politika nemzetközi szinten is szövetségeseket találjon. Emlékeztetett arra, hogy Erdélyt bemutató kiállítást nyitottak meg szerdán Brüsszelben, és a régióról szóló tájékoztató könyvet is kiadtak.
Tőkés emlékeztetett: 25 éve éppen ezen a napon azért tüntettek több mint százezren Budapesten, hogy Erdély ne váljon az enyészet martalékává. „A demonstráció korszakos jelentőségű volt, a rendszerváltozás jellegzetes pillanataként értékelhető” – jelentette ki. A budapesti Hősök terére meghirdetett 25 évvel ezelőtti tüntetés egykori szervezői közül Zétényi Zsolt ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke felidézte, hogy a tüntetés alkalmából memorandumot írtak, követelve az erdélyi magyar nemzet önrendelkezési jogát. Elmondta, a memorandumban figyelmeztettek a népirtás veszélyére, valamint az is szerepelt benne, hogy a tüntetők „halálra ítélték” Nicolae Ceauşescu diktátort a román büntető törvénykönyv alapján, mert a falurombolás miatt ezt a szankciót kellett volna ellene alkalmazni.
Nagy László ügyvéd, a 25 évvel ezelőtti tüntetés főszervezője arról beszélt, hogy hatalmas feszültség övezte a kifejezetten politikai élű demonstrációt, amelyet az akkori politikai elitből volt, aki akadályozott, mások pedig támogatták. Felidézte, a demonstrációban résztvevő összekötőjüket fizikai támadás érte, mert a hatalom meg akarta szerezni előzetesen a tüntetés jelszavait, de társuk végül megmenekült. Elmondása szerint eközben az állampárt külügyi bizottságának vezetője azt mondta neki: „itt ma minden megtörténhet”. Ezután a Belügyminisztériumból kereste fel valaki, aki dokumentumokkal igazolta, hogy az V. kerületi rendőrkapitányság két tisztje támadott rá társukra. Nagy elmondta, a tüntetés másnapján Ceauşescu összehívta a román állampárt legfelső vezető testületét, a Politikai Bizottságot és állítólag sírva mondta, hogy hatalma ellen fasiszta tüntetést tartottak Budapesten.
Medvigy Endre irodalomtörténész, a tüntetés szervezőbizottságának tagja hangsúlyozta: 25 éve a demonstráció megrendezésekor a magyarság „kegyelmi állapotban” volt, mert képes volt egységesen fellépni a kisebbségi elnyomásban szenvedő, falurombolással fenyegetett nemzettársak érdekében.
Forrás: Krónika Napilap
0 Megjegyzések