Tárgyi bizonyítékokat találtak régészek arra, hogy mintegy kétezer évvel ezelőtt, a zsidó háború alatt a római csapatok ostromolta Jeruzsálemben szörnyű éhínség dúlt.

(MTI) - Az Izraeli Régiségügyi Hivatal (IAA) bejelentése szerint főzőedényekre és kerámialámpákra bukkantak egy ókori, a Nyugati Fal közelében húzódó jeruzsálemi ciszternában. A szakemberek úgy vélik, hogy a tárgyakat zsidó lakosok hagyták hátra, akik a Kr.u. 66-70 közötti háború idején a föld alatti járatban, titokban próbálták magukhoz venni azt a kis élelmet, amely még megmaradt nekik.

"Ez az első alkalom, hogy olyan régészeti leletek akadtak a kezünkbe, amelyek kapcsolatba hozhatók a Jeruzsálemet sújtó éhínséggel" - közölte Eli Shukron, az IAA ásatási igazgatója.

A római uralom elleni nagy zsidó lázadás 66-ban tört ki. A rómaiak végül leverték a felkelést, visszafoglalták Jeruzsálemet, amit nagy mészárlás követett, majd kifosztották és romba döntötték a város nagy részét is.

"A főzőedények és az olajlámpások jelenléte azt sugallja, hogy aki tehette, a föld alatti titkos ciszternákban próbálta elfogyasztani az oda rejtett élelmet anélkül, hogy mások észrevehették volna. Mindez egybevág Josephus beszámolóival" - jegyezte meg az igazgató.

Josephus Flavius - eredeti nevén Joszéf ben Mattitjáhu - zsidó történetíró és hadvezér volt (37-100). Munkái, melyek nagy részét görögül írta, az ókorkutatás legfontosabb forrásai közé tartoznak. Legfontosabb műve A zsidó háború, amelyben gondolatokban és érzelmekben gazdag leírást nyújtott a rómaiak ostromáról, egyúttal részletesen tudósított a háborút kísérő rettenetes éhínségről is.
(http://www.livescience.com/37800-great-revolt-famine-jerusalem.html)