Valaha a régi kertekben útszélén rendszeresen találkoztunk vele, ám ma egyre kevesebbet látunk a sárga cickafarkból (achillea filipendulina).

Ez a szép ám igénytelen évelő növény eredetileg Kaukázus néha igen zord vidékéről származik, ám épp minimális gondozási igénye miatt hazánkban is közkedvelt kerti dísznövényé vált.

Magassága elérheti akár a 150 cm. is, bokros növekedésű, levelei szárnyaltak, és fűrészesen hasadtak. Apró sárga fészkes virágzata adja a növény díszítő értékét, mint egy félgömb úgy ül a virágzat a növény tetején. Szinte bármilyen kertben és talajban jól érzi magát, de a gyengén humuszos jó vízháztartással rendelkező talaj a kedvence.


 Valaha régen a szárazkötészet egyik legismertebb alapanyaga volt, és bár ma már inkább több egzotikus növény váltotta fel még mindig gyakran találkozunk vele szárazkötészeti készítményekben. A virágokat fejel lefelé egy jól szellőző helyiségben szárítsuk ki és fújjuk le lakkal, így sokáig gyönyörködhetünk nap sárga virágában.



A kertbe ültethetjük évelő virágágyásba, vagy szoliter növényként, a kert napos meleg részére. Mivel kevés öntözéssel is beéri, igazán érdemes kertünkbe ültetni, és oda is telepíthetjük, ahol egész nap erősen süt a nap és más növény már kiég.

Kertbe magvetéssel lehet szaporítani, a magokat március végén, április elején ültessük el, majd júniustól egészen szeptemberig gyönyörködhetünk a virágok szépségében.


 A cickafark kertünkben valódi romantikus és kissé vidéki hangulatot teremt, amely nagyon jól mutat kék, narancssárga, és lila virágokkal kombinálva.


Ma már a fehér rózsaszín és bordó változat sem ritka.