A magyar munkaadók szerint nagyon súlyos a szakemberhiány. Szakmunkást, mérnököt és értékesítőt találnak a legnehezebben. Az orvoshiány is egyre jelentősebb.

Újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány. Világszerte a munkaadók 35 százalékának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon - derült ki a ManpowerGroup 2013-as Tehetség Felméréséből.

A tavalyi évhez képest 1 százalékponttal növekedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek toborzáskor nehézségekbe ütköznek. Magyarországon - a globális átlaggal megegyezően - ugyancsak a megkérdezettek 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt. Ez az arány a hazai felmérések történetében is rekordnak számít, és csakúgy, mint a globális átlag, 1 százalékpontos növekedést mutat a 2012-es adathoz képest - mondta Szekeres Katalin, a felmérést készítő cég kutatási vezetője.

A legnehezebben betölthető munkakörök Magyarországon:

1. szakmunkások
2. mérnökök
3. értékesítők
4. sofőrök
5. adminisztratív, irodai és személyi asszisztensek
6. könyvelők, pénzügyi munkatársak
7. műszerészek
8. vendéglátó-ipari személyzet
9. orvosok
10. gépkezelők

A hazánkban működő multinacionális vállalatok a munkafolyamataikat az anyaországbeli elvárások és tapasztalatok alapján alakítják ki, ezért ezeknél a társaságoknál egy magyar szakmunkást vagy mérnököt előbb át kell képezni, ez idő alatt pedig nagy a lemorzsolódás - véli Fülöp Zsuzsa, a Manpower Professional üzletágának vezetője.

Az értékesítők a válság áldozatai, egyre többet várnak tőlük, a teher is nagyobb, akik ezt nem bírják, azok helyett újakat kell keresni. A sofőr, a vendéglátó-ipari személyzet és különösen az orvos ma külföldön többet tud keresni, ezt egyértelműen mutatják az adatok. A többi hiányszakma okára alapvetően a nyelvtudás hiánya vezethető vissza - tette hozzá Fülöp Zsuzsa.

A szakmunkások, mérnökök, vendéglátó-ipari szakemberek és az orvosok nagyon keresettek külföldön. A külföldi magas fizetések miatt nagyon sokan döntöttek úgy az elmúlt években, hogy más országban próbálnak szerencsét.

Az orvoselvándorlás miatt kialakult helyzet mostanra mutatkozik meg igazán, a korábbi években készült felmérésekben még nem szerepeltek a hiányszakmák listáján. Fülöp Zsuzsa szerint - a multinacionális gyártó cégek mintájára - a potenciális munkaadóknak már az egyetemi évek alatt meg kellene keresniük a leendő orvosokat.

Érdekes módon az informatikus - amely éveken át a nehezen betölthető munkák között szerepelt - most nem került bele a top 10-be Magyarországon. Az idén a segédmunkások sem szerepelnek a magyar listán.

Japántól Spanyolországig
Kiss Judit, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezető igazgatója úgy látja: bár a nagyarányú munkanélküliség világszerte komoly problémát jelent, az elhúzódó recesszió ellenére egyre nagyobb hiány van megfelelő szakemberekből. A megfelelő munkaerő hiánya mind súlyosabb gondot jelent a cégek számára, és egyre világosabb jelei vannak annak, hogy ez is lassíthatja a válságból való kilábalást.

A felmérés szerint továbbra is Japánban van a legnagyobb hiány szakemberekből, itt a munkaadók 85 százaléka küzd nehézségekkel, amikor alkalmazottat keres - olvashatjuk a 42 országot érintő kutatásban. A lista élén van még Brazília 68, illetve India 61 százalékkal. Az EMEA régió éllovasa Törökország 58 százalékkal.

Csakúgy, mint tavaly, most is az ír munkaadók vannak a legkényelmesebb helyzetben: ott csupán 3 százaléknak jelent gondot a megfelelő munkatárs megtalálása, és az idén a spanyol munkaadók is ilyen arányról számoltak be.

A legnehezebben betölthető munkakörök 2013-ban, világszerte:
1. szakmunkások
2. mérnökök
3. értékesítők
4. technikusok
5. könyvelők, pénzügyi munkatársak
6. cégvezetők
7. informatikusok
8. sofőrök
9. adminisztratív, irodai és személyi asszisztensek
10. segédmunkások

Nagy gondot okoz a működésben
A munkaadók több mint fele szerint nagy vagy közepes hatással van egy cég működésére, ha az üres álláshelyet nem sikerül rövid időn belül betölteni. Ez a hatás a megkérdezettek 19 százaléka szerint kifejezetten magas. A munkaadók ugyanilyen arányban vélik úgy, hogy a szakemberhiány egyáltalán nincs hatással a cég működésére. Ez azért is érdekes, mert tavaly ilyenkor a munkaadók több mint fele 56 százaléka - nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiánynak nincs, vagy csak alacsony befolyása van a cég működésére.

Úgy tűnik, a magyar cégek működésében a globális átlaghoz képest nagyobb gondot okoz a szakemberhiány. A magyar munkaadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy vagy közepes hatással van a cég működésére. Ezen belül 33 százalék válaszolta azt, hogy kifejezetten nagy hatással van a szakemberhiány a működésre. Ugyanakkor Magyarországon többen vannak azok is, akik a szakemberhiányt nem érzékelik: a cégek egynegyede úgy véli, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nem okoz problémát.

Arra a kérdésre, hogy milyen módon érinti a szakemberhiány a vállalatát, a megkérdezettek legnagyobb arányban - 43 százalékban - az ügyfél-kiszolgálási képesség csökkenését említették. A második helyen - 39 százalékkal - a versenyképesség, produktivitás csökkenése áll. A toplistát Magyarországon is ugyanezek a válaszok vezetik, igaz, a globális átlagnál nagyobb arányban. Míg az ügyfél-kiszolgálási képesség csökkenését a válaszadók 60, a versenyképesség, produktivitás csökkenését 45 százalék említette.
Miért nem sikerül megtalálni a megfelelő embert?

A legnagyobb problémának azt tartják a munkaadók, hogy az álláskeresőknek szakmai/technikai képességei hiányoznak (36 százalék). Második helyen 33 százalékkal az áll, hogy egyáltalán nincsenek jelentkezők. A szakmai tapasztalat hiánya, ami két éve még aranyérmes volt, az idén a dobogó harmadik fokára szorult.
A problémák rangsorát Magyarországon viszont éppen ez, a tapasztalat hiánya vezeti, 40 százalékkal. 34 százalékkal a második a szakmai/technikai képességek hiánya, a harmadik pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a munkaadó ajánlani tud (28%). Érdekesség, hogy - világszerte ez utóbbit jelölték meg legalacsonyabb arányban a potenciális válaszok közül (11%).

Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki, hogy megoldják a nehézségeket, amelyeket a munkaerő felvétel okoz, a legtöbben azt válaszolták (45 százalék), hogy a meglévő munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton (képzési, fejlesztési programok, juttatások átalakítása, kezdő bérek emelése stb.) változtatnak. 27 százalék a munkaszervezést igyekszik átalakítani, 24 százalék pedig új munkaerőforrások után kutat.

Globálisan mindössze a megkérdezettek 22 százaléka nem rendelkezik semmiféle stratégiával a szakemberhiány kezelésére. Magyarországon ezzel szemben kiugróan magas, 38 százalék nem dolgozott ki semmiféle tervet erre a problémára. 46 százalék a munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton változtatna, 26 százalék válaszolta, hogy a munkaszervezés gyakorlatán változtat, és 18 százalék keres új forrásokat.

Forrás: profession.hu