Az autoimmun betegségek olyankor alakulnak ki, ha a szervezet valamilyen oknál fogva nem képes felismerni saját struktúráját és immunválaszt indít el saját sejtjei és szövetei ellen, gyulladást okozva.

Manapság már elég sok betegségről felismerték, hogy a háttérben autoimmun folyamat áll. Ilyen az 1-es típusú cukorbetegség, a sclerosis multiplex, a Hashimoto thyroiditis, a Basedow-Graves betegség, de továbbra is, főként kötőszöveti betegségekként ismert szisztémás lupus, a Sjögren-szindróma, a rheumatoid arthritis, a dermatomyositis, a polymiositis, szisztémás progressziv szklerózis tartozik ebbe a kategóriába.

Főbb tünetek - Az autoimmun betegségek jellegzetességei

Kiemelt előfordulási helyek
Kiemelt helyei az autoimmun betegségeknek a savós hártyák, mint mellhártya, az ízületi szerkezetek, a pericardium, a vese, és a bőr kapillárisai, de szinte minden szerv lehet érintett. Innen a betegség első jellegzetessége, hogy általában kisebb-nagyobb elváltozások jelennek meg, távoli és egymástól független helyen.
A gyakran változó, egyszer aktív, egyszer remisszióban levő szimmetrikus kisízületi panaszok, melyeket láz, fáradékonyság és fogyás kísér, figyelemfelkeltő lehet. Főleg a kisebb ízületek mellett észlelhetők apró bőr alatti fájdalmas csomók. Ezek főleg rheumatoid arthritisben vannak jelen.

Más megbetegedésben a bőrön kiütések jelennek meg, miközben a szájban a lágy, de kemény szájpadlás nyálkahártyáján fekélyek, herpeszszerű elváltozások vannak jelen. Gyakran figyelhető meg többfajta, egy időben megjelenő bőrtünetek, sokszor napfényre fokozódó vöröses bőrkiütések, melyeket a kis erek gyulladása (vasculitis) kísér.

Ezekkel párhuzamosan vagy társulnak 20 százalékában szempanaszok, kötőhártya-gyulladás, keratoconjunctivitis stb. Hasi panaszok a savós hártyák gyulladása és máj- és lépmegnagyobbodás miatt jelenhet meg. Ez a tünet együttes szisztémás lupusra utal, természetesen a diagnózist laboratóriumi vizsgálatoknak kell alátámasztania. Fontos odafigyelni a szájszárazságra, a különböző nyálkahártyák szárazságára.

A Sjögren-szindróma társulhat más autoimmun betegséghez is, mint rheumathoid arthritis, vagy szisztémás lupus is, de malignus limfómákban vagy myasthenia gravisban is megjelenhet. A könny és nyálmirigyek gyulladás miatt nem termelnek megfelelő váladékot és ez nem védi a szemet és a szájnyálkahártyáját.

A szemben idegentest érzés, égető fájdalom jelentkezhet, a szájszárazság pedig száraz ételek lenyelési nehezítettségében nyilvánulhat meg. Légúti panaszok is kialakulhatnak a Sjögren-szindróma miatt, mert a száraz légúti nyálkahártyák sebezhetőbbek a bakteriális fertőzéssel szemben, mint a normálisan működő légúti laphámsejtek. Orrvérzés, rekedtség, visszatérő fülgyulladás, gyomor- és bélpanaszok hívhatják fel a figyelmet.

A hideg hatására elsápadó ujjak, a Raynaud-szindróma, együttes vasculitisek megjelenése, a bőr elvékonyodása, atrophiája az ízületek környékén sclerodermiára hívják fel a figyelmet. Ehhez társulhatnak a nyelőcső mozgásának lelassulása és nyelési zavarok. Az izomzat és az erek is érintettek lehetnek.

Mikor keressen fel szakorvost?


A felsorolt tünetek, főleg, ha egyediek, általában nem biztos, hogy autoimmun betegség kezdetét jelentik. Ha az említett tünetek együttesen jelennek meg, visszatérő jelleggel, nem igazán javulnak, akkor szakorvoshoz kell fordulni, aki keresni fogja az autoimmun betegségeket.

Forrás: webbeteg.hu