Hétfői csatlakozásával Horvátország lesz az Európai Unió huszonnyolcadik tagállama. A szomszédos ország budapesti nagykövete szerint a közösség számára is előnyös a horvát tagság.
Kossuth Rádió - Hosszú út vezetett a fegyveres összecsapásoktól az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséig, ám a szörnyű harcok után a horvátok független, erős országként, optimistán léptek az európai színtérre – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Gordan Grlic Radman budapesti nagykövet.
A diplomata kiemelte: a csatlakozási folyamat fontos reformokat hozott magával, hiszen Horvátországgal szemben alkalmazták eddig a legszigorúbb kritériumokat. A csatlakozás így azt is jelenti, hogy képesek vagyunk az unió szintjén működni úgy, ahogy azt elvárják tőlünk – tette hozzá.
Gordan Grlic Radman szerint csatlakozásukkal mindkét fél jól jár, hiszen az Európai Unió egy új, életképes taggal bővül, Horvátország pedig beléphet az európai államok közösségébe, ahová igazából tartozik. A horvát-magyar kapcsolatokról elmondta: a két ország jó szomszédja egymásnak, a magyarok pedig különösen sokat segítettek abban, hogy Horvátország megvalósíthassa külpolitikai céljait. Szerdán egy hangversenyt is tartottak, amely - hálából - Magyarországnak is szólt, Magyarország üdvözli, Horvátország köszöni szlogennel - közölte Gordan Grlic Radman.
Az uniós tagsággal visszatérünk a közép-európai térségbe, és a Visegrádi négyek szövetségét is támogatjuk, az eddigi határon átnyúló együttműködések pedig folytatódnak, és újabb területekre is átterjednek – fogalmazott Gordan Grlic Radman a Kossuth Rádióban.
A nagykövet egy korábbi, MTI-nek adott interjújában kiemelte: a közép-európai identitás immár a Balti-tengertől az Adriáig tartó területen élőket jellemezheti, és az itt található országokat hasonló elvek, célok, érdekek kötik össze. Ez geopolitikai szempontból különleges régió, ütközőzóna a Nyugat és a Kelet között - mutatott rá.
Orbán: Mi mindig a horvát csatlakozás mellett voltunk
Orbán Viktor miniszterelnök a horvát közszolgálati tévének (HTV) adott, csütörtök este sugárzott interjújában azt mondta: az Európai Uniónak érdeke lett volna hamarabb felvenni tagországai közé mind Magyarországot, mind Horvátországot, mert akkor a globális gazdasági válság kialakulásakor sokkal erősebb lett volna pénzügyileg is.
A HTV a július 1-jei horvát EU-csatlakozás alkalmából interjúkat készített az uniós országok állam- vagy kormányfőivel, és ezek közül minden este lead egyet az esti híradó után. Arra a kérdésére, hogy ki volt Horvátország gyors integrációja ellen, a magyar kormányfő kijelentette: az egyes országok soha nem tudják meg, hogy mely országok vannak ellenük. De annak ellenére, hogy voltak ellenzők, végül felvették Horvátországot az unióba. "Mi mindig az önök felvétele mellett voltunk, és megpróbáltuk meggyőzni azokat, akik ez ellen voltak, vagy vonakodtak igennel szavazni Horvátország tagsága mellett, és végül sikerült" - hangsúlyozta.
"A horvátok számára friss tapasztalat, hogy míg ők és a magyarok is szeretnek világosan beszélni, az európaiaknak ez nem tetszik. Az EU-ban nem mondják ki azt a szót, hogy nem, törölték a szótárukból, helyette azt mondják, hogy ezen még gondolkodnunk kell, több információra van szükségünk. Ezért ha valaki nem akarja azt mondani a másiknak, hogy lassíts, vagy nem akar nemet mondani, akkor használja ezt a bonyolult európai politikai nyelvezetet! Részben azért van, hogy az európai emberek nem értik az Európai Uniót, mert nem értik ezt a nyelvezetet" - mondta Orbán Viktor.
Horvátország 2003-ban adta be hivatalos csatlakozási kérelmét az unióhoz, 2004-ben kapta meg a tagjelölti státust, 2005-ben kezdődtek meg a tárgyalások, ezeket 2011 nyarán zárták le, és 2011 végén írták alá a csatlakozási szerződést. Gordan Grlic Radman emlékeztetett: az Európai Bizottság 35 tárgyalási fejezetet határozott meg, és ezek megnyitásához is külön feltételeket kellett teljesítenie Horvátországnak, ami a korábban csatlakozott országoknál még nem fordult elő. Szintén újdonság volt a csatlakozási folyamatban, hogy az EU a tárgyalások befejezése után is folyamatosan ellenőrizte Horvátországot - közölte.
A diplomata kiemelte: a csatlakozási folyamat fontos reformokat hozott magával, hiszen Horvátországgal szemben alkalmazták eddig a legszigorúbb kritériumokat. A csatlakozás így azt is jelenti, hogy képesek vagyunk az unió szintjén működni úgy, ahogy azt elvárják tőlünk – tette hozzá.
Gordan Grlic Radman szerint csatlakozásukkal mindkét fél jól jár, hiszen az Európai Unió egy új, életképes taggal bővül, Horvátország pedig beléphet az európai államok közösségébe, ahová igazából tartozik. A horvát-magyar kapcsolatokról elmondta: a két ország jó szomszédja egymásnak, a magyarok pedig különösen sokat segítettek abban, hogy Horvátország megvalósíthassa külpolitikai céljait. Szerdán egy hangversenyt is tartottak, amely - hálából - Magyarországnak is szólt, Magyarország üdvözli, Horvátország köszöni szlogennel - közölte Gordan Grlic Radman.
Az uniós tagsággal visszatérünk a közép-európai térségbe, és a Visegrádi négyek szövetségét is támogatjuk, az eddigi határon átnyúló együttműködések pedig folytatódnak, és újabb területekre is átterjednek – fogalmazott Gordan Grlic Radman a Kossuth Rádióban.
A nagykövet egy korábbi, MTI-nek adott interjújában kiemelte: a közép-európai identitás immár a Balti-tengertől az Adriáig tartó területen élőket jellemezheti, és az itt található országokat hasonló elvek, célok, érdekek kötik össze. Ez geopolitikai szempontból különleges régió, ütközőzóna a Nyugat és a Kelet között - mutatott rá.
Orbán: Mi mindig a horvát csatlakozás mellett voltunk
Orbán Viktor miniszterelnök a horvát közszolgálati tévének (HTV) adott, csütörtök este sugárzott interjújában azt mondta: az Európai Uniónak érdeke lett volna hamarabb felvenni tagországai közé mind Magyarországot, mind Horvátországot, mert akkor a globális gazdasági válság kialakulásakor sokkal erősebb lett volna pénzügyileg is.
A HTV a július 1-jei horvát EU-csatlakozás alkalmából interjúkat készített az uniós országok állam- vagy kormányfőivel, és ezek közül minden este lead egyet az esti híradó után. Arra a kérdésére, hogy ki volt Horvátország gyors integrációja ellen, a magyar kormányfő kijelentette: az egyes országok soha nem tudják meg, hogy mely országok vannak ellenük. De annak ellenére, hogy voltak ellenzők, végül felvették Horvátországot az unióba. "Mi mindig az önök felvétele mellett voltunk, és megpróbáltuk meggyőzni azokat, akik ez ellen voltak, vagy vonakodtak igennel szavazni Horvátország tagsága mellett, és végül sikerült" - hangsúlyozta.
"A horvátok számára friss tapasztalat, hogy míg ők és a magyarok is szeretnek világosan beszélni, az európaiaknak ez nem tetszik. Az EU-ban nem mondják ki azt a szót, hogy nem, törölték a szótárukból, helyette azt mondják, hogy ezen még gondolkodnunk kell, több információra van szükségünk. Ezért ha valaki nem akarja azt mondani a másiknak, hogy lassíts, vagy nem akar nemet mondani, akkor használja ezt a bonyolult európai politikai nyelvezetet! Részben azért van, hogy az európai emberek nem értik az Európai Uniót, mert nem értik ezt a nyelvezetet" - mondta Orbán Viktor.
Horvátország 2003-ban adta be hivatalos csatlakozási kérelmét az unióhoz, 2004-ben kapta meg a tagjelölti státust, 2005-ben kezdődtek meg a tárgyalások, ezeket 2011 nyarán zárták le, és 2011 végén írták alá a csatlakozási szerződést. Gordan Grlic Radman emlékeztetett: az Európai Bizottság 35 tárgyalási fejezetet határozott meg, és ezek megnyitásához is külön feltételeket kellett teljesítenie Horvátországnak, ami a korábban csatlakozott országoknál még nem fordult elő. Szintén újdonság volt a csatlakozási folyamatban, hogy az EU a tárgyalások befejezése után is folyamatosan ellenőrizte Horvátországot - közölte.
0 Megjegyzések