A 27 uniós tagállamból 11 olyan van, amelyik ellen nem folyik túlzottdeficit-eljárás. Ezek között van mostantól Magyarország is. A Híradó összefoglalta az elmúlt kilenc év eseményeit.

MTI - Magyarország kilenc év után kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, így határoztak pénteki ülésükön az Európai Unió pénzügyminiszterei. Orbán Viktor miniszterelnök a döntés után azt mondta: Magyarország megnyerte ezt a csatát, az eljárás megszüntetésével a pénzügyminiszterek tanácsa is elismerte, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart. A nemzetgazdasági miniszter Luxemburgban úgy fogalmazott: a döntésben benne van az elmúlt három év munkája és az emberek erőfeszítései is.

Kora délután jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a végleges uniós döntést. Órákkal előtte sorra érkeztek a tagországok gazdasági és pénzügyminiszterei Luxemburgba, hogy megvitassák Európa pénzügyi kérdéseit.

Az Ecofin-ülésén tárgyalták az országok gazdasági helyzetéről és kilátásairól. Itt zárták le végleg a 9 éve húzódó magyar túlzottdeficit-ügyet.

A pénzügyminiszterek döntése szerint: Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia is kikerült az eljárás alól. Málta ellen viszont újraindul a túlzottdeficit-eljárás. Bár csak fél éve szűnt meg, de a fegyelmezetlen pénzügypolitika miatt ismét megbüntették őket.

Varga Mihály szerint a döntés azt bizonyítja, hogy Magyarország rendbe tette az államháztartását. „Nemcsak elértük ezt az eredményt, de igyekszünk meg is védeni. Tehát az a cél, hogy Magyarország a következő hónapokban ne csússzon vissza az eljárás hatálya alá, Magyarország ne kerüljön Málta, vagy más hasonló országok sorsára” – nyilatkozta Varga Mihály.

Megkaptuk az elismerést és a bátorítást Magyarországon kívülről is, hogy folytassuk a gazdaságpolitikánkat. Orbán Viktor a döntésre Budapesten úgy reagált: Magyarország úgy tette rendbe a pénzügyeit, hogy közben reálbér-növekedés van az országban. „Ezt a csatát megnyertük. S az, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart, azt mostantól kezdve nemcsak a magyar kormány mondja, hanem a külső szemlélő, méghozzá a velünk gyakran nem túlságosan barátságos - számos kérdésben a véleményünket nem osztó külső szereplő -, az Európai Unió pénzügyminisztereinek a tanácsa mondja azt, hogy ez így jó: mármint az eredmények” – közölte a miniszterelnök.

27 országból csak 11-ben nem folyik eljárás

A huszonhét uniós tagállamból 11 olyan van, amelyik ellen nem folyik túlzottdeficit-eljárás. Ezek között van mostantól Magyarország is.

Reagáltak a pártok

A Demokratikus Koalíció jó hírnek nevezte az uniós döntést, de szerintük a kormány megbénítja a gazdaságot. A KDNP közleményben azt írja: a döntéssel a szocialisták által okozott gazdasági károk egyik legnagyobb részét sikerült mentesíteni úgy, hogy a kormány nem a családokat, hanem a tőketulajdonosokat és a profitgyárakat terhelte.

Győzelemnek, valamint a magyar emberek és vállalkozások óriási sikerének nevezte a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal hangsúlyozta: ez a siker lehetővé teszi, hogy a kormány a jövőben a legfontosabbra, a gazdasági növekedésre tudjon koncentrálni. "A magyar emberek és a magyar vállalkozások áldozatvállalása kellett az elmúlt három esztendőben ahhoz, hogy a szocialisták óriási hibáját kijavítsuk, a költségvetésben tapasztalható pazarlást megszüntessük, a deficitet leszorítsuk, az államadósságot pedig csökkentsük. Enélkül nem tudtuk volna elérni ezt a sikert Brüsszelben” – mondta Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője.

Fejbólintással hagyták jóvá a javaslatot

Baraczka Eszter az MTVA brüsszeli tudósítója elmondta: a mai döntés egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell folyton rövidtávú kiigazításokra koncentrálni így a kormány nagyobb figyelmet fordíthat a növekedésre. Erre most megfelelő a környezet, mert az adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság növekedésnek indult. Így a miniszter szerint a rendelkezésre álló EU-forrásokat is beruházásokra kell fordítani.

A növekedés hozzájárulhat az adósságállomány csökkentéséhez is, ez azért is nagyon fontos, mert az adósságállomány csökkentése az egyben növeli az ország ellenálló képességét is a nemzetközi pénzügyi sokkhatásokkal szemben. A kormány nem törekszik átmeneti sikerekre, hanem állandó sikert szeretne: azt, ha nem kerülnénk vissza az eljárás alá, ezért nem terveznek költekezést és nem lesz választási költségvetés sem.

Barackza Eszter arra is kitért, hogy az ülésen nem volt szavazás. Nem volt rá ugyanis szükség, merthogy vita sem volt. A miniszterek lényegében egyetlen fejbólintással hagyták jóvá az Európai Bizottság javaslatát, és mentették fel Magyarországot a túlzott deficiteljárás alól.

A döntés kedvező hatással lehet a gazdaságra

Szilágyi Béla a Híradó gazdasági újságírója arról számolt be, hogy a mai döntés az az egész gazdaságra kedvező hatással lehet. A külföldi befektetők emiatt egyre vonzóbbnak tartják hazánkat, ezáltal még több pénzt mernek majd befektetni, vagyis új üzemeket hozhatnak létre, ami új munkahelyekkel jár.

A gazdasági újságíró szerint ha növekszik a nemzetközi bizalom Magyarországgal szemben, akkor az arra ösztönözheti a jegybankot, hogy tovább csökkentse az alapkamatot. Ha ez megvalósul, akkor a vállalkozások az eddiginél sokkal olcsóbban juthatnak hitelekhez, amivel könnyebben tudnak beruházni, fejleszteni, s ezzel szintén új munkahelyek teremtődhetnek.

Összefoglaló az elmúlt kilenc évről

Kilenc éve, vagyis Magyarország uniós csatlakozása óta folyt túlzottdeficit-eljárás az ország ellen. Többször, több kormányzat is megpróbálta csökkenteni a hiányt, hogy az a 3 százalékos brüsszeli elvárás alá kerüljön.

2004

2004 május elseje még tűzijátékkal és látványos rendezvényekkel ünnepelte Magyarország az uniós csatlakozást. Az Európai Bizottság viszont alig két héttel később azt javasolta: induljon túlzott deficit eljárást Magyarország ellen.

Draskovics Tibor a szocialista kormány pénzügyminisztere 2004 nyarán egy bőrtáskában vitte Brüsszelbe a konvergencia program akkori változatát. Azt vállalták benne, hogy 2008-ra 3 százalék alá csökken a hiány. Sőt: a kormány azt gondolta a program az euró bevezetéséhez is elég lesz. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök még azt mondta, hogy "Magyarország ragaszkodik az euró 2010-es bevezetését lehetővé tévő konvergencia programhoz”.

A hiány azonban nem csökkent: 2004-ben jóval meghaladta a 3 százalékos brüsszeli elvárást, csaknem 5 és fél százalék volt. 2005 elején Brüsszel újra figyelmeztette Magyarországot. Azt mondták: túl optimistán számolt a Gyurcsány-kormány. 2005 végén jött az újabb uniós intő. A hiány ugyanis folyamatosan csak nőtt. 2005-ben már elérte a 6 és fél százalékot.

2006

2006 elején elkészült az újabb konvergencia-program. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2010 helyett ekkor már 2011 és 2013 közé jósolta az euró bevezetését. Csakhogy ez a program sem hozta meg a várt eredményt: 2006-ban 9 százalék fölé emelkedett a hiány, s ekkor az Európai Bizottság szigorú megszorításokat követelt. "A magyar kormány mindeddig nem vette komolyan, milyen óriási fontossága is van a szigorú pénzügypolitikának” - mondta 2006 őszén az akkori uniós pénzügyi biztos Joaquín Almunia.

2006 végén Veres János újabb, immár a sokadik konvergencia programot nyújtotta be. A megszorító intézkedések között szerepelt például a vízitdíj és a kórházi napidíj, valamint az értékalapú ingatlanadó bevezetése. Csökkent ugyan a hiány, de 2007-ben és 2008-ban is bőven meghaladta a Brüsszelben elvárt 3 százalékos szintet.

2009

2009-ben már Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere mutatta be itthon a legújabb megszorító-csomagot. Az új miniszterelnök, Bajnai Gordon pedig Brüsszelbe személyesen vitte el válságkezelő programját. Amely szerint például: megszűnt a 13. havi fizetés a közszférában, nem fizették tovább a 13. havi nyugdíjat, csökkentik a gázár-kompenzációt, a táppénz, a gyes és gyed pedig legfeljebb két évig járt.

A költségvetési hiány így sem csökkent tovább: 2009-ben 4 százalék, 2010-ben, a kormányváltás évében pedig 4,2 százalék volt.

Az elmúlt 3 év

Az elmúlt három évben több lépésben hozott pénzügyi intézkedéseket a kormány. Annak érdekében, hogy 3 százalék alá csökkenjen a hiány. A miniszterelnök többször kijelentette: az embereket sújtó megszorítások helyett, elsősorban a bankoknak és a nagyvállalatoknak kell kivenniük a részüket a költségvetés rendbetételéből. Így határozták meg a gazdaságpolitika lényegét.

2011-ben az egyszeri tételek, vagyis a magánnyugdíj-pénztári pénzek átirányítása nélkül 2,4 százalék volt a hiány, ami tavaly 1,9 százalékra csökkent. Ez jóval alacsonyabb a brüsszeli 3 százalékos elvárásnál. Ez alapozta meg, hogy Magyarország 9 év után kerülhetett a túlzottdeficit-eljárás alól.