A dohányzás egészségkárosító hatása ma már megkérdőjelezhetetlen. Letenni a cigit mégsem olyan könnyű. Hogyan állunk a leszokással?

Az elmúlt két évben nem változott a dohányosok leszokási hajlandósága – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb, közel 700 dohányos felnőtt megkérdezésével végzett kutatásból, amelyet a piackutató cég a Nemdohányzók Világnapja alkalmából készített.

Mennyit szívunk?

A cigarettázók döntő többsége (94 százalék) napi gyakorisággal átlagosan 14 szál cigarettát szív –  ugyanannyit, mint 2011-ben. Érdekes, hogy bár a napi átlagos mennyiség nem mutat változást, életkor alapján némi „átrendeződés” figyelhető meg: korábban ugyanis a 18–35 évesek körében naponta átlagosan 13 szál cigaretta fogyott, most 10 szál – ezzel szemben az idősebbek körében napi átlag 14-15 szálról 17-18 szálra nőtt az átlag.

Sikertelen próbálkozások

A káros szenvedéllyel élők 73 százalékának volt már olyan időszaka, hogy saját elhatározásból átmenetileg leszokott, többségük (46 százalék) többször, de sikertelenül próbálkozott. A gyakoribb próbálkozás főként a középkorú, 36–55 év közötti korosztályra jellemző (52 százalék), míg jövedelem alapján inkább az alacsonyabb szociális helyzetben élők körében figyelhető meg nagyobb aktivitás. Különösen sajnálatos eredmény, hogy a leszokás gyakoriságában nincs különbség az alapján, hogy a dohányos krónikus beteg vagy panaszmentes.

Miért akarunk leszokni?

A leszokást motiváló tényezők sorát – a 2011-es év kutatási eredményeihez hasonlóan – továbbra is az anyagi okok és az egészségügyi következményektől való félelem vezeti, és a demográfiai bontások alapján elmondható:

a pénzügyi okok a legfiatalabbak és alacsonyabb jövedelműek körében ösztönzők,
a félelem az egészségügyi szövődményektől a 36–55 év közöttiekre jellemzőbb,
az esztétikai problémáktól inkább a nők tartanak,
és a család, barátok leszokást támogató szerepe a településméret csökkenésével szignifikánsan nő, a községekben a legerősebb!

Bár azt gondolnánk, hogy egy már meglévő betegség visszatartó erő lehet a további szövődményektől való félelem fokának mértékében, a kutatás eredményei nem ezt erősítik meg: a félelem leszokást támogató hatása vagy a krónikus betegek leszokási hajlandósága nem erősebb a panaszosok körében!

A motiváló tényezők súlya 2011-hez képest nem változott szignifikánsan, ellenben jó hír, hogy valamelyest többen félnek a dohányzás káros következményeitől: két éve a cigarettázók egynegyede nem tartott a szervezetre gyakorolt káros hatásoktól, ez az arány most 19 százalék körül alakul. Ugyancsak előremutató lehet a leszokási hajlandóság átlagos értékében mérhető, csekély mértékű változás, amely egy tízes skálán 2013-ban 5,7-es átlagot mutat, két éve pedig 5,5 volt.

A leszokás módszere

A kutatásban részt vevő, leszokással már próbálkozó dohányosok közül többen is úgy vélik, hogy a cigaretta végleges elhagyását meghiúsító tényezők között döntő szerepet játszott a dohányzással járó napi rutin (60 százalék) és a megfelelő akaraterő (52 százalék) hiánya, de a leszokásért küzdők egyötöde nem talált megfelelően hatékony eszközt, módszert, illetve némileg ezzel összefüggésben említette, hogy bizalmatlan volt velük szemben. Fontos azonban, hogy sokak számára a támogató, biztató szociális környezet hiánya vezetett sikertelenséghez, és nem a kínált megoldások magas ára vagy elérhetetlensége vezetett kudarchoz.

A leszokáshoz kipróbált megoldások tárháza egyébként nagyon széles. Az e területen tapasztalattal rendelkező dohányosok döntő többsége puszta akaraterővel igyekezett a cigarettát letenni: 61 százalékuk a „máról holnapra” történő lemondással, 38 százalékuk a fokozatos elhagyással próbálkozott.

A támogató eszközök, módszerek listáját idén az elektromos cigi vezeti (22 százalék), amelyet a nikotinos rágógumi és tapasz (18-18 százalék) követi. Ez utóbbiak alkalmazása a 35–55 év közöttiek körében szignifikánsan jellemzőbb, míg az akupunktúra, biorezonancia vagy a vényköteles készítmények az idősebbek körében népszerűbbek.

Leszokás mobillal

Egy érdekes, leszokást támogató megoldást jelenthet az okostelefonon vagy elektronikusan elérhető mobilalkalmazás is. Bár azt hinnénk, hogy egy ilyen innováció inkább a fiatalok eszköze lehet, a kutatás eredményei alapján főként a 35–55 év közöttiek érzik támogatónak (33 százalék) ezt a megoldást, illetve még az ennél idősebbek közül is sokan (25 százalék) hasonlóan gondolkoznak.

Az okostelefonos leszokástámogatáshoz hazánkban jelenleg a „Kell a dohány” nevű mobilalkalmazás érhető el ingyenesen, magyar nyelven. A 2013 januárjában bevezetett applikációt eddig már több mint 5700-an töltötték le, és a csatlakozók által el nem szívott cigaretták száma közel 13 millió.

Érdemes megemlíteni, hogy az alkalmazás külön funkcióban fókuszál a leszokni vágyók közösségi alapú támogatására, amely – a fenti kutatási eredmények ismeretében – mindenképpen hiánypótló megoldásnak számít a ma elérhető, leszokást támogató módszerek között.

Forrás: otvenentul.hu