A tudósok öt új genetikai régiót azonosítottak, amelyek részben
felelősek a krónikus fejfájással járó betegség kialakulásáért. A
tanulmányt, amely a Nature Genetics amerikai szakfolyóiratban jelent
meg, több mint százezer ember vizsgálata támasztja alá.
Adataik szerint a felnőttek 14 százaléka szenved migréntől. A rohamokat
gyakran kíséri erős hányinger és hányás. A kutatás 29 tanulmányban részt
vevő 23 ezer 585 migrénes beteg és egy 95 ezer 425 fős kontrollcsoport
genomját, azaz kromoszómakészletét elemezte. Ezzel a világ eddigi
leggazdagabb migrén-genetikai tanulmánya született meg.
"Ezeknek a géneknek az idegi hírvivőanyagok irányításában és az agy
idegi szabályozásában van jelentőségük. Ismeretük birtokában olyan új,
célzott kezelési eljárásokat lehet kidolgozni, melyek pontosan a migrén
kialakulási mechanizmusába avatkoznak bele" - magyarázta Hartmut Göbel, a
kutatócsoport egyik tagja, a kieli Fájdalomklinika Migrén- és
Fejfájásközpontjának orvosa.
Andreas Staube, a Német Migrén- és Fejfájástársaság elnöke szerint a
betegség kockázati tényezőinek 20-30 százaléka vezethető vissza
genetikai okokra. A most feltárt öt új régióval együtt a tanulmány
tizenkét genetikai régiót azonosított, amelyek részben felelősek a
betegségi kockázatért. Ezek közül nyolcat az agyi áramkörök
irányításában szerepet játszó gének közelében fedeztek fel. Két terület
az agy és az idegsejtek normális működésének fenntartásáért felelős. A
kieli fájdalomklinika szerint ezeknek az áramköröknek az irányítása a
migrén genetikai kockázatának jelentős részét képezi - állítja a kieli
Fájdalomklinika.
"A nagy kihívás az lesz, hogy pontosan feltárjuk, milyen molekuláris
folyamatok állnak ezeknek a genetikai adottságoknak a hátterében. Erre
alapozhatjuk az új, célzott gyógymódok kifejlesztését" - tette hozzá
Christian Kubisch, a tanulmány egyik szerzője, az ulmi Humángenetikai
Intézet kutatója.
0 Megjegyzések