A cél az, hogy a keretköltségvetésben elvileg hétéves időszakra rendelkezésre álló, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre fordítható pénzt a tagállamok a lehető leghamarabb lekössék és elköltsék.
 

MTI - Becslések szerint akár az eredetileg tervezetthez képest több mint kétmilliárd euróval nagyobb, hatmilliárd helyett akár nyolcmilliárd eurót meghaladó összeg is juthat az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésében az úgynevezett ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre - jelentette be az uniós csúcstalálkozó első napjának végén, péntek hajnalban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

A politikus rámutatott, hogy erre a többéves költségvetés részleteiről szóló politikai megállapodás és az abban foglalt rugalmasság ad lehetőséget. "Az el nem költött pénzek bekerülnek egy kosárba, és újra lehet majd osztani őket" - érzékeltette a megállapodás lényegét Van Rompuy. Mindez azt jelenti, hogy az összeg nem plusz forrás, a hétéves büdzsé ugyanakkora marad, mint amiről februárban megállapodtak az állam- és kormányfők, csak ha valamelyik fejezetben marad elköltetlen pénz, akkor az elvileg nem kerül vissza automatikusan a tagállamokhoz, hanem van lehetőség arra, hogy bizonyos feltételekkel azt újraosszák az uniós költségvetés többi területe között. "Nincsenek illúzióink, a probléma nem oldódik meg egyik napról a másikra" - húzta alá Van Rompuy, aki egyúttal úgy vélekedett, hogy mindez nem ok arra, hogy bárki is azt gondolja, ez egy lehetetlen küldetés. A munkanélküliség szintje riasztóan magas - fogalmazott.

A korábbi belga kormányfő megerősítette, a cél az, hogy a keretköltségvetésben elvileg hétéves időszakra rendelkezésre álló, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre fordítható milliárdokat a tagállamok a lehető leghamarabb, lehetőleg az első két évben, 2014-ben és 2015-ben lekössék és elköltsék. A programok január 1-jén indulnak - tette világossá Van Rompuy, aki arról is beszámolt: a csúcs résztvevői abban is egyetértettek, hogy elő kell segíteni a fiatalok mobilitását, hogy elháruljanak az akadályok a foglalkoztatásuk útjából.

Barroso: Európa egyes részein szociális vészhelyzet van

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács ülését a növekedés és a munkahelyteremtés csúcstalálkozójának nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a növekedési kilátások meglehetősen kiábrándítóak, Európa egyes részein pedig szociális vészhelyzet van. A megoldás része a bizalom, amely "a növekedés egyenletének egyik kulcsváltozója" - fogalmazott a portugál uniós vezető. A tanácsülés szerinte most azért volt kulcsfontosságú, mert ez a helyszíne annak, hogy konszenzus jöjjön létre a jövőt illető prioritásokról.

A közpénzeket "intelligensen" kell felhasználni

Barroso az országspecifikus ajánlásokról is beszélt, amelyeket a hivatalos program szerint a munkavacsora közben tárgyaltak meg az állam- és kormányfők. A bizottság elnöke elmondta, hogy úgy látja, hogy a korábbiakhoz képest most a tagállamok jobban magukévá tették a bizottság által megfogalmazott ajánlásokat. Fel kell gyorsítani a strukturális reformokat, a versenyképesség javítása létfontosságú - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Barroso. "Van, hogy a reformok sem elegendőek, mert túl sokáig tart, míg az eredményeik megmutatkoznak, különösen a foglalkoztatás terén" - érvelt a politikus, aki szerint éppen ezért van szükség beruházásokra is. A bizottság elnöke szerint a közpénzeket "intelligensen" kell felhasználni a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatása érdekében, és fel kell gyorsítani a hitelnyújtást a leginkább forráshiánnyal küzdő kkv-k számára. "A mi növekedési alapunk a többéves pénzügyi keret" - utalt az unió hétéves költségvetésére Barroso.

Herman Van Rompuy arról is beszámolt, hogy az Európai Tanács központi szerepet szán a gazdaság finanszírozásában az Európai Beruházási Banknak (EIB), amelynek elnöke szintén részt vett a találkozón, és amelynek tőkéjét tízmilliárd euróval emelték meg a tagállamok. Az EIB elnöke Van Rompuy elmondása szerint arról számolt be, hogy beruházási lehetőség van bőven, a bank ugyanis több százmilliárd euró értékben azonosított már olyan lehetséges beruházásokat, projekteket, amelyek közpénz befektetése nélkül nem tudnak megvalósulni.