A bodácskórónak is nevezett növényt már az ókorban a görögök és rómaiak is ismerték illetve használták, sok mindenre jó!

A mezei katáng vagy vad cikória vadon termő gyógynövényünk, ami szinte mindenhol előfordul hazánkban, parlagokon, utak mentén, gyomtársulásokban. Égszínkék virágairól, és a még téli időszakra is megmaradó felálló szármaradványokról könnyen felismerhető. Virágai szép időben reggel nyílnak és a napraforgóhoz hasonlóan követik a nap járását. Népies nevei: vad cikória, katángkóró, napra-néző, napra-járó, bodácskóró.

A mezei katáng nemesítésével hozták létre a gyökeréért pótkávénak termesztett és a leveléért salátának termesztett változatokat. Ezt a növényt, mint vadon termő faj már az ókorban a görögök és rómaiak is ismerték illetve használták, de termesztették is.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán működő Gyógy, –és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild projekt keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni a mezei katángról.

Mi mindenre jó a mezei katáng?

Ennek az értékes és szép megjelenésű növénynek szinte minden része felhasználható.
Megszárított gyökerét és virágzó föld feletti hajtását egyaránt használják különböző teakeverékekben és önmagában is.

A növény gyökere cukorszerű anyagot, inulint halmoz fel, amely a termesztett cikóriában nagyobb arányban fordul elő, mint az erősebben fásodó gyökerű mezei katángban. Ezért csak a termesztett cikóriát használják fel pótkávé készítésére. A megpörkölt gyökerek jellegzetes színét, ízét a cukortartalom karamellizálódása okozza.

A levelek cikória- kávé- és klorogénsavban, valamint keserűanyagokban gazdagok. Ezen hatóanyagoknak tulajdonítható máj- és epeműködést serkentő illetve vízhajtó hatása. Keserűanyagainak köszönhetően étvágytalanság kezelésében is jó hatású, illetve a vér koleszterinszintjét is képes enyhén csökkenteni.

Máj és epehólyag- bántalmakban szenvedőknek tea formájában javasolt a fogyasztása. Epekő esetén társíthatjuk  gyermekláncfű- (pitypang) és lestyán gyökérrel. Több májvédő gyógynövény mellett, mint a máriatövis, édesgyökér, gyermekláncfű, a katángkóró is egyik alkotója lehet detoxikáló teakeverékeknek.

Mivel az epetermelés erősségét fokozza, ezért nehezen emészthető, zsíros táplálékok mellé, akár közvetlenül, vagy utólagosan fogyasztva is javallható a friss növényi levelek, vagy a gyökérből készült főzet.

Teakészítés

Szárított gyökérből készített tea: Egy kávéskanálnyi szárított és aprított gyökeret 2,5 dl vízben 5-10 percig főzünk, 15 percnyi állás után leszűrjük. Naponta 3-4 alkalommal édesítés nélkül fogyasztjuk. Virágzó hajtásból készített tea: Egy evőkanál szárított és aprított drogot 2 dl forrásban lévő vízzel leforrázunk, 20 percig állni hagyjuk, leszűrjük.

Mikor és hogyan gyűjtsük?

A növény orsószerű gyökerét késő ősszel, vagy kora tavasszal gyűjthetők. A begyűjtött gyökereket hosszában ajánlatos kettévágni, hogy ne folyjon ki sok tejnedv és ezután következhet a szárítás. A föld feletti részeket, vagyis a herba drogot adó virágos leveles szárat a virágok megjelenése után gyűjthetjük, célszerűen metszőollóval, esetleg sarlóval. A virágzás hosszan elhúzódhat, júliustól egészen a tél beálltáig. A növény részeinek gyűjtése során ügyeljünk arra, hogy olyan területről, ami esetleg szennyezett lehet (autóutak, gyártelepek mentén, városi közterületeken, stb.) ne gyűjtsük. A levágott zöld, föld feletti részeket a szedés után rögtön javasoljuk felaprítani, majd azt követően fénytől védett helyen kell szárítani, tárolni, hogy ne fakuljanak ki a virágok. A föld feletti részek annál értékesebbek, minél több levelet tartalmaznak.

Forrás: eletmod.hu