2013. május 27–28-án Csángó Napokat rendeztek Brüsszelben, amelyen többen is részt vettek Csángóföldről színes műsoraikkal, és amelyen megtartották Tytti Isohookana-Asunmaa asszony moldvai csángókról írott könyvének bemutatóját.
A Csángó Rádió önkéntes riportere, Duma István-András Szilágyi Zsolt nagyváradi magyar politikussal, Tőkés László brüsszeli irodavezetőjével készített interjút.
Szilágyi Zsolt büszkén mesélte, hogy nagy örömükre szolgált, hogy vendégül láthatták pár napra Csángóföld neves embereit, akik magukkal hoztak pár jellegzetességet népi kultúrájukból, zenéjükből.
Elmondta, hogy nagyon rossz volt a helyzet akkor amikor megalakult a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége és a Szeret-Klézse Alapítvány elkezdte gyűjteni az aláírásokat a magyar oktatás érdekében. Nagyon sokan féltek, mert fenyegették őket, pedig ők nem akartak semmi mást csak azt, hogy az iskolai oktatás után magyarul taníthassák a gyerekeiket.
Hála a kitartó szervezőmunkának megtört a jég és ma már több mint 2000 magyar gyerek tanulhat magyarul és több mint 1000 gyerek van állami iskolai keretben. Tehát van eredménye az elmúlt húsz év harcának. Ehhez szükség volt segítőkre is, mint például Tytti Isohookana-Asunmaa asszonyra, aki a legmegbecsültebb és legszeretettebb nyugati személyiség a csángók körében.
Szilágyi felidézte Francois Alfonsi, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (intergroup) társelnökének a beszédét, amely szerint a csángó kultúra az egyetemes európai kulturális örökség része, amelyet védenünk kell, mert a csángók védelme egyet jelent Európa védelmével. A csángók büszkék kell legyenek kultúrájukra, hagyományaikra, mert ez nélkül nem marad meg a közösség.
„Nem az a fontos, hogy a környező többségi társadalom, hogy nyomja el, hogy nézi le, hogy gúnyolja ki a mi kultúránkat, hanem az a fontos, hogy mi tudjuk és higgyük és vállaljuk ezt a kultúrát, még akkor is, ha néha nagyon nehéz megtenni” – ezekkel a szavakkal biztatta a csángókat Szilágyi Zsolt.
Csángó Rádió
Szilágyi Zsolt büszkén mesélte, hogy nagy örömükre szolgált, hogy vendégül láthatták pár napra Csángóföld neves embereit, akik magukkal hoztak pár jellegzetességet népi kultúrájukból, zenéjükből.
Elmondta, hogy nagyon rossz volt a helyzet akkor amikor megalakult a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége és a Szeret-Klézse Alapítvány elkezdte gyűjteni az aláírásokat a magyar oktatás érdekében. Nagyon sokan féltek, mert fenyegették őket, pedig ők nem akartak semmi mást csak azt, hogy az iskolai oktatás után magyarul taníthassák a gyerekeiket.
Hála a kitartó szervezőmunkának megtört a jég és ma már több mint 2000 magyar gyerek tanulhat magyarul és több mint 1000 gyerek van állami iskolai keretben. Tehát van eredménye az elmúlt húsz év harcának. Ehhez szükség volt segítőkre is, mint például Tytti Isohookana-Asunmaa asszonyra, aki a legmegbecsültebb és legszeretettebb nyugati személyiség a csángók körében.
Szilágyi felidézte Francois Alfonsi, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (intergroup) társelnökének a beszédét, amely szerint a csángó kultúra az egyetemes európai kulturális örökség része, amelyet védenünk kell, mert a csángók védelme egyet jelent Európa védelmével. A csángók büszkék kell legyenek kultúrájukra, hagyományaikra, mert ez nélkül nem marad meg a közösség.
„Nem az a fontos, hogy a környező többségi társadalom, hogy nyomja el, hogy nézi le, hogy gúnyolja ki a mi kultúránkat, hanem az a fontos, hogy mi tudjuk és higgyük és vállaljuk ezt a kultúrát, még akkor is, ha néha nagyon nehéz megtenni” – ezekkel a szavakkal biztatta a csángókat Szilágyi Zsolt.
Csángó Rádió
0 Megjegyzések