A cékla nem csak egy finom savanyúság az étkezéseknél, de
egy vitaminban és ásványi anyagban igen gazdag zöldség, amelyet mi magunk is
könnyedén termeszthetünk kertünkben!
A cékla eredetileg a földközi tenger környékén őshonos, vad
rokona ma Elő Ázsia területén is megtalálható majd innen került Ázsiába és
Indiába. Már a II. és III. században termesztették a Görögök és a Rómaiak ahol
szicíliai répának nevezték. Hazánkban a XVII.században vált ismertté, és
innentől kezdve a kertészek egyik fő zöldség növénye lett. Ma is több helyen
termesztik itthon is így pl. Szekszárdon, Baján és Debrecen környékén is, de
egyre több kiskertben is találkozhatunk vele.
A cékla különlegesen gazdag B vitaminban, de van benne
C-vitamin és cukor is. Ültethetünk korai illetve késői fajtát is, így nyáron és
ősszel is betakaríthatjuk az ízletes bíbor lila gumókat. Ma már számtalan fajta
vetőmagja várja a hobbikertészeket a szakboltokban, van óriás, hengeres,
gömbölyű és ezek több változata is.
A cékla minőségét és ízét sajnos nagyban befolyásolja a
kerti talaj minősége, kedveli a homokos laza talajt, így ha kertünkben túl
tömör a talaj keverjünk kevés homokot a földbe. Legjobban a gyengén savanyú vagy
közömbös talajon fejlődik a legszebben, hőre közepesen igényes, és túl sok
fényt sem igényel a fejlődéshez.
A magokat április végén vessük el szabadföldbe, majd őszi
szedéshez másodvetésre még egyszer június 15. és július 15. között ültessük el,
így júliustól októberig szedhetjük a cékla gumókat kertünkből.
Ha előkészítettük a talajt kertünkbe húzzuk, ki a sort majd
kézzel szórjuk el a magokat szépen sorban kb. 2-3 cm mélyen. Ezután takarjuk be
őket egy réteg földdel, öntözzük be a talajt, majd várjunk türelmesen,
hamarosan megjelennek a kis magoncok.
Amikor ezek elérik, az 5 cm magasságot kezdjük el ritkítani
a sorokat, vagyis szedjünk ki néhány magoncot, hiszen ha mind meghagynánk a
fejlődésük során egymást nyomnák el és a tápanyag is kevés lenne számukra.
A cékla magoncokat elég májusban heti egy alkalommal
megöntözni. Ezután a kis növények tovább fejlődnek és elérik a palánta kort
ekkor már 10-15 cm nagyságot is elérik, itt jöhet az újabb ritkítás, érdemes
minden második palántát kiszedni. A kiszedett palántákat elültethetjük külön,
de akár el is ajándékozhatjuk őket ismerősöknek, barátoknak.
Ne felejtsük el a megmaradt palántákat rendszeresen
gyomlálni, és kapálni majd az időjárástól függően heti egy vagy két alkalommal
megöntözni. A gumók legtöbbször a vetéstől számítva 100-120 napra már
szedhetők, és ha túl sok céklánk termett tegyük őket hideg hűvös jól szellőző
helyre vagy egyszerűen ássuk el őket száraz homokba így sokáig eltarthatók a
gumók.
Nézzük, milyen fajtákból választhatunk az ültetéshez:
Detroit: Hosszúkás levelei zöldes pirosak, kis lombú fajta,
amely közepes termőképességű zöldségnövény. Termése göbölyű lilásvörös, húsa
fehér gyökere igen finom. Másodvetésre is alkalmas, rövid tenyészidővel
rendelkező fajta.
Bíborgömb: Lombja kissé nagyobb, és erősebb, mint a
ditroité, de színe és formája megegyezik vele. A répa gömb alakú és sötét bordó
színű, terméshozama közepes.
Bordó: Az egyik legnagyobb lombú céklafajta, ami akkor
fontos, ha a levelét is fel szeretnénk használni, mint takarmánynövényt. A répa
mérete nagy szabályos gömb alakú színe kárminvörös gyökere közepes erős.
Másodvetésben is alkalmazható őszi szedésre, tenyészideje 110-120 nap, vetése
április közepétől, majd másodvetésre június 15 és július 15 között.
Bíborhenger: Lombja közepes növekedésű, a répa henger alakú
színe sötétvörös gyűrű mentes. Nagy hozamú fajta manapság egyre kedveltebb a
házi kertekben. 90-110 napos tenyészidővel rendelkező korai fajta, de
másodvetésre is alkalmas, bő terméshozamú.
0 Megjegyzések