Lassan nálunk is mind ismertebbé válik a selfness kifejezés. Hozzáértők szerint a wellness után ez lesz a jövő nagy slágere.


Bár sokak számára nálunk még újdonságnak számít, a selfness kifejezés nem ma született: 2002-ben alkotta meg a német Matthias Horx. A német Jövőkutató Intézet megalapítója már akkor úgy vélekedett, a 90-es évek végének nagy wellness-hulláma hamarosan lecseng majd, mert a divatossá vált szó értékét veszíti azáltal, hogy mindent ezzel címkével próbálnak meg eladni, az iszappakolástól a gyertyafényes vacsorán és a fullextrás autókon át a gyümölcsjoghurtig. A wellnesst mint életérzést azonban nem szabad leírni, figyelmeztetett. Mögötte ugyanis több rejlik az élvezet és a kikapcsolódás keresésénél: az a vágyunk, hogy képesek legyünk a saját kezünkbe venni és minél hatékonyabban irányítani az életünket.

Jön az új trend

Az önmegvalósításnak, a testi-lelki egyensúly megteremtésének ezt az irányzatát nevezte el Horx selfnessnek. Elgondolkodtató, hogy német létére angol kifejezést választott, ki tudja, azért-e, mert nem talált rá megfelelő szót az anyanyelvében, vagy azért, mert így nemzetközi közönséghez szólhatott. Valószínűleg inkább ez utóbbi, mert a jövő kutatójának jóslata bevált, és az általa welness-2-hullámnak is nevezett trend térhódítása a szemünk előtt játszódik le. Ennek középpontjában már nem az átmeneti lazítás, hanem a tartós önmegváltoztatás áll, és annak felismerése, hogy ha én nem vállalok felelősséget önmagamért, az életemért, az egészségemért, a jövőmért, más nem fog. Horx szerint ehhez a felfogáshoz ugyanúgy hozzátartozik a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése, mint az, hogy egész életünkben örömmel fogadjuk az új tanulnivalókat, és nehéz helyzetekben is önálló döntéseket tudjunk hozni, felismerve, hogy mindez javára válik személyiségfejlődésünknek. Emellett része a selfnessnek az a képességünk is, amelyet a német szakember testi kompetenciának nevez: hogy törődjünk önmagunkkal, és megfelelő életmóddal óvjuk az egészségünket.

A selfness aktív testi-lelki folyamat, melynek során megismerjük és felfedezzük önmagunkat, abból a célból, hogy egészségessé, kiegyensúlyozottá, aktívabbá, kreatívabbá, életvidámabbá váljunk, és magasabb életminőséget érjünk el. Míg a wellness esetében a testi kényeztetésen, a passzív kikapcsolódáson van a hangsúly, addig a selfness a fejlődésre, a test, a lélek és a szellem egyensúlyára koncentrál. A program ma már nálunk is egyre népszerűbb, és mind több helyen elérhető, legutóbb a Budai Egészségközpont indított olyan terápiás, prevenciós, oktató programot, amelynek célja, hogy ügyfeleiket személyre szabott életvezetési tanácsokkal és speciális terápiák alkalmazásával segítsék hozzá testi-lelki egészségük, azaz életminőségük javításához. „Egy tavaly, a GfK-val közösen készített piackutatásunk is egyértelműen megerősítette azt, hogy egyre többen nyitottak az alternatív terápiákra. A válaszadók 52 százaléka vett igénybe alternatív szolgáltatásokat a felmérést megelőző egy évben. Ezzel együtt 80 százalékuk jelezte, fontosnak tartja azt, hogy a terápiát végző szakember rendelkezzen orvosi diplomával” – mondja dr. Takács Ildikó, a program vezetője. A selfness program egyesíti a nyugati és a keleti orvoslás módszereit. A hagyományos diagnosztikai vizsgálatok mellett felmérik a stressztűrő képességet, a testképet, a táplálkozási szokásokat, míg a terápiák között van táplálkozási és életmód-tanácsadás, homeopátiás tanácsadás, fitoterápia, prevenciós terápia, 11 féle masszázsterápia, moxaterápia vagy köpölyözés is.

A lehető legjobb élet

Egyre többek igénye, hogy ne csak a testükkel, hanem a lelkükkel is foglalkozzanak. A pihenéshez, a lazításhoz fontos a kényeztető masszázs, az illatos gőzfürdő, a relaxáló víz, de nem elég. Több kell, olyan programok, amelyek a test szépítésén túl a személyiség fejlesztésére törekszenek. Az ókorban arra biztatták a jóslatokra fogékony érdeklődőt, hogy ismerje meg önmagát. Mára a jelszó változott, az új cél az önmegvalósítás, az önkifejezés és saját lehető legjobb életünk kialakítása. Ezt szolgálja az új irányzat, a selfness, amely angolul egy szótőről fakad ugyan az önzés kifejezéssel, ám távolról sem azonos vele. Követői nem mások rovására igyekeznek megtalálni testi-lelki harmóniájukat, hanem felismerik, hogy felelősek a saját sorsukért.

Forrás: otvenentul.hu