Hazánk járványügyi biztonságát csúcslaboratórium szavatolja
A globalizáció és a klímaváltozás is szerepet játszik abban,
hogy olyan új kórokozók jelennek meg hazánkban, amelyek korábban nem
jelentettek veszélyt Magyarországon.
Az Országos Epidemiológia Központ által működtetett Nemzeti
Biztonsági Laboratóriumban felkészültek az egészségügy számára is új kihívást
jelentő vírusok, baktériumok azonosítására. Ez a laboratórium az egyetlen ilyen
közegészségügyi célú létesítmény Közép-Európában, és hasonló az egész Európai
Unióban is csak néhány országban működik.
Az egyre melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is
megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy
trópusi területeken fordultak elő. A legveszélyesebb vírusok egyikének, a Krími
kongói vérzéses láznak és az azt terjesztő kullancsnak a magyarországi
megjelenése is jó példa minderre. A globalizáció, az áruk szabad mozgása, a
turizmus előretörése is számtalan járványügyi veszélyt rejt magában. Egyre
emelkedő számban hurcolják be Európába a sárgalázhoz hasonló dengue lázat vagy
a maláriát.
Csúcslaboratórium véd minket és Európát
Hazánk már az európai uniós csatlakozást megelőzően elkezdte
a felkészülést ezekre a helyzetekre. Egy uniós program keretében olyan
laboratóriumot hoztak létre, amely Magyarország fertőző betegségekkel szembeni
járványügyi biztonságának megőrzését és fejlesztését szolgálja. Rendkívüli
események, veszélyhelyzetek (pl. bioterrorizmus) esetén is biztosítja a gyors
reagálást, amelyben a diagnosztika szerepe kulcsfontosságú. Mindezzel hazánk
kapuőr szerepét is erősíti Európai Unióban.
A Nemzeti Biztonsági Laboratóriummal (NBL) a legmagasabb
biztonsági követelményeket is kielégíti, speciális védelmi rendszerekkel
rendelkezik. A legveszélyesebb kórokozókkal való munkavégzés a dolgozók
szempontjából és a környezetre nézve sem jelent kockázatot. A teljesen zárt,
túlnyomásos védőruházat, a leghatékonyabb fertőtlenítő szerekkel végzett
kötelező fertőtlenítés, az állandó, a környezethez képest sokkal alacsonyabb
belső légnyomás, a különleges felszerelések, valamint a laboratórium 24 órás,
folyamatos megfigyelése mind-mind a biztonságos és hatékony munkavégzést
szolgálja.
Az Országos Epidemiológiai Központban (OEK), illetve a
járványügyi csúcslaboratóriumban az elmúlt 10 évben kifejlesztették a veszélyes
kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét.
A létesítmény - speciális kialakításánál fogva - alkalmas a legveszélyesebb
kórokozók izolálására, tenyésztésére (akár kísérleti állatokban is), valamint
biokémiai tesztek elvégzésére, gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájuk
meghatározására. Mind a bakteriális, mind a virális veszélyes kórokozók
esetében saját készítésű, nemzetközi körvizsgálatokban igazolt diagnosztikumok
előállítására is képesek a szakemberek, melyhez a hátteret ez a speciális
Biztonsági Laboratórium adja, így biztosítva a folyamatos diagnosztikai
készültséget. A diagnosztikumok előállítása mellett a laboratórium veszélyes
kórokozók elleni kísérletekben is részt vett, és készen áll az új
influenzavírus, a H7N9 vizsgálatára is.
Halálos kórokozók
A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös
jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök
hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartoznak az olyan
vírusok, mint a rettegett fekete himlő, az Ebola vagy a Krími-kongói vérzéses
láz. Fontos kiemelni, hogy a Krimi-kongói vérzéses láz vírusa déli
szomszédjainknál jelen van, az azt terjesztő kullancs elterjedési határvonala
egyre északabbra tolódott, így a betegség felbukkanása nem csak hazánkban
várható, de azokban a környező országokban is, ahol eddig a fertőzés nem
fordult elő.
A magas kockázati csoportba olyan kórokozók tartoznak, mint
például a környezetben hosszú túlélési képességgel rendelkező anthrax és a
pestis baktérium, a majomhimlő és a madárinfluenza vírusa. Az általuk okozott
megbetegedésekre jellemző, hogy súlyos, gyakran életet veszélyeztető és sokszor
nem tipikus tünetekkel jelentkeznek. Ez is az oka, hogy a felsoroltak közül
több felkerült a bioterrorizmus esetén felhasználható kórokozók listájára. Ezek
a kórokozók nem csak a bioterrorizmusban, hanem a behurcolt és az endémiás
megbetegedésekben is jelen lehetnek. A megfelelő vizsgálatokat (pl.
antibiotikum rezisztencia vizsgálatok, állatoltás) csak biztonsági
laboratóriumi körülmények között lehet elvégezni. Ilyenkor a gyors és pontos
vizsgálat nem csak a beteg életét mentheti meg, de a fertőzés időben történő
észlelésével elkerülhető egy esetleges járvány kialakulása is.
Az Országos Epidemiológiai Központ által működtetett Nemzeti
Biztonsági Laboratórium munkáját és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Referencia
Laboratóriumok felkészültségét a veszélyes kórokozók kimutatása terén
nemzetközi szinten is elismerik. A nemzetközi - legtöbbször zárt - hálózatokban
való részvétellel hazánk hozzájut a biológiai biztonságot szolgáló legújabb
eljárásokhoz, diagnosztikai módszerekhez, részt vesz azok egységesítésében,
fejlesztésében. A nemzetközi zárt információs rendszerekhez történő hozzáférés
révén korán jutnak új fertőzések, járványok információihoz és lehetőségük
nyílik a nemzetközi szakértőkkel történő konzultációra. Ez a háttér biztosítja
ma a veszélyes kórokozók által okozott megbetegedések gyanújának kivizsgálását
Magyarországon, mely nem csak a betegbiztonságot, hanem hazánk járványügyi
biztonságát is szolgálja.
erepe sem
elhanyagolható.
A legfontosabb a dohányzásról való leszokás, melyhez
különböző inhalációs készítmények, illetve tapaszok, tabletták állnak már
rendelkezésükre a betegeknek. A passzív, illetve aktív dohányosoknak érdemes
évente légzésfunkciós vizsgálaton részt venni. Amennyiben azon eltérést
találnak, az arra előírt pipákat rendszeresen kell használni, hogy lassítsuk a
betegség rohamos romlását. A dohányzás elhagyása és az inhalációs szerek
mellett a betegnek az életmódján is változtatnia kell.
A mozgás, kíméletes sportolás, a helyes légzőtorna
elsajátítása elősegíti a légzési segédizmok erősítését, a hörgőkben rekedt
váladék felköhögését, ezáltal a betegség tüneteinek csökkentését. Ha valaki
poros, szmogos nagyvárosban él, és a COPD előrehaladott, akkor érdemes vidékre
elköltözni, a legjobb a hegyi magaslati levegő.
Forrás: hazipatika.com
0 Megjegyzések