Nyár, napsütés és… Mi van, ha a pontok helyére a
„tengerpart” szó helyett valami egészen illúzióromboló kerül? Például izzadság,
vagy izzadságszag… Az illúziórombolás ez esetben sokak számára a hétköznapi
valósággal egyenlő, hiszen a külső hőmérséklet emelkedésével arányosan a
kellemetlen testszag is elboríthatja az irodát, s ez ellen a légkondi sem ad
igazi védettséget – már, ha egyáltalán van…
A masszív testszagok mellett számos olyan, orrunknak kellemetlen
szag terjenghet munkahelyünkön, amely ellen kellő igényességgel és figyelemmel
lehetne tenni, ám a kollégák között mindig akad legalább egy, aki mindenképpen
munkatársai orrára akarja kötni az előző este grillpartijának étlapját, s
füstölt szagot árasztó haja mellett még a fokhagymás öntet bukéját is
jótékonyan húzza maga után, bármerre is jár az egyterű irodában. Ilyen
esetekben a többség kínosan mosolyogva fordítja el a fejét ahelyett, hogy
valaki szóvá tenné…
A nyíltság segít…
„Aki a probléma megbeszélése helyett hallgatásba burkolózik,
senkinek nem tesz jót: sem saját magának, sem pedig a magát leégető kollégának”
– hangsúlyozza Sven Granse, hamburgi pszichológus és kommunikációs tanácsadó.
Utóbbi ugyanis nem fogja érteni, miért fordulnak el tőle kollégái annak
ellenére, hogy ugyanúgy viselkedik, mint bármely más napon. Saját közérzetünk
javítása érdekében is az szükséges, hogy a kellemetlen téma szóba kerüljön –
lehetőleg egyértelmű módon, mindenféle célozgatás nélkül. „Senki, semmivel nem szolgálhat
arra rá, hogy – majd csak miután fél órát beszélgetett az időjárásról – utána
tudja meg, hogy a komplett irodát a rosszullét kerülgeti testszaga, vagy az
előző ebédre elfogyasztott fokhagyma-hegyek miatt” – mondja Granse.
Az igazságot kimondó beszélgetésektől nem kell tartani –
javasolja a szakértő is, s ez nem csak a kellemetlen szag esetére igaz, hanem
az olyan kollégáknak is, akik üres, ám véget nem érő monológokkal a
munkavégzést lehetetlenítik el. Néhány stratégia alkalmazásával nem csak saját
magunknak teszünk jót, hanem kollégák (tucatjai) is hálát rebeghetnek nekünk…
Izzadás szagok nélkül…
Verejtékmirigyeink milliói (2-4 millió van belőlük!)
legalább fél liternyi verejtéket termelnek egy átlagos napon,
stresszhelyzetekben azonban ettől jóval többet is produkálhatnak. Ez ellen
nincs mit tenni, a természet ezzel „áldotta meg” az emberiséget. Tudományosan
bizonyított tény, hogy a hónaljtájban termelődő verejték szaga szexuális
vágyfokozó szerként hathat az ellenkező nemre, a már említett természet
egyvalamit azonban alaposan figyelmen kívül hagyott: az iroda nem biztos, hogy
optimális hely szexuális vágyaink kiélésére, s azzal együtt az izzadságszag
eregetésére. Ha viszont arról van szó, hogy egy kollégát kellene
figyelmeztetnünk másokat zavaró testszagára, a munkahelyek többségén a nyíltság
helyett még ma is tanácstalanság, vagy burkolt célozgatás tapasztalható.
„A remény, hogy az illető majd a rejtett jelzésekből
megérti, mire is akarnak kollégái kilyukadni, és valamit tesz az elviselhetetlen
tulajdonság ellen, a legritkább esetben szokott valósággá válni” – sorolja
tapasztalatát Granse. „Aki ténylegesen változtatni akar, annak akkor is lépnie
kell, még ha számára kellemetlennek is tűnik a húzás. A kényes témákat azonban
mindenképpen négyszemközt kell megbeszélni, az időzítés sem mindegy, valamint
egy jól felépített, végiggondolt struktúrát kell követni” – tanácsolja a
kommunikációs guru.
„Ha tehát eldöntöttük, hogy az érintett kollégát
figyelmeztetni kell elviselhetetlen testszagára, nem ajánlatos egy szakmai
beszélgetés végén, szinte mellékesen odavetni neki, hogy ’egyébként meg büdös
vagy’, hanem előtte kellően körüljárni a témát, és a lehetséges oko(ka)t is
megnevezni. Ha az érintett ritkán váltja ingeit, vagy nem megfelelő alapanyagból
készült ruhát hord, már meg is találtuk a szag eredetét”. Nehezebb a helyzet,
ha az illető kolléga láthatóan nagy hangsúlyt fektet a tisztálkodásra, ám ennek
ellenére is erősen szaglik. Az ilyen esetekben előfordulhat, hogy valamilyen
betegség áll a kellemetlen jelenség hátterében, ilyenkor a szag gazdája
egészségét ajánlatos a középpontba állítani, és nem a közvetlenül mellette
dolgozókat ért irritációt, s azt mondani neki: „felmerült már, hogy esetleg
kivizsgáltasd magad, hogy a máj- és vesebetegségeket kizárd az okok közül?” –
ajánlja a tanácsadó.
Persze ahhoz, hogy a beszélgetés elérje célját, olyan
partner is szükséges, aki nem személye ellen indított támadásnak veszi az
észrevételeket, és megsértődik, hanem – még ha tényleg kínosan is érzi magát –
megpróbálja a problémát megszüntetni. A nyíltság tehát kifizetődik (kivéve
talán a főnök esetét), hiszen jelzés nélkül, magától végbemenő változás csak a
legritkább esetben következik be…
Forrás: http://fokuszbanano.hu/
0 Megjegyzések