Több korábbi vizsgálat összefüggést talált a nagy munkaterhelés és a szívbetegségek, a depresszió és más betegségek kockázatnövekedése között.

Testben és lélekben is egészségesebbek lehetnek azok az emberek, akiknek van némi befolyásuk munkarendjükre, mint kevésbé rugalmas állásban dolgozó társaik - közölték egy amerikai tanulmány szerzői.

Általános munkavédelmi szabályok
A munkajogi felelősség keretében a munkáltató felelősséggel tartozik a munkavállalóval szemben a megfelelő munkakörnyezet kialakításáért, a kollektív és egyéni védelem biztosításáért, a szükséges információk átadásáért, valamint a dolgozók adatainak védelméért is. 

16 600 dolgozó adatait összegyűjtő tíz vizsgálat elemzése azt mutatta, hogy egészségügyi előnyökkel jár, ha valaki ráhatással bír műszakbeosztására vagy például részmunkaidőben dolgozik. Ilyen előnyök az alacsonyabb vérnyomás, lassabb szívritmus, jobb minőségű alvás és kevesebb napközbeni fáradtság.

A Cochrane Adatbázisban közölt tanulmány a kutatók szerint nem azt bizonyítja, hogy a rugalmas munkaidő önmagában jobb egészséghez vezet, hanem azt, hogy "a kontroll érzete a munkában jót tesz az egészségnek". Clare Bambra, a brit Durham Egyetem munkatársa elmondta, hogy a jelenség hátterében a csökkenő stressz állhat.

Nagy munkaterhelés és a szívbetegségek kockázata

Monitor előtti munkavégzés
A tartósan monitor előtt ülők kevesebbet pislognak, ami a szem kiszáradásához, és ezáltal a látás minőségének romlásához vezet. Percenként átlagosan 22-24-szer pislogunk. Ha sokáig mereven nézünk vmit, pl monitort, vagy olvasáskor ez a szám 7-10- re csökken.

Több korábbi vizsgálat összefüggést talált a nagy munkaterhelés és a szívbetegségek, a depresszió és más betegségek kockázatnövekedése között. (A nagy munkaterhelés alatt ebben az összefüggésben azt értik a kutatók, hogy a feladat megerőltető, egyidejűleg a dolgozónak kevés befolyása van munkavégzése körülményeire.)

Ezért növekvő érdeklődés mutatkozik a hagyományostól eltérő munkavégzési formák, így a rugalmas munkaidő, a távmunka vagy a megosztott munkaidő iránt.

Bambra elmondta, hogy az általuk elemzett tíz tanulmány közös hiányossága, hogy nem a véletlen mintavétel szabályainak alkalmazásán alapuló, ellenőrzött vizsgálati módszert alkalmaztak, holott valóban érvényes következtetések levonásához ilyenekre lenne szükség.

A számítógép előtti munkavégzés és munkavédelmi szabályozása
A számítógép előtti munkavégzés rohamos elterjedése, és az abból fakadó egészségügyi, munkabiztonsági kockázatok szükségessé tették olyan szabályok alkalmazását, amelyek minden olyan munkavállalóra vonatkoznak, akik napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak, továbbá az őket foglalkoztató munkáltatókra.

A munkáltató a munkafolyamatokat úgy köteles megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Bővebben a monitor előtti munkavégzéshatályos szabályozásáról.

Forrás: webbeteg.hu