Csáth Géza
Csáth Gézát, vagyis Brenner Józsefet zenésznek, hegedűművésznek szánták, a muzsika életének minden részében jelen volt, zenei írásaiból állt össze a Zeneszerző portrék című műve is. Egy este a művészetek vándorával, aki 1000x is ölel.
“Csáth Géza alakját és műveit korai halálát követően sokáig titokzatos félhomály és a méltatlanul elfeledetteknek kijáró szűk körű, ám lelkes érdeklődés övezte. Ez az érdeklődés az utóbbi években, művei kiadásával, egyre szélesebb körűvé vált.” (Szajbély Mihály, irodalomtörténész)

2013. május 23-án folytatódik az Országos Széchényi Könyvtár irodalmi-kultúrtörténeti programsorozata, a KönyvTÁRlat. Az OSZK havonta egyszer rendezi meg komplex programjait a magyar kultúra kiemelt, jelentős eseményeit, illetve szerzőit középpontba állítva. Előadásokon, beszélgetéseken vehetünk részt, melyeket minden alkalommal a témához illeszkedő koncertek, színpadi előadások tesznek teljessé. Minden egyes programot kamarakiállítás kísér a könyvtárban található kincsekből: vonatkozó kéziratok, plakátok, első kiadások, soha nem látott ritkaságok.

Különösen figyelnek arra, hogy olyan esteket állítsanak össze, amelyek minden korosztály, így a fiatalok számára is vonzóak, fiatalok és idősebbek, középiskolások és egyetemisták egyaránt profitálhatnak belőlük.

Csáth Géza unokabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére a Bácskai Hírlapnál jelentette meg első, zenekritikai írásait, majd 1904-ben a Bródy Sándor szerkesztette Jövendőnek küldte el A kályha című novelláját, amely igen kedvező fogadtatásban részesült.

Műveinek meghatározó élményforrása a gyerekkor világa volt, a titkok, a varázslatok, az álmok ideje, hőseit nem konkrétan megfogalmazott célok vezérlik, sokkal inkább az elfojtott vágyak, indulatok ösztönzik cselekvésre őket. Novelláit a tárgyilagos, már-már szenvtelen hangnem, a részletező, ám sohasem túlburjánzó leírás jellemzi. Zenekritikusként már korán Bartókra és Kodályra irányította a figyelmet, igen kedvező fogadtatásra talált a Pucciniről írott tanulmánya, valamint a Wagnerről szóló méltatása.

„1000x ölel Józsi” – Csáth Géza est

A gimnazista évei alatt az irodalom, a festészet és a zene (zeneszerzés és előadó-művészet) iránt egyformán komoly tehetséget mutató Csáth Gézát unokabátyja, Kosztolányi Dezső nevezte „hármas-művész”-nek 1904. szeptember 16-án kelt levelében. Akkor, amikor megtudta, hogy Csáth sikertelen zeneakadémiai felvételije után beiratkozott az orvosegyetemre.

A dicséret kontextusa aggodalom és megrovás: „Nem okosabb lett volna akár csak találomra beiratkozni valamilyen képző zenedébe, s várni, míg a technikát elsajátítod, s nem üzérkedni, lócsiszárkodni, hasznossági szempontból cselekedni és kockáztatni azt, hogy hármas-művészből semmi művész légy?”
A Kosztolányit olyannyira meghökkentő választás lehetséges okait már többször körüljárta a Csáth-szakirodalom. 

Kevesebb szó esett arról, hogy milyen út vezetett a döntésig, a hármas-művésszé válásig és a művész-létről való (látszólagos) lemondásig. Csáth Géza korai, sokáig hozzáférhetetlen naplóinak közreadása, melyeket tíz éves korától, 1897-től kezdve egészen az orvosegyetemre való beiratkozásáig folyamatosan vezetett, lehetőséget és késztetést ad arra, hogy megkíséreljünk ezekre a kérdésekre válaszolni. Miközben persze megtudjuk azt is, hogy milyen volt az idő aznap, miből felelt az iskolában, miért járt dicséret és miért haragudott anyika vagy apuska, mit csinált az a szemtelen Trüsze dajka, és hogy kedvenc vacsora-étele az olajos káposzta.

Művészetek vándora – A zeneszerző Csáth Géza

A 20. századi magyar irodalom egyik legegyénibb hangú alkotója, Csáth Géza életútjával, irodalmi munkásságával, orvosi-pszichoanalitikai tanulmányaival az elmúlt évtizedek során értékelő és értelmező tanulmányok egész sora foglalkozott. 

Sokan és sokszor elemezték novellái misztikus belső világát, méltatták sajátos látásmódját, és hangsúlyozták zeneesztétikai írásainak, zenekritikáinak előremutató meglátásait. Csáth Géza nevű zeneszerzőt azonban nem ismer a köztudat. Pedig életének egyik leghívebb társa volt a muzsika: rendszeresen hegedült, zongorázott, s hátrahagyott alkotásainak terjedelmes részét mai napig kiadatlan kompozíciói teszik ki. Az előadás – e művekből válogatva – az író zeneművészi portréjának megrajzolására tesz kísérletet, s keresi a választ: vajon milyen zeneszerző volt Csáth Géza?


2013. május 23.
A megszólaló Csáth műveket Elek Szilvia zongoraművésznő tolmácsolásában hallhatják az érdeklődők.
16:30
„1000x ölel Józsi” – Csáth Géza est
Szajbély Mihály (Irodalomtörténész, Szegedi Tudományegyetem):
A hármas-művésszé válás nyomai Csáth Géza korai naplóiban

17:10
Művészetek vándora – A zeneszerző Csáth Géza
Kelemen Éva (zenetörténész, Országos Széchényi Könyvtár):
Közreműködik: Elek Szilvia zongoraművész

18:10
Máté Gábor színművész (Katona József Színház) műsora
Kamarakiállítás csak ezen a napon: kéziratos művek, levelek, autográf kották.
A teljes program ingyenes. Az egyes programrészek külön-külön is látogathatók.

forrás: cultura.hu