A 2007 óta regnáló kormányok mindegyikének a körmére égett az a 16-17 milliárd forintnyi, nagyrészt uniós forrás, amelyet a magyar egészségügy informatikai fejlesztésére terveztek be. A késlekedés már azt veszélyeztette, hogy egyáltalán lehívhassuk az uniós pénzt, a projekt most végre elindult, így 2015-re talán el is készül a hatalmas beruházás. Hová ömlik a pénz, és miért kell a magyar védőnők kezébe táblagépet adni?
Hatalmas ugrás várható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, egészen pontosan az emberek számára egyik legismertebb ágánál, a védőnőknél. A magyar szülők hamarosan azzal szembesülhetnek, hogy a hozzájuk terepmunkára érkező védőnők nem papírt és tollat, hanem táblagépet ragadnak, amikor feljegyzik a gyerek magasságát és testsúlyát.
Ez lehet az egyik leglátványosabb - de semmiképpen sem a legfontosabb - eredménye annak a meglehetősen szerteágazó fejlesztési programnak, amelyet a kormányzat nemrég indított be élesben. Összesen 3800 védőnőnek vesznek táblagépet, és mögéjük egy komplett informatikai kezelőrendszert is fejlesztenek.
Így lehet majd felváltani a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint 38 különféle nyomtatványt töltenek ki, és azokat többnyire papíron továbbítják a központba. A programnak ez a része (más fejlesztésekkel együtt) összesen 2,68 milliárd forintból gazdálkodhat.

A sok kisebb projektből összerakott, a magyar egészségügy egészét érintő fejlesztés várható költsége 16-17 milliárd forint között lesz, ebből 12 milliárd uniós támogatásból, a többi pedig svájci és norvég fejlesztési alapokból érkezik. A legfontosabb eredmény az lehet, hogy a betegek minden egészségügyi adata elérhető lesz bármilyen magyarországi rendelőből, kórházból. Ahhoz azonban, hogy az EU-s pénzek valóban lehívhatóak legyenek, a tempónak most már rohamosnak kell lennie.
Nem mintha a 2007-től megnyíló uniós forrás elköltésére nem készült volna Magyarország, sőt, a projektet már hat éve betervezték, ám eddig inkább aktatologatás folyt. A fejlesztést most egyértelműen az uniós határidők betartása pörgette fel.
Mindent megtudni a betegről
"Minden alprogramra még az idén szerződéseket kell kötni, és legkésőbb 2015. június 30-ig be is kell fejeződniük, ez a forrás lehívásának formai követelménye" - mondja Szege Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumában létrehozott e-Health programiroda vezetője. Szerinte még van annyi mozgástér, amely a tendereztetések körüli esetleges késéseket is elviseli, a határidő azonban szoros.
A fejlesztések alapvetően arra irányulnak, hogy az egészségügyi intézményeknél tárolt, és újonnan keletkező adatokat jobban fel lehessen használni. Adat ugyanis van bőven, de a toldozott-foltozott informatikai dzsungelben ezek nem hasznosulnak megfelelően. A fejlesztések eddig szigetszerűek voltak, az intézmények rendszerei alig-alig kommunikálnak egymással.
Az Országos Egészségügyi Pénztár adatbázisából például ma is kinyerhető, hogy Kovács Gézától mikor és hol vettek vért az elmúlt 20 évben, azt azonban nem lehet hozzárendelni, hogy milyen magas volt a koleszterinszintje. Az utóbbi adat a rendelőben van, informatikai értelemben szinte biztosan eltérő formában, vagyis azt onnan külön kellene beszerezni.
A betegek nem hordják magukkal az összes korábbi leletüket, pedig adott esetben az életüket is megmenthetné, ha az orvos ezekhez azonnal hozzáférne. Betér például a rendelőbe egy rosszullétre panaszkodó páciens, akinél egy gyors vérvétellel 45 ezres hematokritértéket állapítanak meg. Ez az adat önmagában nem sokat mond, mert 42 és 50 ezer között normális lehet, de ha látják, hogy két hete még 50 ezer volt, akkor a 10 százalékos csökkenés felveti az akut, azonnal kezelésre szoruló belső vérzés lehetőségét.

EU-s támogatással megépült új rendelő Heréden, 2011. októberében - a számítógép ott van, az adat még nincs
Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Ha lehet hinni az ígéreteknek, 2015 második felében már minden orvos hozzáfér majd minden beteg kórtörténetéhez. A fejlesztések után az adatok ugyan maradnak ott, ahol most vannak, ám célzottan elérhetőkké, felhasználhatókká válnak. Ha a beteg hozzájárul, akkor az orvos megnézheti, hogy milyen leletek vannak hozzá rendelve. Ehhez elég lesz egy személyi igazolványt vagy a szintén fejlesztés alatt lévő Nemzeti Egységes Kártyarendszer azonosítóját magunknál tartani.
Gőzerővel megy a lobbi
Az elektronikus recept lehetősége szintén benne van a rendszerben. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy az orvos a rendelőben a gépbe beírja a gyógyszerrendelést, amely így megjelenik az egymással összekapcsolt adatbázisok egyikében. A patikus ehhez kapcsolódva látja, hogy a magát azonosító betegnek mit írtak fel, és kiadja a gyógyszert.
A közbeszerzések döntő többsége csak most jön, egyelőre néhány projekt tart a megvalósítás szakaszában. A tülekedés érthetően nagy, az ínséges időket élő informatikai piacon jelentős összeg terül szét viszonylag rövid időn belül.
A projekt elnevezése Tartalma  Forrás (forint)
Humánerőforrás-monitorrendszer Az egészségügyben dolgozók személyi, képzettségre, beosztásra stb. vonatkozó adatainak központosítása. 500 millió
Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép Az ellátórendszer kapacitásait, annak kihasználtságát mutatja meg, segít a tervezésben. 1 milliárd
Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése A közhiteles adatok nyilvántartása, ez teszi majd lehetővé az egyablakos ügyintézést. 2,1 milliárd
Központi, intézményközi adatáramlást biztosító informatikai rendszerek fejlesztése Az egyes intézményeknél lévő, jelenleg egymástól különböző adatokat egységesíti, hogy azokat fel lehessen használni. 2,8 milliárd
Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítése Az intézmények saját, jelenlegi  rendszereinek modernizálása, hogy csatlakozni tudjanak egymáshoz és a központhoz. 5,43 milliárd
Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer bevezetését támogató módszertan, szolgáltatás-, képzés és humánerőforrás-fejlesztés Az egészségügyben dolgozók oktatása, hogy kezelni tudják az új informatikai rendszereket. 1 milliárd
Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszerének fejlesztése, a finanszírozáshoz szükséges elszámolások, jelentések megújítása és lakossági ügyfélkapcsolatának fejlesztése. 2,8 milliárd
Kora gyermekkori (0-7 év) fejlesztési program Táblagépek a védőnőknek, fejlesztések a gyermekorvosoknál. 2,5 milliárd
Hatékonyságjavítás a rendszerirányítási funkció területi együttműködésre építő fejlesztésével Betegirányítás, betegútszervezés. 10 milliárd
Mentésirányítási rendszer fejlesztése A 15 percen belüli kiérkezés arányának 7 százalékos javítása. 3,48 milliárd
Gyorsreagálási Képességet Növelő komplex informatikai rendszer országos kiterjesztése és továbbfejlesztése A központi régióban már működő rendszer országossá tétele. 298 millió
A humán vízhasználatok környezet-egészségügyi felügyeletét megalapozó nemzeti információs infrastruktúra kiépítése Az ÁNTSZ-nél a vízzel kapcsolatos adatbázisok egységessé tétele, digitalizálása 395 millió
A GYEMSZI statisztikai adatgyűjtésének informatikai megalapozása Olyan statisztikák készítését célozza, amelyekkel napi szinten követni lehet a gyógyszerészeti ágazat működését. 397 millió
"Svájci" projekt - Népegészségügyi fókuszú alapellátás-szervezési modellprogram A megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, a helyi közösségeket - különösen a roma lakosságot - bevonó új egészségügyi alapellátási modell kidolgozása és tesztelése. 3,66 milliárd
Norvég Finanszírozási Mechanizmus "Népegészségügyi kezdeményezések" A patológus-szakemberhiány miatt távdiagnosztikai, metszetdigitalizációs technológiát alkalmazó hálózat létrehozása. 924 millió

Összesen 37,284 milliárd
Forrás: E-Health Programiroda (Megjegyzés: a táblázatban olyan projektek is szerepelnek, amelyeknek csak egy része tartozik szorosan az egészségügyi informatikához. A program teljes költsége 16-17 milliárd forint)
Mégsem vesznek egymilliós laptopot
Arra egyik szállító sem panaszkodott, hogy a projekt előkészítésébe ne vonták volna be a szakmai szervezeteket, ami az elmúlt évek gyakorlatát figyelembe véve újszerű lehetett. Az informatikai piac szereplői ennek megfelelően bizakodóak, és nagy erőkkel készülnek a tenderekre.
Egy vadhajtást mindenesetre időben sikerült kigyomlálni. Kezdetben a mentőautókba olyan laptopokat terveztek, amelyek akkor sem romlanak el, ha a kocsi ablakán kirepülve beleesnek az úton kiömlött savba, majd egy kamion még át is megy rajtuk. Mivel nem teljesen életszerű a szituáció, és 900 darabot kellett volna egyenként 1 millió forintért beszerezni, a döntéshozók még időben kapcsoltak. Így a mentősök inkább csak sima táblagépet kapnak, ha pedig megmarja az eszközt a sósav, azt még mindig olcsóbb kicserélni egy újra.